Délmagyar logó

2017. 01. 21. szombat - Ágnes -11°C | 0°C Még több cikk.

Napi 12 órát terelgeti nyáját a modernkori juhász

Szentes - Két juhász legelteti nyáját a nagytőkei út mellett. Egyikőjük 77 éves, külföldön és kórházban még nem volt. A másik 54 éves. Irigylik, hogy nincs dolga, pedig vasárnapja meg ünnepnapja nincsen.
Nem lesz gyepszéna – méregeti a régi repülőtér földjét az idős juhász. Nincs mellébeszélés, tudja, mire számíthat, hiszen – az ő szavait idézve – szaros kölök kora óta egyedül legeltet birkákat. Most éppen a sajátjait, 140-et nevel, de annak idején, amikor Pankotán dolgozott, 4-500 jószágot is rábíztak. Gyerekként fejtek, sajtoltak, manapság viszont az ollót sem kell elővenni, géppel nyírják a juhokat. Csak a terelés maradt a régi: kutyával, bottal meg a csenddel.

Irigylik, hogy nincs dolga, pedig vasárnapja meg ünnepnapja nincsen.
Irigylik a juhászt, hogy nincs dolga, pedig vasárnapja meg ünnepnapja nincsen.

Repülőtérből legelő

A városszéli legelőt régen Felső-csordajárásnak nevezték. 1911-től használták repülőtérként. A leszállóhely sorsa 1959. június 25-én pecsételődött meg – olvasható Pusztai János A szentesi repülés rövid története című tanulmányában. Aznap egy leszálló gép farokcsúszójától olyan súlyosan sérült az úton közlekedő Pallagi Margit, amitől a 18 éves leány a helyszínen életét vesztette. Közel 50 évvel később a felszámolt repülőtér helyére lakóparkot szeretett volna építeni a terület tulajdonosa, de az elképzelés nem valósult meg – így maradt legelő a nyájaknak. 

 
– Rádiót és telefont sem szoktam magammal hozni, csak elhagynám. Régebben, mikor még jó volt a szemem, hoztam ki újságot olvasni, de egy ideje már csak egy összecsukható sámlit hordok a vállamon, mert ha a földre kellene ülnöm, nem biztos, hogy fel tudnék tápászkodni – mondja Szepesi Antal. A 77 éves férfi nem volt még külföldön, de kórházban sem. Napi 12 órát terelgeti nyáját a nagytőkei út és a Csongrádra vezető vasútvonal határolta gyepen, ahová valaha lakóparkot álmodtak. Még nincs tikkasztó hőség, így viszonylag későn, a reggeli órákban hajtja ki a jószágokat, de ha beüt az igazi nyár, hajnali 3-kor kel, és 4-kor már Bobi, a 4 éves pásztorkutya futja körbe a birkákat az egykori leszállópályán.
Csak kínlódunk, mert nem éri meg ezt csinálni. Nem fejünk már, csak elletünk. Eladjuk az utódokat, de rengeteg a kiadás, és haszonbérletet is kell fizetni. Ha azt mondanák, hagyjam ott a másik, közeli legelőt, ami az önkormányzaté, fel kellene számolni az állományt. Nincs hova vinni őket. Ha vihar jön, akkor sem lehet csak úgy visszaterelni a nyájat, mert jöhet egy vonat, s nekünk ahhoz kell igazodni. Hiába égzengés, óvatosnak kell lenni, mert maradt már a sínen jószág – avat be. Unokájával is megosztaná, de az nincs neki. Emiatt zsörtölődhetne magában, ideje engedné, de azt mondja, nem gondolkozik már semmin, mert úgyis elkövetkezik az, aminek el kell jönnie.

15 éve is ennyit adtak a birkáért, csak most rengeteg az adminisztráció. Kapunk támogatást, de vissza is kell fizetni, sok egyéb költség formájában – búsul kicsit odébb Lázi József. Mezítláb, egy gumiabroncson ül, magányát három eb vigyázza. Gazdájuk szigorú tekinteténél csak a kézszorítása keményebb. Gyorsan bemutat Kapitánynak, borzos fekete segédjének, aki morogva feltartóztatott. Az 54 éves rokkantnyugdíjas férfi 70 juhot nevel, meg más haszonállatot is, de szerinte hiába, mert nincsenek megbecsülve a jószágtartók. – Ezelőtt nem kaptunk semmit, mégis különbül éltünk, mint manapság. Ha abbahagynám, hol találnék munkát? Családom van, édesapám beteg, róla is gondoskodnom kell. Ha most kellene döntenem, biztosan nem ezt a hivatást választanám. Sokan irigykednek, hogy nekünk milyen jó, mert csak elüldögélünk, amíg a jószág felhízik, de az már nem jut eszükbe, hogy számunkra nincs vasárnap, nincs ünnepnap, az állatot akkor is terelni, gondozni kell – mutat rá a lényegre József.

