Délmagyar logó

2017. 03. 30. csütörtök - Zalán 8°C | 18°C Még több cikk.

Szentes a mozivásznon

Szentes - Korábban többször is csattogott a csapó Szentesen, néhány mozifilmben számunkra ismerős helyszínek tűnnek fel: a Kossuth utca, a Berekhát, a gimnázium vagy a vasútállomás. A legtöbben kapásból a Szerelem első vérig című filmet említik, abból is a máig emlékezetes kétperces jelenetet.
1985 augusztusában költözött le Szegedre és néhány snitt erejéig Szentesre Dobray György és Horváth Péter stábja, utóbbi szegedi kötődése okán. A fiatalokról szóló, 1986-ban bemutatott kultfilmben a forgatókönyv szerint is Szentesen játszódott egy jelenet. A filmben a Horváth Mihály Gimnázium több diákja is szerepelt, akik válogatáson jutottak statisztaszerepekhez, például hajódiszkóban táncoltak, de a filmbeli zenekar tagjait is drámaisok játszották. Az akkori statiszták közül azóta Alföldi Róbert futotta be a legkomolyabb művészi karriert, akinek szöveges szerepe is volt a filmben, bár éppen csak egy mondatnyi: „Lehet, hogy nagyok leszünk, gyerekek?"A főszerepre eredetileg egy drámais diákot, Molnár Jánost szemeltek ki, de ő más utat választott, Oroszországban tanult tovább egy egyetemen.

Tanáruk, Keserű Imre kerékpárjára is ráismertek a diákok. A bringa, mint mindig, aznap is oda volt támasztva a falhoz a Kossuth utca 12-14. hátsó bejáratánál. Ide fuvarozta a történet szerint Kovács Lajos (akinek a neve furcsa módon lemaradt a főcímről) a két főszereplőt, Bery-Arit (Füge) és Szilágyi Mariannt (Ágota).

Ablakból mozizott a környék

Ha újabb film forogna a városban...

Filmforgatásra vonatkozó új közterületi rendeletet fogadott el legutóbbi ülésén az önkormányzat képviselő-testülete. E szerint díszburkolatos, vagy turisztikailag kiemelt központi területen az alábbi díjszabást állapítják meg: 500 Ft/nm/nap, a technikai kiszolgálás és a stáb parkolása 200 Ft/nm/nap. Nem díszburkolatos, vagy nem turisztikailag kiemelt területen 200, 150 és 100 forint ez a díj.

-Nekem is van emlékem a forgatásról, mivel az pont a szomszédban történt – meséli Vágvölgyi Zoltán- Egy napon megjelentek a filmesek, lezártak mindent és megkezdődött az az egy-két perces jelenet a Bocskai utcában. Esőt csináltak és szaladt a fiú ázottan, a lány meg utána kiabálta, hogy Füge, Füge! Az egész kicsit röhejes volt, mert azért, hogy spontánnak tűnjön a jelenet egy csomószor fel kellett venni, mire jó lett – állapította meg a szemlélő.

Az első filmszerepem. Kevesen tudják rólam, hogy 8 évesen egy jelenetben játszottam Kovács Lajossal" -így vezeti be Facebook-oldalán Kőhalmi Zoltán a már említett filmbeli jelenetet, melyet meg is osztott. A szentesi származású humorista egészen sajátosan emlékszik vissza a forgatásra: „ A főhős, Füge a sztori szerint a szemközti épületben lakott, amit egyedi homlokzatburkolata miatt otthon a mai napig dobostortás házként emlegetünk. Egész nap néztem, amikor az esős jelenetet forgatták, ezért biztosan ott vagyok a filmben a tízemeletes panelház harmadik emeleti jobb szélső ablakában. Én főleg a darus kocsit figyeltem, ahonnan a művészi hatás kedvéért slaggal locsolták az üveget. Érdemes megfigyelni, hogy csak ott esik az eső, kint az utcán csak az aszfalt vizes. Egy ideig próbáltam menőzni az iskolában ezzel a filmszereppel, de amikor leforgatták a második részt, a c-ben volt egy srác, akinek kölcsönkérték a sátrát egy szerelmi jelenethez. Azt nem lehetett űberelni."

Szentes a mozivásznon

2010 szeptemberében egy 10 évvel korábban városunkban forgatott film adta az ihletet a Magyar Független Film és Video Szövetség rövidfilmes fesztiváljához: A kis utazás című alkotásban a gimnázium diákjai, valamint Keserű Imre és Dózsa Erzsébet személyében tanárai játszottak – Buzás Mihály filmjének címét választották a fesztivál nevének.

