Délmagyar logó

2017. 03. 29. szerda - Auguszta 4°C | 21°C Még több cikk.

Régen volt: Zalatnay Cini rózsaszín reflektorfényben

Szentes - Több száz fővel rendezték még nem is olyan régen a szentesi bálokat, az orvosok és a pedagógusok összejöveteleire emlékeznek sokan a legszívesebben.
Az utóbbi években a Szilver nyitja az év elején a báli szezont, de rendezvényüket nagyobb táncmulatság már csak 1-2 követi.


Több százan báloztak

Évente 6-8 nagyobb és ugyanannyi kisebb bált tartottak Szentesen az elmúlt évizedekben december elejétől február végéig a báli szezonban, emlékezett vissza Kruzslicz Pál, a művelődési központ korábbi vezetője. A táncos mulatságokat az egyes szervezetek, közösségek, cégek szervezték, a kulturális intézmény a termeket bocsátotta rendelkezésükre, illetve dekorációval, a hangtechnika biztosításával segítették a szervezőket. A „flancosabbak" között volt az egészségügyi dolgozók bálja (ismertebb nevén orvosbál), a pedagógusbál, az iparosok és a közgaszdászok bálja. Ezeken a mulatságokon 3-400 résztvevő jött össze, s voltak, akiknek illett megjelenni rajtuk. Nem voltak zártkörűek, aki megvette a belépőt, mehetett. A művelődési központ klubjai, szakkörei is megrendezték a saját táncos összejöveteleiket, a kertbarátok, társkeresők, nyugdíjasok még ma is folytatják a hagyományt. Kruzslicz Pál emlékszik, volt olyan bál, amikor az ifjúsági ház pódiumtermében zenekar játszott, a fenti teremben diszkózene ment, a klubhelyiségben pedig vacsoráztak – egyazon estén. A Móricz volt az ideális helyszíne a báloknak, ma már a megyeháza díszterme a népszerű.
Nagy divat volt városunkban is, de a bálok száma jelentősen csökkent. Sokakat az tart vissza, hogy nem olcsó mulatság ma már a belépő, igaz, a bálok nagyobb részénél jótékony célra megy a bevétel, mint a tavaly novemberben bálozó Rotary Club, a Pálmások Szövetsége vagy a kétévente bált rendező Kiss Bálint református iskola esetében. A középiskolák szalagavatóin is megszakadt az a hagyomány, amikor még éjszakába nyúlóan folytatódott az össztánc egy-egy zenekar muzsikájára. Most már egyedül a Horváth Mihály Gimnázium szalagtűző ünnepségét zárja zenekaros bálozás a megyeházán.

A Szilver bálja azért is különleges, mert egyszerre ötvöződik benne a régi bálok keringős, estélyi ruhás eleganciája a jelenkor modernebb rendezvényeivel. Ráadásul 18 éves folytonosságával átköti a korábbi évtizedek táncos mulatságait a jelenkoriakkal. A 21 éves egyesület legkiválóbb versenyzőinek látványos bemutatóival kezdődött a Szilver 18. bálja is a központi konyhán, az amerikai kontinensen óévbúcsúztató bálokon bemutatkozott párosok táncoltak. A polkájukat éppúgy visszatapsolta a közönség, mint a fiú táncosok asszonykórusát. Ezután finom vacsorát szolgáltak fel, majd lehetett táncolni a tombolahúzásig, azután újra.

A táncosok versenyszezonját megelőzi a bál, s ilyenkor igazán felszabadultan rophatják. Először még jótékonysági céllal szervezte a bált Szatmári-Nagy Szilvia, a bevételt a táncosokra fordították. Aztán ez megfordult, ma már kisebb a bevétel, mint a ráfordítás a 180 fős rendezvényen, ahová a támogatóikat is mindig meghívja. Látja, hogy örömöt szerez vele a táncosainak, a hozzátartozóiknak, ilyenkor együtt örülnek, s elég sok segítséget is kap tőlük. – Jó ez a csapat, szeretem őket, miattuk csinálom – mondta az egyesület vezetője.

Régebben felnőttek számára is hirdetett tánctanfolyamot Szilvia, s rengeteg érdeklődő volt, még mindig divat táncolni tanulni. A fox-trott, a keringő, a rock'n'roll lépéseit lehetett elsajátítani, felidézni a tanfolyamokon, s mivel egyik tanára erre specializálódott, valószínűleg még lesz folytatása, árulta el.

Szilvia mellett egy valaki biztosan nem hiányozhat a Szilver bálokról, mégpedig László Csaba édesapja. László Imre a legutóbbi bálon is ott ropta közvetlenül a sokszoros magyar bajnok fia mellett, de ettől nem jött zavarba. Mint elmesélte, felesége Szegváron, ő pedig itt, a legendás Peczárszky Kató néninél tanult meg jól táncolni. Igaz, Imre „levelező tagozaton" tanulta lépéseket, mert csak a hétvégi össztáncokra tudott eljutni, ott leste el a mozdulatokat a többiektől. A Szilver bál szerinte sokat változott, kiforrottabb lett, és érdekes, hogy akik az elején még gyerekek voltak, most felnőttként vannak itt. A házaspár sokat bálozott, de ma már azt mondják, kiöregedtek, menjenek a fiatalok, ők meg otthon maradnak az unokákkal.

Nagy bálozó Boros István is, a kulcsmásolóként is ismert férfi régen szinte minden táncmulatságon megfordult. Nem illetődött meg attól, hogy a Szilver bálon bajnokok mellett táncolt. – Ők nagyon ügyesek, mindenre tudnak táncolni, ahogyan én a műfűtől a betonig mindenen tudok focizni – mondta. – Azért a tánc a lényeg, aki kulináris élvezetekre vágyik, étterembe megy, bálba táncolni megyünk, itt lehetett ismerkedni a legjobban – foglalta össze. Épp ezért szerinte a vacsorán lehetne szűkíteni, úgy olcsóbbak lehetnének a belépők, egyre kevesebbet engedhetnek meg maguknak az emberek, ezért ritkulnak a bálok. Felidézte első élő zenés élményét, amikor 1967. november 7-én az Omega fellépett a Móriczban, s ott állt Zalatnay Cini rózsaszín reflektorfényben, majd feldübörgött a 300 wattos zene. Ezt a hangulatot keresi azóta is a táncesteken, de szerinte általánosságban a bálokat kísérő mai együttesek nem tudnak annyira közel kerülni a közönségükhöz, a bálokon is túl sok a mai szám, kevés a régi, dallamos zene.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Alig akarták hazaengedni Ausztráliából

Az interneten találtak rá Horváth Zoltánra az ausztráliai magyarok, akiknek zenészre volt szükségük szilveszterre Brisbane-ben. Tovább olvasom