Délmagyar logó

2017. 06. 26. hétfő - János, Pál 20°C | 31°C Még több cikk.

Üvegházi hazárdjáték

Szentes - Megduplázhatná munkahelyeinek számát a szentesi Árpád-Agrár Zrt., ha modernizálhatná üvegházait. Nem mer beruházni a támogatás hiánya, a kedvezőtlen hitelek és a termálvíz használatát sújtó bírság mértéke miatt. Közben szentesi vállalkozás épít Szlovákiában, Romániában üvegházakat: ott megéri belevágni.
A szomszédos országokban és Bulgáriában üvegházakat összeszerelő vállalkozás tulajdonosa nem akart névvel szerepelni az újságban. Itthon szívesebben építene többet, ha lenne megrendelő. A szomszédban – ahol jellemzően ugyanazt a termálvizet adó rétegeket csapolják – lényegesen nagyobb segítséget kapnak az induláshoz a vállalkozások. Közben Bács-Kiskun megyében 4 hónapja azért áll egy építkezésük, mert nem jelent még meg egy rendelet, amit az OMÉK-en megígértek, és a vállalkozó addig nem kap meg egy engedélyt. Ha emiatt bukja a pályázatot, vissza kell fizetnie 50 millió forintot.
Szentesen az Árpád-Agrár Zrt. több mint 50 éve foglalkozik hajtatott üvegházi zöldségtermesztéssel, a városban és térségében működő 32 kút közül 20-at a cég használ, ezzel több mint 30 hektárnyi üvegházat fűt, több mint 250 főt foglalkoztatva. A házak zöme 30 éves, elavult.

Zentai Ákos kertészeti igazgató az Árpád üvegházában. Átláthatatlan érdekszövevények.
Zentai Ákos kertészeti igazgató az Árpád üvegházában. Átláthatatlan érdekszövevények.
A szerző felvétele

A Hollandiát is megjárt Zentai Ákos kertészeti igazgatótól tudjuk, hogy ha modernizálni tudna a cég, a legújabb technológiával a most kitermelt termálvízzel kétszer ekkora területen tudna gazdálkodni, kétszer ennyi embernek munkát adva. Ehhez képest tavaly húsz év után kétszer 2 hektáron tudtak fejleszteni. Ennyire volt lehetősége annak a cégnek, amely a száz éve meghonosított kertészeti kultúra legnagyobb integrátora volt az elmúlt évtizedekben. Zentai szerint semmi sem történik ok nélkül a gazdaságban: a régebbi uniós országok jobban érvényesítik érdekeiket. A fosszilis energiahordozók kitermelésében érdekelt cégek is befolyásosabbak, ha a környezeti ártalmakról van szó, mint a termálkertészek. Egy nagy energetikai céggel szemben nem lehetett elég súlya Csikai Miklósnak, a zrt. vezérigazgatójának, aki tizenöt éven át vezette az Agrárkamarát.

Farkas áttörést remél

Igaz, hogy az elmúlt évtizedekben kevés olyan változás zajlott – függetlenül attól, milyen kormány volt hatalmon –, ami a kertészet számára előnyös lett volna – mondja Farkas Sándor szentesi országgyűlési képviselő (Fidesz). Most azonban szeretné azt hinni, hogy áttörés lesz. – A mezőgazdasági bizottságon belül kertészeti albizottság alakult a kezdeményezésemre, ágazati stratégia készült, a különböző szereplőkkel együtt tételesen sorra vettük, mi mindenre lenne szükség a kertészet fejlesztéséhez. Remélem, ezeket az érdekeket megfelelően tudjuk érvényesíteni, annak érdekében, hogy minél több embernek biztosítson megélhetést ez az ágazat – mondta Farkas.

 
– Mi is hibásak vagyunk azért, hogy nem volt nagyobb lobbierőnk: nálunk a szomszéd kertész még mindig legyőzendő versenytárs, nem szövetséges – mondja a vezérigazgató. – Láthattam a hatvanas években, hogyan vált Hollandia a legfejlettebb kertészeti kultúrájú országgá: az állam az üvegházak mellé lakásokat, még kutyaólat is épített, a fiataloknak csak vállalniuk kellett, hogy tizenöt évig ott élnek. Lengyelországban most húsz évre, 2,75 százalékos kamatra adnak hitelt: ezer hektárnyi üvegházak épülnek ebből. Nyugat-Európában 3–5 százalékos a hitel kamata, nálunk 12 százalék, ez jelentős versenyhátrány. Uniós pályázati támogatások a legutóbbi időkig nem voltak erre a célra – az viszont bebizonyosodott, hogy ha nem az adottságainkat próbáljuk fejleszteni, hanem azt, amire pénzt ad az EU, rosszul hasznosul a tőke. Értékteremtő, értelmes munkahelyeket itt nálunk legegyszerűbben a kertészet adhatna, de aki ma üvegházat épít – vagyis legalább húsz évre előre ruház be –, az hazárdjátékot játszik. Nemcsak a fejlesztés lehetetlen, hanem lassan a működés is, a termálvízhasználatot érintő vízkészletjárulék, bányajáradék, vízszennyezési bírság mértéke miatt. Holott a termálkincs volt az egyetlen előnyünk a versenytársakkal szemben.

