Délmagyar logó

2018. 07. 21. szombat - Dániel, Daniella 19°C | 30°C Még több cikk.

Sportkocsik Leitert Henrik családi műhelyéből - A világbajnok Lázár testvérek tesztpilóták is

Negyedik generációs kocsiépítő a Kiskőrösön családi manufaktúrát vezető Leitert Henrik, aki az alapokat édesapjával tanulta - még Nyugat-Németországban. A Fábiánsebestyéni Lovasnapokon is sikert sikerre halmozó Lázár testvérek egyes számú sportkocsi-beszállítója, de egyedi gyártású darabjai eljutnak Chilébe vagy Ausztráliába is.
Könnyebbek is készülhetnének

A kocsiépítésben is nagyon fontos a súlycsökkentés, de közben a szerkezeti merevség is kell. A szabályok megmondják azt a tömeget, ami alá nem lehet menni, miközben ennél jóval könnyebbekre is képesek lennének. A szénszálas technikának így nincs igazán értelme. Figyelnek viszont az alacsony súlypontra, így a magasabbra szerelt alkatrészeket igyekeznek minél könnyebb anyagból gyártani. Lejjebb inkább maradhat a masszívabb, súlyosabb anyag.
 – Sváb felmenőim falusi bognárok és kovácsok voltak, dédnagyapám még 1892-ben szerezte meg a kovács mesterlevelet, és Hartán gyártotta a lovas kocsikat – mondja Leitert Henrik. Az Erdőtelken családi manufaktúrában kocsikészítő műhelyt vezető mestertől megtudjuk, nem volt egyszerű az életük, nagyapját az oroszok a második világháborúban agyonverték. Volt olyan egyenes, hogy svábnak és németnek vallotta magát egy 90 százalékban sváb település lakójaként. Édesapja csak néhány éves volt akkor, ő így nem tudta megtanulni a szakmát az apjától. Csak azoktól leshette el a mesterség fortélyait, akik az apja műhelyében dolgoztak.

A hetvenes évekre megszűnt a munkakocsik világa és bejöttek a gumikerekesek, a mindennapi használati eszközre, a szekérre egyre kevésbé volt szükség. Ám a korábbiakból sok megmaradt. – Nincs olyan hónap, hogy ne hívnának, mert a hagyatékban a padláson ott van egy komplett, még nem is használt szekér darabjaira szedve – mondja, hozzátéve, a régiek gyakorlatilag bespájzoltak a szekérből. Nem nagyon bíztak a modernizációban, jó lesz még tartaléknak, és hadra foghatóan ott is tartották a padláson.

A királynő előtt

A hetvenes években Magyarországon erősek voltak a téeszek, és nagy hangsúlyt kapott a lótenyésztés is. Erre rásegített az első fogathajtó-világbajnokság, amit Németországban, Achenben rendeztek. – Ezt a bugaci Abonyi Imre nyerte, ami akkor óriási dolognak számított. Ő volt az első magyar sportoló, akit fogadott az angol királynő egy díszvacsorán – emlegeti fel a dicső múltat csillogó szemmel Leitert Henrik.
Sportkocsik Leitert Henrik családi műhelyéből - A világbajnok Lázár testvérek tesztpilóták is - GALÉRIA

A kiugró eredménynek a hazai sajtóban óriási visszhangja volt, és ez nagy lendületet adott a magyar fogathajtásnak. Akkoriban presztízs lett egy valamirevaló téesznek, gazdaságnak fogatot tartani. 1978-ban volt a Kecskemét melletti Borbáspusztán egy világbajnokság, ez az keleti blokkban rendezett első magyarországi világesemény is komoly lendületet adott a sportnak. Ennek köszönhetően 1979-ben már csak a kocsigyártás volt a fő munkája az idősebb Leitertnek. És akkor már nemcsak a termelőszövetkezetek voltak a megrendelők, hanem Ausztriából és Németországból is érkeztek megkeresések.

 Műhely vagy suli?

– Svábok vagyunk, nyelvi nehézségünk sem volt, nyolcéves koromtól szinte búcsújárás volt nálunk a kocsik miatt. Jobbára német nyelvterületről érkeztek, és akkoriban sokat tanultam – emlékszik vissza Leitert Henrik. Abban az időben Németországban volt a legnagyobb európai kocsigyártó cég, és az elején sokat dolgoztak nekik. Később, 1984 és 1987 között pedig ki is mentek, ami akkoriban nem volt egyszerű. Ehhez még meghívólevél kellett és ajánlás a megyei Kiosztól (Kisiparosok Országos Szövetsége), és talán még a párttól is.
Sportkocsik Leitert Henrik családi műhelyéből - A világbajnok Lázár testvérek tesztpilóták is - GALÉRIA


 – Nem voltunk annyira rendszerbarátok, de a téeszelnököknek akkor ebbe még volt beleszólásuk, nélkülük nem lett volna esélyünk, hogy minden papírunkat aláírják, és kimehessünk Németországba – avat be a régmúlt részleteibe a kocsiépítő, akinek a műhely egy kicsit talán az iskola rovására ment. A szakmát viszont nagyon megtanulta, a modern kocsigyártás alapjait leshette el az akkor világelsőktől.
 