Olvasóink írták

  • 8. Carlo 2012. június 22. 07:39
    „Irigylik, hogy nincs dolga, pedig vasárnapja meg ünnepnapja nincsen.

    irigyli a csoda, ,se mozi, se tévé, azért a csendet is meg lehet unni egy idő után
    de ha ezt szereti, csinálja, egészségben, Tiszességben”
  • 7. Stif 2012. június 21. 23:45
    „én csak egy 100-140-es nyájat terelgettem olykor-olykor, de mindenképpen jó móka volt nyaranta :) Mondjuk körmölést nem csinálnék, meg tényleg 1000 dolog van ami hozzátartozik a juhászkodáshoz (és úgy általában véve az állatgondozáshoz). És az tényleg igaz hogy az állat számára nincs hétvége meg ünnep, mert ha más nem is, de enni-inni adni minden nap kell, még ha az egyéb munkákat nem is csinálja meg az ember.”
  • 6. Senor 2012. június 21. 21:13
    „De a rokinyugi azért befigyel...
    Ez a baj ezzel az országgal”
  • 5. ráérő 2012. június 21. 20:29
    „balihoho
    "Szegény, azt már nem élhette meg."
    Olyan későn nősültél?
    Ismerősöm most szed össze nyájat,talált egy idős juhászt is ,aki megmondta max. mekkora lehet az nyáj amit eltud látni az Ő korában.
    4. Yossarian 2012.06.21. 17:04
    Ha a juhásztol veszed azért lényegesebben olcsobb az.....”
  • 4. Yossarian 2012. június 21. 17:04
    „azért valami nincs itt rendben birka fronton. a hentesnél vagy nincs, vagy baromi drága a birkahús, a juhász meg panaszkodik, hogy nem tudja eladni a juhait.”
  • 3. balihoho 2012. június 21. 16:14
    „Kereszt apám jut eszembe, valahányszor ilyen témát olvasok. Juhász volt ő is, sokáig Bökényben, majd vissza jött vásárhelyre. és haláláig Paléban terelgette juhait. a sajtjait imádtam, ma alig találni igazi juh sajtot. Neki is köszönhetem, hogy csak puli kutyám van, ami nem olyan flancos divatos, mint a külföldi kutyák. Mindig mondogatta nekem, mint köröszt fiának, "viszöm a birkát a lakodalmadra! Szegény, azt már nem élhette meg.”
  • 2. Queenmargareth 2012. június 21. 11:01
    „:(de aranyos, még gyermekkoromban, egész piciként láttam juhászt nyájjal...aranyos bácsi volt.Aztán volt olyan időszak, mikor teheneket hoztak itatás céljából a gémeskutunkhoz.
    ritka dolog látni ilyet már.”
  • 1. csonakos 2012. június 21. 10:05
    „No, azért a terelgetésen kívül akad még bőven tennivalója juhásznak! Látszatra könnyű munka de meg kell próbálni megfékezni a nyájat mikor nekilódul és futásnak ered! Jó segítők nélkül igen csak fárdságos dolog lenne a negyvennel is futni tudó birkák nyomába eredni! Egy kis bírkanyírás és egy kis körmölés is a juhász életéhez tartozik! Az elléseknél meg külön kell figyelni a legelőn, hogy a ma született bárányt biztos helyre vigyék az anyjával együtt! Amit sajnálok, a fejés elmaradása az igazi jó juhtúró is juh sajt hiányát eredményezi. Ha egy kis ordára vágyik az ember vagy egy kis erős juhtúróra bizony Romániába kell érte menni, hogy elfogadható áron és minőségben hozzájuthasson.”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Módosul a vasúti menetrend

Az áprilisi menetrendi változások óta alacsonyabb járatszámmal üzemelő tíz vasútvonalon a helyi igényeknek megfelelően módosították a menetrendet június 16-tól Szentesen. Tovább olvasom