Szeged - delmagyar.hu

A szomszédos országokban és Bulgáriában üvegházakat összeszerelő vállalkozás tulajdonosa nem akart névvel szerepelni az újságban. Itthon szívesebben építene többet, ha lenne megrendelő. A szomszédban – ahol jellemzően ugyanazt a termálvizet adó rétegeket csapolják – lényegesen nagyobb segítséget kapnak az induláshoz a vállalkozások. Közben Bács-Kiskun megyében 4 hónapja azért áll egy építkezésük, mert nem jelent még meg egy rendelet, amit az OMÉK-en megígértek, és a vállalkozó addig nem kap meg egy engedélyt. Ha emiatt bukja a pályázatot, vissza kell fizetnie 50 millió forintot.
Szentesen az Árpád-Agrár Zrt. több mint 50 éve foglalkozik hajtatott üvegházi zöldségtermesztéssel, a városban és térségében működő 32 kút közül 20-at a cég használ, ezzel több mint 30 hektárnyi üvegházat fűt, több mint 250 főt foglalkoztatva. A házak zöme 30 éves, elavult.

Zentai Ákos kertészeti igazgató az Árpád üvegházában. Átláthatatlan érdekszövevények. A szerző felvétele

A Hollandiát is megjárt Zentai Ákos kertészeti igazgatótól tudjuk, hogy ha modernizálni tudna a cég, a legújabb technológiával a most kitermelt termálvízzel kétszer ekkora területen tudna gazdálkodni, kétszer ennyi embernek munkát adva. Ehhez képest tavaly húsz év után kétszer 2 hektáron tudtak fejleszteni. Ennyire volt lehetősége annak a cégnek, amely a száz éve meghonosított kertészeti kultúra legnagyobb integrátora volt az elmúlt évtizedekben. Zentai szerint semmi sem történik ok nélkül a gazdaságban: a régebbi uniós országok jobban érvényesítik érdekeiket. A fosszilis energiahordozók kitermelésében érdekelt cégek is befolyásosabbak, ha a környezeti ártalmakról van szó, mint a termálkertészek. Egy nagy energetikai céggel szemben nem lehetett elég súlya Csikai Miklósnak, a zrt. vezérigazgatójának, aki tizenöt éven át vezette az Agrárkamarát.

Farkas áttörést remél Igaz, hogy az elmúlt évtizedekben kevés olyan változás zajlott – függetlenül attól, milyen kormány volt hatalmon –, ami a kertészet számára előnyös lett volna – mondja Farkas Sándor szentesi országgyűlési képviselő (Fidesz). Most azonban szeretné azt hinni, hogy áttörés lesz. – A mezőgazdasági bizottságon belül kertészeti albizottság alakult a kezdeményezésemre, ágazati stratégia készült, a különböző szereplőkkel együtt tételesen sorra vettük, mi mindenre lenne szükség a kertészet fejlesztéséhez. Remélem, ezeket az érdekeket megfelelően tudjuk érvényesíteni, annak érdekében, hogy minél több embernek biztosítson megélhetést ez az ágazat – mondta Farkas.

– Mi is hibásak vagyunk azért, hogy nem volt nagyobb lobbierőnk: nálunk a szomszéd kertész még mindig legyőzendő versenytárs, nem szövetséges – mondja a vezérigazgató. – Láthattam a hatvanas években, hogyan vált Hollandia a legfejlettebb kertészeti kultúrájú országgá: az állam az üvegházak mellé lakásokat, még kutyaólat is épített, a fiataloknak csak vállalniuk kellett, hogy tizenöt évig ott élnek. Lengyelországban most húsz évre, 2,75 százalékos kamatra adnak hitelt: ezer hektárnyi üvegházak épülnek ebből. Nyugat-Európában 3–5 százalékos a hitel kamata, nálunk 12 százalék, ez jelentős versenyhátrány. Uniós pályázati támogatások a legutóbbi időkig nem voltak erre a célra – az viszont bebizonyosodott, hogy ha nem az adottságainkat próbáljuk fejleszteni, hanem azt, amire pénzt ad az EU, rosszul hasznosul a tőke. Értékteremtő, értelmes munkahelyeket itt nálunk legegyszerűbben a kertészet adhatna, de aki ma üvegházat épít – vagyis legalább húsz évre előre ruház be –, az hazárdjátékot játszik. Nemcsak a fejlesztés lehetetlen, hanem lassan a működés is, a termálvízhasználatot érintő vízkészletjárulék, bányajáradék, vízszennyezési bírság mértéke miatt. Holott a termálkincs volt az egyetlen előnyünk a versenytársakkal szemben.

A dél-alföldi kertészek állítják: ha vissza kell sajtolni a termálvizet a homokkőbe 2015-től, az olyan energiaigényű tevékenység lesz, hogy nem éri meg a vízkivétel sem. Közben azokat az érveket, amelyek a felszín alatti készlet védelméről szólnak, cáfolja a legrégebbi, negyvenéves szentesi kút: nemrég kitakarították, és eredeti hozamánál többet és 2 fokkal melegebb vizet ad. Az MTA adatai szerint ha tízszer ennyi termálvizet használna Magyarország, az is visszapótlódna.

Évente három Balaton
A fészkelő madarak nyugalma érdekében leállíttatta a környezetvédelmi hatóság a kerékpárút-építést az Árpád-Agrár Zrt. termálvíztározói mellett. Közben a homokos útalappal párhuzamosan, két méterre forgalmas autóút halad. A másik oldalon lévő 40 és 100 hektáros tó tényleg madárparadicsom, a fészkelők mellett 170 faj vonul át itt: a használt termálvízben kialakult izgalmas ökoszisztéma egészen ritka madarakat is vonz. A víz, amelyet innen a Tiszába vezetnek, hivatalosan szennyezettnek számít, sarcot szed utána a hatóság. Ez és a többi fizetendő járadék az Árpádnak évi 160 milliójába kerül. Nagy pénz, nem túl sok vízért: Nagygál Jánostól, a zrt. műszaki igazgatójától tudjuk, hogy az a termálvízmennyiség, amit egy évben energetikai célra kivesznek Magyarországon – ez 2010-ben 12,6 millió köbméter volt –, a Dunán és a Tiszán 39 másodperc alatt folyik le. Közben a Balatonból 650–660 millió köbméternyi, csaknem ivóvíz tisztaságú vizet engedünk el a Sión a Dunába, csak úgy. S három Balatonnyi az a vízmennyiség, amennyivel több hagyja el az ország területét, ahhoz képest, amennyi a határon beérkezik.