Délmagyar logó

2018. 09. 21. péntek - Máté, Mirella 14°C | 28°C Még több cikk.

Nyolcvan esztendő óta szól a rádió

Nyolcvanesztendős a rádió, ám a hangos újság sokkal előbb megszületett – telefonon keresztül. A rádiómúzeum új kiállítása alkalmából az intézmény vezetőjével idéztük a múltat.
A nyolcvanéves rádiónak nemrégiben kiállítással tisztelegtek a szentesiek is Fotó: Tésik Attila
– Rádiószerűen élvezhető „telefon újság" 1893-tól működött, a telefonközpont atyja, Puskás Tivadar gondolta ki a vezetékes távbeszélőnek ezt az új szolgáltatását. A Telefonhírmondó adásába a telefonközponton át kapcsolódhattak be a hallgatók – tekint vissza a hőskorra a budapesti Rádiómúzeum vezetője, aki szegedi egyetemistáknak oktat sajtótörténetet. Salamon István megjegyezte, a friss hírekre már akkor is vevő volt a közönség. Naponta tizenkét órán át értesülhetett az aktuális rendőrségi, törvényszéki, politikai és tőzsdei hírekről, vagy gramofonról bejátszott hangversenyt, színházi előadást és irodalmi felolvasást élvezhetett.

Rádiómúzeum

A napokban megnyílt a Magyar Rádió születésnapi kamarakiállítása Budapesten, a Bródy Sándor utcában. Szűcs László muzeológus elmondta: hallható Kossuth Lajos híres, „A világ bírája, a történelem fog e kérdésre felelni" kezdetű beszéde, Szent-Györgyi Albert beszámol a Nobel-díj átadásról, Albert Einstein a rádiózásról beszél, Bartók Béla zongorázik, Basilides Mária énekel, Karinthy Frigyes és Babits Mihály felolvas. Látható egy berendezett stúdió, valamint a hőskor készülékei és rádiós relikviái.  
Kapu a világra


– Az első rendszeresen sugárzott rádióadást egy Rákóczi úti bérház negyedik emeletéről 1925. december 1-jén kezdték szórni az éterbe. Első elnöke vitéz leveldi Kozma Miklós volt, a megnyitón személyesen Horthy Miklós kormányzó is megjelent családjával – utal az esemény jelentőségére a múzeumvezető. Vass József népjóléti miniszter úgy méltatta Trianon utáni fontosságát: „ha tengerünk nincs, ami a világ nyitott kapuja lehetne, nyíljék meg a levegő birodalma, hadd rohanjon a magyar gondolat a rádióhullám szárnyain". A hírmondónál közreműködő újságírók és bemondók számára nem jelentett teljesen új feladatot a rádiózás, gyorsan beletanultak a hangos műfajba. Egymás után jelentkeztek a rovatok; a hírek mellett tanárok, tudósok, írók olvastak fel – hangrögzítés híján – élő, egyenes adásban.

Társadalomsimogatás

A kezdeti hat-hét órás időben elindult például a Mit üzen a rádió? sorozata, amely hallgatói kérdésekre adott választ. A dramaturg vitéz Somogyváry Gyula ezt úgy jellemezte, hogy célja a „társadalomsimogatás". Közkedveltté váltak olyan népművelő sorozatok, mint az Asszonyok tanácsadója, az egészségügyi sorozat, a meseműsor és a sportelmélet. Abszolút sztárnak Scherz Ede bemondót tekintették, akit csak „Scherz bácsinak" hívtak, pedig nem volt idős ember, viszont
Salamon István Fotó: DM/DV

egy ország imádta. Ő volt az első bemondó, de nem csak itt – a világon is. Tudniillik Telefonhírmondóban debütált az 1900-as évek elején. Ő találta ki, ő formálta a szakmát.

Hangok hengeren, filmen

– Néhány év elteltével a hely szűknek bizonyult, és a rádió átköltözött mai helyére, a Bródy Sándor utcába. Itt Ódry Árpád színész, a Nemzeti Színház örökös tagja dolgozott rendezőként, Dohnányi Ernő karmester–zongoraművész lett a zenei igazgató, Németh László, majd Cs. Szabó László író vezette az irodalmi szerkesztőséget – utalt Salamon István az igényes műsorpolitikára. Jó néhány esztendő hangjai feledésbe merültek, később a kezdetleges felvételeket őrző lemeztár is megsemmisült egy háborúban. Ritkaságszámba mennek tehát a korai műsorok, ennek ellenére az archívum ma közel 800 ezer különféle hanghordozón több millió percnyi felvételt tárol. Tíz éve a hangrestauráló stúdió menti az értékeket, köztük Kossuth Lajos 1890-ből gramofonhengeren fennmaradt beszédét. Vagy például azokat a hangemlékeket, amelyeket a háború utáni ínséges időkben orvosi röntgenfilmekre rögzítettek.

A felvételek jelentős részét CD-n őrzik, de a közeli jövőben mindent számítógépre digitalizálnak.

Rádió Szeged

Szegeden először 1929. február 15-én működött ideiglenes adó 30 percig: az új szegedi egyetem hallgatói szólhattak az egész országhoz. A rádió állandó körzeti stúdiója 1987. július 1-jén adott hangot a Dózsa utcából a „Szeged híres város ..." szignállal.  

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Tragédia, mindenki szeme láttára

Összeesett és meghalt egy idős férfi tegnap délelőtt a Démász Rt. szentesi ügyfélszolgálatán. Az… Tovább olvasom