Délmagyar logó

2016. 12. 05. hétfő - Vilma -6°C | 4°C

Szentesített druszaság

Szentes - Névrokont talált a Felvidéken Szentes, de a bodrogközi falucska középkori templomának díszítése mélyebb kapcsolatra utalt. Utánajártunk, mit keres a magyarországi város jelképe, a pálma a 13. századi épület karzatán.
Szentesben nincs folyó – ilyen különösen fogalmaz Papp György Szentesiek Könyve című, napokban megjelent kötetében. A vásárhelyi Norma Nyomdász Kft. gondozásában készült könyv – ahogy a fenti mondat is elárulja – nem a magyarországi városról, hanem felvidéki druszájáról, Szentes községről szól. A 900 lelkes, 90 százalékban magyarok lakta település – szlovák nevén Svätuąe – tavaly került alföldi névrokonának figyelmébe, egy szentesi vállalkozó „fedezte fel", külföldi útján. Kiss Endre nem vesztegette az időt: meghívta a község polgármesterét, Liszkai Gusztávot a szentesi lecsófesztiválra, hogy összehozza a két település vezetését. Az ismerkedésből barátság lett, idén pedig együttműködési megállapodást szentesített a két Szentes. Ott bukott ki valahogy: nemcsak a név, hanem egy jelkép is közös a druszák történetében. A pálma volt a feltételezett új kapocs, ami nemcsak a város címerében foglal el központi helyet, hanem a falu középkori templomának fakarzatán is ott díszeleg.

Hogy lehet-e bármilyen közös szál a Szentesek történetében, arra mi is kíváncsiak lettünk. A szentesi levéltár vezetőjétől, Labádi Lajostól megtudtuk: voltak tömeges át- és elköltöztetések, de nem a Felvidék felé. 1794-ben az elnéptelenedett Torontálvásárhelyre telepítettek reformátusokat, 1891-ben 133 család a Temes vármegyei Vadászerdőre költözött, amelyet később Újszentesnek neveztek el, 1900-ban pedig a Bihar megyei Siter községben kezdett új életet 96 család.

A felvidéki Szentes község temploma és a fakarzatra festett pálma. Fotók: DM/DV
A felvidéki Szentes község temploma...
Fotó: DM/DV

Papp György szülőfalujáról írt könyvéből az is kiderül: a falu névadója egy szent hely lehetett, amelyre a 13. század elején templomot emeltek. A községet 1245-ben Scuntes néven említi először oklevél, míg a várost 1332-ben, mégpedig Scenthusként. A pálma egy 1730-ban kelt királyi kiváltságlevélben jelent meg először a város hivatalos címerén – a szentesi nép szívós élni akarását jelképezi azóta is. 64 évvel később a felvidéki Szentesen is fontos esemény történt, amelynek leírása különleges módon maradhatott fenn az utókor számára. Ebben az esztendőben, 1794-ben Veszprémi András prédikátor az egyháztagokkal együtt úgy határozott, hogy felújítják a templom belsejét. Az akkor felrakott deszkamennyezetet és a karzat deszkáit egy ügyes mesterember befestette, sajátságos virágos-tulipános díszítésekkel. Minderről úgy tudhatunk, hogy a prédikátor rímbe szedte a történetet, a verset pedig felíratta a festővel a karzat deszkáira. A későbbi lelkészek közül, ha nem is teljesen egyformán, de ketten is lemásolták a 44 soros költeményt, hogy megmentsék a pusztulástól. A versnek köszönhetően írhatjuk itt le, hogy a festett díszek Helmeczi János munkáját dicsérik, és azt, hogy Szentes és Szentes csupán névrokona egymásnak.

...és a fakarzatra festett pálma. Fotó: DM/DV
...és a fakarzatra festett pálma.
Fotó: DM/DV

Örültek volna a közös emlékeknek

– Örültünk volna, ha találunk közös emléket, de sejtettem, hogy nem lesz, mert a mi Szentesünk messzire van a magyarországitól – nyilatkozta lapunknak Liszkai Gusztáv, a felvidéki falu polgármestere. Elmondta, 500 példány készült a Szentesiek Könyvéből. Ezek nem kerülnek kereskedelmi forgalomba, mert a szentesi családok fogják megkapni karácsonyi ajándékként. 2011-től testvérvárosi kapcsolat lesz a két Szentes között – ezt további hivatalos és baráti látogatásokkal szeretnék erősíteni.

Olvasóink írták

  • 3. zombor 2010. december 14. 11:07
    „Végre 1 szívet melengető cikk.Jó olvasni és érdekes a történelmi múlt idézése.
    Valahogy az ilyen írásoknak jobban kellene teret adni, de lehet hogy csak a karácsonyi hangulat ihlette meg a dv-t !!!”
  • 2. becsei.sandor 2010. december 13. 18:43
    „Örülök a Szentesiek Könyvének. (Pláne ha kapnék belőle.) Legjobban annak örülnék,ha Szentes Város
    Önkormányzata az első kiadás 100-ik évfordulóján (Kiadja Szentes város lakossága 1914.) újra kiad-
    ná Sima László Szentes város története című munkáját. Akár hasonmás,akár átdolgozott formában.
    Sima várostörténetének második és talán további köteteit is megírta,de ez már alapvetően politikai
    okokból nem jelent meg. A kéziratot úgy tudom a szentesi levéltár őrzi. Ideje volna elgondolkodni a
    már megírt,és a még megírásra váró várostörténet köteteinek a 2014-es évfordulóra való megjelen-
    tetésén. Akár közadakozást szervezve is.”
  • 1. Gábor_mester 2010. december 13. 12:21
    „A "Palma sub pondere crescit!" (Teher alatt nő a pálma) eredetileg református egyházi címer felirata volt, onnan került pálma a település címerébe. Ha a rokonság csak névrokonság is, a pálma valós, létező kapocs!”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Bennégett tanyájában a halász

Szerda délelőtt kigyulladt és leégett a Szentes és Csongrádot összekötő híd lábánál lévő halász tanyája. A tulajdonosa a helyszínen meghalt. Tovább olvasom