Délmagyar logó

2017. 02. 27. hétfő - Ákos, Bátor 1°C | 12°C Még több cikk.

Minél több a tej, annál nagyobb a veszteség

Hiába sugallt optimizmust a szaktárca, a termelők számára mára bizonyossá vált: a tejkvóta kivezetése miatt hatalmas veszteség éri az ágazatot. A gazdaságok jelenleg minden liter tejen nagyjából 30 forintot buknak.
Észrevette, hogy csökkent a tejtermékek ára?

Ön hol vásárol tejet, túrót, tejfölt? Észrevette, hogy az utóbbi hónapokban csökkent a tejtermékek ára? – kérdeztük a delmagyar.hu Facebook-oldalán az olvasóinktól.

Peidl Gyula: Vettem tejet. Nézem, olcsóbb, mint volt. Örültem, hazamentem. Látom, hogy csak 900 ml, és nem 1 liter. Bosszankodtam.

Zsolti Taki: Kistermelőtől. Házi tej, túró, tejföl, igazi tejtermékek, nem lefölözöttek.

Eszter Zádoriné: Némely boltban igen, de olyan is, mint a fehér víz.

Kiss László: Viccelnek? Ha oka van az emelésnek, akkor emelnek, de az ár csökkentése az kizárt.

Az utóbbi hónapokban lejjebb ment egyes tejtermékek ára. A vásárlók olcsóbban juthatnak dobozos tejhez, túróhoz, sajthoz, mint például a tél végén. A szálak a tejkvóta megszüntetéséhez vezetnek. A vevő spórol, a termelő azonban alaposan ráfizet.

Harmincegy év után, 2015. április 1-jével szűnt meg az Európai Unióban a tejkvótarendszer. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy minden tagállam annyi tejet termel, dolgoz fel és értékesít, amennyit csak akar. Ez a döntés a nyugati országok tejtermelőit az eddiginél is jobb pozícióba hozta. A hazai gazdálkodók ellenben törik a fejüket: előremenekülni vagy visszavonulót fújni?

A Nagymágocsi Farmer Kft. 600 tehenet tart, amiből 500-at fejnek. Évente körülbelül 5 millió liter tejet termelnek.
– Mi is tapasztaljuk az áruházak polcain a tejdömpinget, ami rendkívül rosszul érint bennünket – nyilatkozta Horváth Gyula, a Nagymágocsi Farmer Kft. ügyvezetője.

– A kvóta kivezetése elsietett lépés volt, egyértelműen a nyugat-európai gazdák érdekeit tükrözi, mi pedig az elszenvedői lettünk – tette hozzá a Nagymágocsi Farmer Kft. ügyvezetője.

Magyarország 80 százalékon teljesített

– Bíztunk benne, hogy jól is kijöhetünk ebből az egészből. Eltelt több mint három hónap, és kiderült, hogy nem. Olyan olcsón zúdul Magyarországra a külföldi tej, hogy mi ezzel nem tudunk versenyezni – hangsúlyozta Horváth Gyula, aki arra is utalt, hogy a nyugati gazdák kihozták a kvótából a maximumot, sőt többletet is termeltek, míg Magyarország körülbelül 80 százalék körül használta ki a lehetőséget.

A többlettejet nyugaton eddig például a jószágok etetésére fordították. Gondoljunk bele, ha azt most csak fél áron dobják piacra, már akkor is hatalmas profithoz jutnak. A saját, otthoni piacaikon pedig továbbra is a jól bejáratott, normál áron értékesítik a tejet és a tejtermékeket.
Horváth Gyula elmondta, a hazai gazdaságok a kvóta kivezetése óta mintegy 30 forinttal olcsóbban tudják értékesíteni a tejet, vagyis 70 forint körül, holott az önköltségi ár 100 forint körül mozog. Vagyis literenként 30 forint veszteséget termelnek.

A tehenek tejelnek, nem úgy az ágazat. A gazdaságok hatalmas veszteséget könyvelhetnek el a kvóta kivezetése óta. Képünk illusztráció. A szerző felvétele
A tehenek tejelnek, nem úgy az ágazat. A gazdaságok hatalmas veszteséget könyvelhetnek el a kvóta kivezetése óta. Képünk illusztráció. A szerző felvétele

„Katasztrófa küszöbén állunk"

– Minél többet tejelnek a teheneink, annál nagyobb a veszteség. Katasztrófa küszöbén állunk. Mást nem tehetünk: értékeljük, elemezzük a kialakult helyzetet, ami alapján előremenekülünk, vagy visszavonulót fújunk. Nem egyszerű a helyzet. A különböző beruházási pályázatok nyomán fenntartási kötelezettségeink vannak. Vagyis aki úgy dönt, hogy felszámolja a telepét, az sem teheti meg, ha a korábbi pályázata az említett feltételt tartalmazza. Most jönnek az új pályázati lehetőségek. Egyelőre nem tudjuk, hogy bele merjünk-e vágni bármilyen fejlesztésbe ilyen piaci körülmények közepette – nyilatkozta Horváth Gyula.

Sok kézi munka

A derekegyházi Aranykalász Mezőgazdasági Szövetkezetet hasonló cipőben jár.

– A kvóta eltörlése előtt a szaktárca azt hangsúlyozta, hogy ez kitörési pont is lehet a magyar tejtermelők számára. Már akkor sem értettem: hogy állíthatnak ilyet? – összegezte Juhász János, a szövetkezet elnöke.
A derekegyházi szövetkezet tehenészete a kicsik közé tartozik. Mindössze 150 fejőstehenet tartanak, a szaporulattal együtt mintegy 340-350 szarvasmarhájuk van.

– Eddig a tej tartotta el úgy-ahogy a szarvasmarha-ágazatunkat. Tavaly például a hízóbikán 9 milliós veszteséget könyvelhettünk el. Most, a kvóta eltörlése óta a tejen is milliós a veszteségünk, és hol van még az év vége? – vázolta a helyzetet Juhász János.

– A mi tehenészetünk hagyományos, vagyis nagyon sok kézi munkaerőt igényel. Magas a bér- és járulékköltségünk. Literenkénti 30 forintos veszteséget nem bírunk el. Egyelőre nem látjuk, mi lesz a vége… – emelte ki a szövetkezet első embere.

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Átadták a szentesi strand új részlegét

Finn és fényszauna, sóbarlang, jégszoba, gőzfürdő, sodrófolyosó, gyermekpancsoló is létesült a szentesi strand új szárnyaiban. Pénteken avatták fel a wellness- és élményrészleget. Tovább olvasom