Délmagyar logó

2017. 07. 21. péntek - Dániel, Daniella 22°C | 35°C Még több cikk.

Udvari bolondnak nevezte magát a püspök

Önmagáról és a katolikus egyházat sújtó nehézségekről is vallott Gyulay Endre megyés püspök, aki a Szentes–Csongrád Rotary Club vendége volt a minap. E két városban szerinte világi személyeket is meg kellene nyerniük, mert paphiánnyal küzdenek.
Megszülettem, éltem és még mindig élek. Ennyi az életrajzom – így kezdte mondandóját Gyulay Endre megyés püspök, akit dr. Papp Zoltán sebész főorvos, az idén nyáron alakult Szentes–Csongrád Rotary Club elnöke hívott meg a minapi összejövetelre. Az 1930-ban Battonyán született egyházi méltóság önmagáról elmondta, hogy Pesten árvaházba került, később a vásárhelyi gimnáziumba, mert „az volt a legolcsóbb".

Teológiai tanulmányait 1953-ban fejezte be, majd az „ismerd meg az országot" keretében Békés és Csongrád megye különböző településein szolgált. A szeged–csanádi püspöki kinevezését 1987-ben kapta, s a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia megbízásából résztvevője az egyházi ingatlanok visszaadásáról folyó tárgyalásoknak.

Öniróniával azt is mondta magáról Gyulay Endre, hogy püspöksége óta gyötri a híveket és a papokat. A püspöki karban pedig az udvari bolond szerepét vállalta magára, mert „ami a szívén, az a száján". Azt mesélte, ha valamivel nem értett egyet, este leült a számítógéphez, leírta a véleményét, s azon frissiben elküldte az írást e-mailben, nehogy reggelre meggondolja magát. A rendszerváltozás előtti évtizedekről azt fejtegette, hogy egyedül talán csak az orvosok és néhány bátor ember merte felvállalni a hitbeli hovatartozását.

Gyulay Endre szerint máig nem jött létre egységes erkölcsiség, az új értékrend szerint az Istent most úgy hívják: pénz. A sötét motívumok nagyon megfertőzik a társadalom bizonyos részét – fogalmazott Gyulay Endre, hozzátéve, hogy nem akar téríteni, de a bajokra egyetlen gyógyszer van, Jézus Krisztus. Szerinte benne nem lehet csalódni, nem úgy, mint a fiatalok eszményeiben, a felkapott sztárokban, akik valamilyen machinációba keverednek. Úgy véli: mindaddig nem születik meg a „normális emberi társadalom", amíg az erkölcsi züllöttségnek tere van.

A csongrádi és a szentesi egyházközségbeli változásokat azzal magyarázta a megyés püspök, hogy nincs elegendő pap. Manapság kevés gyermek születik, s legfeljebb ha három fiú van a családban, akkor jó esetben egyet elengednek teológiára. Ezzel együtt sem fél attól Gyulay Endre, hogy elfogy a nyáj, mert az elhagyott plébániákra világi embereket kellene megnyerni. A cserkészetről úgy vélekedett a püspök, hogy az idősek ráteszik a kezüket a mozgalomra, s régi módszerekkel ma már nem lehet hatni a fiatalokra. Ő próbálkozott a cserkészélet megújításával, ám – mint fogalmazott – nem tudta áttörni az öregek korlátját.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Szellemi műhely a bibliotékában

A szentesi képviselő-testület elismerte a városi könyvtárban folyó magas színvonalú munkát, és újabb… Tovább olvasom