Délmagyar logó

2017. 08. 19. szombat - Huba 20°C | 35°C Még több cikk.

Szíriából jött a Rákóczi utcai patikus

Szentes - Patikát, házat, földet hagyott maga mögött Szíriában az 52 éves Abdalla Saleh egy könnyebb, jobb élet reményében 2011. karácsonyán. A polgárháború elől menekülő családapa magyar felségével és két gyermekével költözött Szegedre, jelenleg a Rákóczi utcai patika gyógyszerészeként naponta ingázik Szeged és Szentes között. A háború miatt költözött Magyarországra, de azt mondja, itt is háborús állapotok vannak: mi a megélhetésért küzdünk.
Mindent Szentesről

A delmagyar.hu hivatalos szentesi Facebook-oldala, nem csak szentesieknek!

 
Abdalla Saleh avagy Bekesz - így hívja mindenki - számára nem volt idegen Szeged és az ország, hiszen a 80-as években az egyetem gyógyszerész karára jelentkezett, zsebében a Szíriában megszerzett matematika- fizika- kémia szakos tanári diplomájával. Édesanyja nem is értette, miért akar Európába utazni 23 évesen az arab, örmény, kurd nyelven beszélő fiú, aki fejébe vette: orvos lesz vagy gyógyszerész. Mivel mindig optimista, merész ember volt – a mai napig annak tartja magát -, 10 ezer dollárral a zsebében nyakába vette a világot, Budapestre érkezett, ahol a repülőtéren kapta meg a vízumot, amit sokáig kéthavonta újítani kényszerült. Szerencséjére sikerült ösztöndíjat kapnia, így már csak a magyar nyelvvel kellett megküzdenie egy évig, onnan pedig az útja Szegedre vezetett, ahol a gyógyszerész diploma mellé feleséget is szerzett magának, 20 éve házas.

A kezdetek

1991-ig Szegeden éltek feleségével, Gyöngyivel. Nem gondoltak arra, hogy Szegeden maradjanak, bár Bekesznek nagyon szép emlékei vannak a városról, mégis 20 éve jóval könnyebb volt errefelé az élet - mondja. Visszaköltöztek Szíriába, a török határhoz, Kamishli városába, ahol akkor a 30 ezres lakosságra két gyógyszerész jutott. Jól éltek, gyerekek születtek, Gyöngyi megtanulta az arab-, kurd- és az örmény nyelveket, ahogyan később a fiuk és a lányuk is.

Patikát, házat, földet hagyott maga mögött Szíriában az 52 éves dr. Abdalla Saleh.
Patikát, házat, földet hagyott maga mögött Szíriában az 52 éves dr. Abdalla Saleh.

Európai szokások szerint éltek kint is, gyakran látogattak Szegedre. Bekesz 15 éves lánya egyszer biciklivel ment iskolába, ami igen furcsán hatott az arab világban. A tanár haza is telefonált kérdőre vonni apukát, aki közölte, a gyerekek európaiak, a szokásaik, az öltözködésük is ezt tükrözi. Szépen gyarapodtak anyagilag, jól éltek, sokat kirándultak külföldre. Aztán a háború miatt ismét Szegedre költöztek, Bekesz lánya már egyetemista, fia középiskolás, Gyöngyi kozmetikusként dolgozik.

Ami hiányzik Szíriából

Mindenek előtt a család hiányzik a keresztény Bekesznek, akikről jóideje a háború miatt nincs hír. A tevehús zamatát még a borjúhús sem pótolja, de szerencsére gránátalmalevet tud venni a megyeszékhelyen is - a saláták kötelező kelléke ez főleg hétvégén, amikor a családfő az arab konyhának hódol és főz. Az olcsó élet hiányát is érzi, hiszen hazájában alig kell adót fizetni, 850 km repülővel 8 ezer forintba kerül, vonattal 4 ezerbe. Egy damaszkuszi szállodában egy éjszakát 3-4 ezer forintért tölthet el, az étel, a rezsi sokkal olcsóbb, mint nálunk.

„ Hetven százalékban magyar vagyok"

Bekesz optimistának, szerencsésnek (rendszeresen van találata a lottón), szárnyaló embernek érzi magát, igazi „soha nem adom fel"- típus. Mitől érzi hát 70 százalékban magyarnak magát? Amikor 2011-ben országunkban telepedett le, emlékeire támaszkodva azt hitte, könnyebb lesz itt az élet, de csalódott: itt mindenki küzd, hajt a pénzért, és az emberek elfelejtenek élni. Idegesek, feszültek, nem tudnak kikapcsolódni, sok a panasz. Most mindennap ingázik Szentes és Szeged között, alig marad szabadideje. Drága az élet, monoton verkli a hétköznapok. Ám számos magyar szokást és hagyományt felvéve mégis úgy érzi, az ő kultúrája is a magyar.

Szíriában is karácsonyoznak, locsolkodik, jól érzi magát a magyar lakodalmakban, bár a csárdást csak messziről csodálja. Kedvenc térsége Zalaegerszeg és környéke, ahol kissé mások az emberek - teszi hozzá. A pörkölt és a csirkepaprikás remek, ahogy a magyar konyha is. Nem úgy a családi összetartás: Dr. Abdalla Saleh szerint a magyarok önzőek, ami a társadalomnak is, családnak is árt. Náluk a külföldi vendéget az egész rokonság vendégül látja és megajándékozza. A magyarok külföldön segítőkészek egymással, itthon már nem.

A gyógyszerészet világnyelv

Nem véletlen, hogy nem létezik arab-magyar szótár: mindkét nyelv a legnehezebbek közé tartozik. Bekesz a mai napig jókat mosolyog a marhajó és a jó marha kifejezéseken. A gyógyszerész bárhol dolgozhat a világon, mindenütt tud boldogulni, a gyógyszerek összetevői állandóak. Érthető, hogy sok magyar orvos Dubaiban próbál szerencsét vagy Nyugaton a jobb pénz reményében. Az angol, francia nyelvek mellett most barátkozik a némettel, számos terve van, de ami a legfontosabb, nem fél az újrakezdéstől. Talán, mert inkább érzi magát 20 évesnek, mint 52-nek. Talán a reggeli szőlőcukor adag is belejátszik ebbe, amit nemes egyszerűséggel lesz..-om tablettának hív a patikus.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Háromszáz közmunkás dolgozik Szentesen

A program hátránya, hogy nem lehet rá hosszú távon építeni. Viszont a segélynek majdnem a dupláját kapom – mondja egy közfoglalkoztatott Szentesen. Tovább olvasom