Berekhát a filmfesztiválokon

Attila-film lázában égtek a szentesiek

Több, mint érdekes lett volna, ha amerikai filmesek kettévágják a Tiszát Szentes határában, hogy Attila, a hun fejedelem temetési jelenetét filmre vegyék. Erről bizony máig beszélnénk, ha megvalósult volna. Pedig 1928-ban és 29-ben a Szentesi Hírlap arról írt, hogy egy német filmes cég Szentest szemelte ki a tervezett Attilafilmjéhez, hiszen úgy tartják, itt volt egykor Attila birodalmának központja. Cserépy Arzén híres rendező és stábja érkezését megerősítette az Alföldi Újság is: a filmesek terepszemléjét és a produkció szentesi forgatását egyre inkább kész tényként kezelte a sajtó. Valóban szenzációs hírnevet és gazdasági előnyöket tudott volna kovácsolni a város a nagyszabású filmből. Sajnos, éppen a grandiózus tervek jelentették a vállalkozás korai bukását, ugyanis az időközben belépő amerikai filmstúdiók végül nem mertek kockáztatni. Felmerült korábban még egy mondvacsinált ok: azért akarták inkább a bugaci pusztára vinni a forgatást, mert a szentesi földeken kukorica és krumpli terem, ami a hun vezér idejében még nem volt honos. Kukorica ide, vagy oda, ez a film azóta sem készült el.

Nem csak pár napig, hanem három hétig csapótól volt hangos a berekháti romatelep 2009 nyarán: itt forgatta második, Vespa című nagyjátékfilmjét Groó Diána.

A történet egy cigány fiú road movie-ja: sorsoláson nyer egy Vespa robogót, és a cigánytelepről útnak indul érte a fővárosba, míg végül nyereményét útközben elveszik tőle. A szentesi rendezőasszisztens, Banner Szűcs Loránd ajánlására döntöttek az itteni forgatás mellett. A főszereplőt szereplőválogatáson szemelték ki.

A filmesek vettek fel anyagot a Hékédi úton és a Damjanich tagiskolában is. A Vespa kritikai sikert igen, közönségsikert már jóval szerényebbet aratott. A film az UNICEF különdíját nyerte el Sienában, a rendezőt a genfi Cinema Tous Ecrons fesztiválon díjazták, de az alkotás elvitte a montreali, vancouveri fesztiválok közönsége elé is a berekháti Vajda-telepet. A cigány kisfiú alakítását Görögországban is elismerték, az Olympia gyermek és ifjúsági filmfesztivál színészi díjával.

Tóth Sanyit hívták azóta újabb filmbe, Szabó Simon A fal című kisjátékfilmjében kifejezetten rá szabott egy szerepet, de érdeklődött iránta, és eljött megnézni a fiút a Petőfi iskolába Fliegauf Bence rendező is.

Fesztivál lett a forgatásból

2010 szeptemberében egy 10 évvel korábban városunkban forgatott film adta az ihletet a Magyar Független Film és Video Szövetség rövidfilmes fesztiváljához: A kis utazás című alkotásban a gimnázium diákjai, valamint Keserű Imre és Dózsa Erzsébet személyében tanárai játszottak – Buzás Mihály filmjének címét választották a fesztivál nevének.

Az 80-as években az NDK-ba jutalomutazásra induló diákok élményeit elmesélő filmhez megfelelő gyermekanyagra volt szükség, akik hitelesek nyolcvanas évekbeli figurákként. Őket a szentesi drámatagozaton találták meg. A kiválasztott 20-25 gyerek két hétig Balatonalmádiban „akklimatizálódott", egy táborban szoktatták őket a film hangulatához: korabeli ruhákban jártak, a nyolcvanas évek zenéit hallgatták és filmjeit nézték.

Nem lehet kihagyni a városunkból indult Szőke András-Badár Sándor párost. Az amatőrfilmekkel való próbálkozás után Szőke már igazi mozifilmet rendezett 1992-ben: az Európa Kemping oldalkocsis motor hosszadalmas berúgásával indul az egyik főszereplő, Horváth János udvarán, majd a vasútállomáson Badárt akkori autentikus környezetében láthatjuk, ezután a szentesi Felsőpárt utcáin kutyaszánnal száguldoznak a jóbarátok. Szőke a Kiss Vakond című filmjét is részben Szentesen forgatta, majd dokumentumfilmhez rögzített anyagot a bánomháti temetőben, valamint megszólaltatta az 56-os események tanúit.

A nyolcvanas évek végén a Németh László regényéből készült Égető Eszter című hatrészes kosztümös tévésorozat több jelenetét is városunkban, például a Kurca parton, az Erzsébet téren rögzítette Hintsch György stábja.

Olvasóink írták

  • 2. sorpocak 2013. augusztus 07. 17:30
    „Ezt a cikket egy-az egyben olvastam a Szentesi Életben!
    D, azért néha jó látni a filmekben felbukkanni Szentesi utakat, épületeket,embereket.”
  • 1. zebradns 2013. augusztus 07. 13:43
    „"A Vespa kritikai sikert igen, közönségsikert már jóval szerényebbet aratott."
    Ezen nem is csodálkozom. Egyoldalú, rasszista film. A fesztiválok zsűrije pedig biztosan nem járt még a Vajda-telep környékén se, pláne éjjel...”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

A szentesi végeken: Kajánújfalu és Cserebökény

Hozzánk, Szenteshez tartoznak, de mégsem. Kisközösségek, melyek ezer szállal kötődnek a városhoz, mégis törekednének valamilyen önállóságra. Tovább olvasom