A dél-alföldi kertészek állítják: ha vissza kell sajtolni a termálvizet a homokkőbe 2015-től, az olyan energiaigényű tevékenység lesz, hogy nem éri meg a vízkivétel sem. Közben azokat az érveket, amelyek a felszín alatti készlet védelméről szólnak, cáfolja a legrégebbi, negyvenéves szentesi kút: nemrég kitakarították, és eredeti hozamánál többet és 2 fokkal melegebb vizet ad. Az MTA adatai szerint ha tízszer ennyi termálvizet használna Magyarország, az is visszapótlódna.

Évente három Balaton
A fészkelő madarak nyugalma érdekében leállíttatta a környezetvédelmi hatóság a kerékpárút-építést az Árpád-Agrár Zrt. termálvíztározói mellett. Közben a homokos útalappal párhuzamosan, két méterre forgalmas autóút halad. A másik oldalon lévő 40 és 100 hektáros tó tényleg madárparadicsom, a fészkelők mellett 170 faj vonul át itt: a használt termálvízben kialakult izgalmas ökoszisztéma egészen ritka madarakat is vonz. A víz, amelyet innen a Tiszába vezetnek, hivatalosan szennyezettnek számít, sarcot szed utána a hatóság. Ez és a többi fizetendő járadék az Árpádnak évi 160 milliójába kerül. Nagy pénz, nem túl sok vízért: Nagygál Jánostól, a zrt. műszaki igazgatójától tudjuk, hogy az a termálvízmennyiség, amit egy évben energetikai célra kivesznek Magyarországon – ez 2010-ben 12,6 millió köbméter volt –, a Dunán és a Tiszán 39 másodperc alatt folyik le. Közben a Balatonból 650–660 millió köbméternyi, csaknem ivóvíz tisztaságú vizet engedünk el a Sión a Dunába, csak úgy. S három Balatonnyi az a vízmennyiség, amennyivel több hagyja el az ország területét, ahhoz képest, amennyi a határon beérkezik.

Olvasóink írták

  • 7. czindi 2012. június 11. 10:47
    „tipikus magyar példa. Eminensnek lenni minden kitalált uniós hülyeségben ( kísérleti nyulak vagyunk!) és elutasítani minden nyereségesnek ígérkező vállalkozást. ( Főleg ha nem a mi (párt)kutyánk kölyke...)”
  • 6. studyfy 2012. június 10. 12:16
    „macs, nézz utána a visszasajtolás technológiájának és eddigi sikereinek. Kérdezd meg a makóiakat. Ők tudnának mesélni mennyi pénzt dobtak ki fölöslegesen a visszasajtolás kapcsán.”
  • 5. Fri-GO 2012. június 10. 07:47
    „Egy régebbi interjúban valaki azt mondta, hogy egy év alatt, körülbelül annyi termálvizet használnak el a kertészetek, amennyi víz a Dunán közepes vízállásnál 34!! másodperc alatt elhagyja az országot.
    Nem megfojtani, hanem segíteni kellene a hazai vállalkozásokat!”
  • 4. bakosandras 2012. június 09. 23:08
    „Macs, nyilván nem végtelen, de a szövegből is kiderül, hogy bizonyos rétegekben pótlódik, másrészt pedig nem mindegy, mibe sajtolják vissza. A homokkőbe nehéz, annyi energia kell ehhez a művelethez, hogy kivenni se éri meg.”
  • 3. bambinaXX 2012. június 09. 15:51
    „Milyen szomorú..”
  • 2. szatyi 2012. június 09. 11:40
    „"Támogatjuk a hazai kis és középvállalkozókat!"”
  • 1. macs 2012. június 09. 09:46
    „Azért a visszasajtoláson érdemes lenne elgondolkozni, mert a termálvíz mennyisége se végtelen.”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Megkezdődött az ünnepi könyvhét Szentesen

A háromnapos ünnepi könyvhét első eseményén Ottlik Géza alapművét: Iskola a határon - című regényt, és azon keresztül a szerző életútját, írói munkásságát elemezte Poszler György tanár. Tovább olvasom