Délmagyar logó

2017. 02. 23. csütörtök - Alfréd 5°C | 15°C Még több cikk.

Salkaházi Sárát nem felejti Szegvár

Szegvár - Csaknem két évig szolgált a szegvári kastélyban Salkaházi Sára, akit tavaly avatott boldoggá a katolikus egyház. A falu önkormányzata és az egyház most emléktáblát állított a kivételes nő tiszteletére.
Csaknem két évig szolgált a szegvári kastélyban Salkaházi Sára, akit tavaly avatott boldoggá a katolikus egyház. A falu önkormányzata és az egyház most emléktáblát állított a kivételes nő tiszteletére. Sára nővér tanítónői oklevelet szerzett, dolgozott tisztviselőként, könyvtárosként, de könyvkötő és kalapboltos, újságíró is volt. Aztán találkozott a szociális testvérekkel, és a háború idején száz zsidó polgár életét mentette meg. Nyilasok lőtték le a Duna-parton.

Schalkház Sára néven született Kassán 1899-ben; a családról elnevezett szálló alapítójának unokája volt. Maradhatott volna a kényelmes polgári környezetben, őt azonban a szellemi kalandok vonzották.

Könyvkötő és újságíró

Fiatal éveiben sok mindennel próbálkozott. Tanítónői oklevelet szerzett a kassai Orsolya nővéreknél, majd tisztviselőként dolgozott, volt könyvkötő és kalapboltos. A határon túl bekapcsolódott a kisebbségi irodalmi és politikai életbe, több felvidéki magyar lap munkatársa lett. A korabeli újságírók életét élte: cigarettázott, kávéházakba járt, szerkesztette a Nép című keresztényszociális lapot. A publicisztikai jellegű írások mellett szépirodalommal is próbálkozott. 1927–28 között találkozott a szociális testvérekkel. Ekkor erőt véve magán leszokott a dohányzásról, hogy teljesen Istennek adhassa át magát.

Szent életű, modern nő

Salkaházi Sára az első szent életű, modern nő volt: előtte csak főúri családokból származó magyarok válhattak boldoggá – mondta az emléktábla avatásánál Német Emma szociális testvér. Gémes László polgármester emlékeztetett, az önkormányzat és a helyi egyházközség közösen döntött az emléktábla avatásáról. A falubeliek éneket írtak Sára testvérről, melyet az ünnepségen a dalkör előadott. Kiss-Rigó László megyés püspök lapunknak Salkaházi Sára példázatát méltatva azt mondta, a középkori emberek is úgy lettek szentté, hogy előtte „jelen valók voltak". Sára testvér tehát arra emlékeztet bennünket, hogy közöttünk is lehetnek boldogok – legfeljebb nem vesszük észre őket.

A szegvári novícia

1929-ben elfogadták a jelentkezését, és novíciátusát megkezdhette Szegváron. A falu kastélyában működött akkoriban a Szociális Testvérek Társasága, mely kisdedóvót, szegényházat tartott fenn. Itt 1930-ban, pünkösdvasárnapon tette le fogadalmát. Rendszeresen írt naplót, ebben olvasható, hogy a faluban töltött idejét, tevékenységét frissesség és szeretet hatotta át. 1932 őszén a társaság áthelyezte őt Komáromba, ahol a Karitászban dolgozott, gyermekkonyhát üzemeltetett és fiatal nőket támogatott egzisztenciájuk megteremtésében. Akkoriban már heti 26 órában tartott hitoktatást, szerkesztette a Nő című folyóiratot, felügyelte a szegények menházait, családokat látogatott.

Eszterházy Lujzával létrehozták a Katholikus Nőszövetséget, melynek országos vezetője lett. 1941 februárjában a Katholikus Dolgozó Nők és Leányok Országos Szövetségének vezetőjévé választották, ezután öt új otthont hozott létre, összesen háromszáz férőhellyel. Megteremtette az Első Magyar Munkásnő Főiskola alapjait, rengeteget utazott, tanult, előadásokat, lelkigyakorlatokat tartott, gyűléseket szervezett – és vezércikkekben szállt szembe a fasizálódással. Árpádházi Szent Margitról írt misztériumjátékát Fény és illat címmel 1944 március 19-én mutatták be Budapesten – éppen azon a napon, amikor a németek bevonultak az országba. Attól kezdve a szociális testvérek közel ezer zsidót bújtattak és menekítettek meg hamis papírokkal, Sára a tanúvallomások szerint száznak segített.

A Dunába lőtték

Zsidók után kutatva vették körül a nyilasok 1944. december 27-én a Bokréta utcai munkásnőotthont, melyet ő vezetett. A nyilasok ötüket a Duna-partra vitték, meztelenre vetkőztették. Szemtanúk szerint a lövések előtti percben Salkaházi Sára gyilkosai előtt térdre ereszkedve magára keresztet vetett. A társaság történetének írói szerint az antifasiszta és zsidók mentésében szerepet vállaló testvérek közül senkinek nem esett bántódása, és a világháborúban egyetlen szociális testvér sem vesztette életét – Sára életét tehát elfogadta Isten áldozatul.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Szentesi elismerések

Szentes - Az államalapítás ünnepe alkalmából kitüntetéseket adott át Szirbik Imre polgármester… Tovább olvasom