Bevették Európát (is). Hollandia, Belgium, Németország és Svájc, ez volt az elmúlt öt év legerősebb négy célországa Leitert Henrik kocsikészítő manufaktúrájának.

Úgy faragta, mint a nagyok

A németek az 1978-as kecskeméti világbajnokságon figyeltek fel a Leitert-féle kocsikra, és lassan kialakult egy jó kapcsolat. – A cég felvette a repertoárjába a magyar stílusú kocsikat is, és ennek szakmai bázisában számítottak az édesapámra – mondja a szakember, hozzátéve, hogy ő már akkor, 12 évesen is úgy faragta a kerékküllőt, mint a nagyok. 14 év felett pedig már tényleg komolyan művelte a szakmát. Németországban jellemzően akkor mentek, amikor nagyon kellettek, mert autentikus kézi munkára volt igény. A legnagyobb projekt az ománi szultán kocsija volt, amin ők is rengeteget dolgoztak, és ami egy híres darab is lett.
Sportkocsik Leitert Henrik családi műhelyéből - A világbajnok Lázár testvérek tesztpilóták is - GALÉRIA


 Úgy alakult, hogy a sportkocsigyártásra specializálódtak, és főként magyar nevekkel dolgoztak, például Bárdos György többszörös fogathajtó világbajnokkal. Mindenkinek van saját felhasználótábora, aki esküszik az adott megoldásra. – Folyamatosak a fejlesztések, a hajtók a tesztpilótáink, nekem ilyen szempontból a Lázár testvérek a legkomolyabb segítőim, véleményformálóim – mondja a szakember.

Az ostor csak irányít

Miután a fogathajtás sport, a legkisebb részlet is számít, voltak kísérletek például arra, hogy betiltsák a magyar ostort a versenyeken. Leitert Henrik szerint ez állatvédők ezt túllihegik, az ostor már nem arra van, hogy üssék, hanem hogy irányítsák a lovat. Úgy idomítják, hogy ostorra vált irányt, vagy behúzza a vállát, arrébb viszi a farát, ha így kívánja az akadály – és ezek egészen finom mozdulatok.

Évente jellemzően 110-120 kocsit gyártanak Leiterték, ennek 65-70 százaléka szabadidős felhasználású, illetve idomító, a többi kifejezetten a versenysportot szolgálja ki. Árban 800 ezer forintról indul, és 2 millióig tart az alsó kategória. A világversenyen is esélyes kocsik 4 milliónál kezdődnek, és könnyen túlszaladhatnak a 10-en. – Az utóbbi 4-5 évben kizárólag az én kocsijaimmal versenyeznek a Lázár testvérek. Nem zavar, ha másét is kipróbálják, sőt, ha elmondják pozitív vagy negatív tapasztalataikat, az nekem még hasznos is lehet – mondja a szakember.

Kikocsiznak a papával

– Ma egy magára adó agrármérnök a hétvégén nem terepjáróval vagy quaddal megy körbe, hanem környezetkímélően kikocsizik, és szülei is szívesebben mennek vele így, minthogy betegyék őket a pickup hátsó üléssorára – lep meg bennünket egy új használói réteggel Leitert Henrik.
A világbajnok Lázár testvérek tesztpilóták is.
Kocsijaik nagyobbik részét külföldre szállítják, jobbára uniós országokba. Ottjártunkkor két alaposan becsomagolt kocsi várt arra, hogy útnak induljon Chilébe. Már három éve állnak kapcsolatban a dél-amerikai országgal, közel 20 kocsit készítettek a távoli megrendelőnek, de kiderült, ciklikusan Ausztráliába és az USA-ba is adnak el. Utóbbiba évente meg tudnak rakni egy vagy két konténert.

– Tizenketten vagyunk most, nem gondolnám, illetve talán nem is szeretném, hogy 15 fölé menjen a létszám – mondja Litert Henrik, hozzátéve, hogy ezt még át tudja látni. Szinte mindent maguk csinálnak, a tervezéstől kezdve, modern és kevésbé fiatal gépekkel, de jellemzően igényes, kézműves munkával. Egészen kis szériáik természetesen vannak, az elmúlt 7-8 év alatt 4-500 darabot már legyártottak a leginkább kelendő kocsiból.
A fogathajtásról

Az első szám a díjhajtás, ami lényegében egy kötelező gyakorlatot jelent, mint a tornában – ezt egy 5 tagú szubjektív zsűri pontozza. A második szám és a második nap a maratonhajtás, ami 16 kilométer körüli távot jelent, terepakadályokkal. Ezeket megadott útvonal vezetéssel kell „meghajtani", itt a hibapontokból és az időeredményből jön össze a pontszám. A harmadik nap az akadályhajtás egy füves pályán, ahol 20 pár bóját kell teljesíteni. Ezeket jellemzően bonyolultra és nehézre tűzik ki, így a sikerhez fortély és idomítottság is kell. Az első és a harmadik napon ugyanazzal a kocsival mennek a versenyzők, a második napi maratonhajtás egészen más kocsit igényel.

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Indul a motorosszezon

Motoros vezetéstechnikai tréning, ügyességi verseny, szimulátorok, arcfestés, ugrálóvár és még számos érdekes program várja a látogatókat ma 9 órától Szentesen a 6. Kétkerekű Szezonindító Családi Napon. Tovább olvasom