Délmagyar logó

2017. 07. 24. hétfő - Kinga, Kincső 21°C | 34°C Még több cikk.

Vita a visszasajtolásról

Szentes - A Parlament elé került a termálvíz visszasajtolási kötelezettségének végleges eltörléséről szóló előterjesztés. Az általános vitájában számos ellentét alakult ki a pártok képviselői között.
Szirbik Imre szerint az országgyűlési munkája során nem a politika, hanem a környezetvédők és a józanul gondolkodók között volt ellentét. A javaslat ellen nyílt levélben tiltakozott öt szakmai szervezet és négy egyetem, illetve egy kormánypárti képviselő. A kérdésben várhatóan jövő héten dönt az Országgyűlés.

A Vidékfejlesztési Minisztérium törvényjavaslata általános felmentést adna a termálvízzel fűtött üvegházak és csirkenevelők üzemeltetőinek az energetikai céllal kitermelt víz visszasajtolására a föld alá. A környezetvédelmi tárca államtitkára határozottan ellenzi az ötletet, és a parlamenti vitanapon a pártok felszólalói között sem volt egyetértés. Fidesz véleménye, hogy szükséges a vízkészlet kitermelése, a Jobbik szerint vissza lehet sajtolni a vizet, a kormány álláspontja, hogy a visszatáplálási kötelezettség eltörlése nem okoz túlhasználatot. Az MSZP kérte vonják vissza a javaslatot. A vita során Farkas Sándor elmondta: az elmúlt 55 évben számtalan termálkutat fúrtak az országban, és az az első években kikerült termálvizet csatornákban tározták. Mint mondta, nincs olcsóbb energiaforrás a geotermikus energiánál, amely például baromfitelepeken lehet használni, vagy az üvegházi termesztésben. Hozzátette, tudományos eredmények bizonyítják, hogy a kutak nem apadhatnak ki, hosszú távon stabilan rendelkezésre állnak. Véleménye szerint a visszasajtolási kötelezettség irreális költségekkel jár, illetve sok esetben, technológiailag kivitelezhetetlen. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a kutak hosszú távú fenntarthatósága technológiai fejlesztést igényel. Szerinte az előterjesztés új lehetőséget nyit a mezőgazdaság számára.

A jelenlegi szabályozás szerint az összes termálvízhasználat 97 százaléka visszatáplálásra kötelezett, holott sok esetben ez a visszasajtolás nem oldható meg gazdaságosan, és egyes területeken technikai és geológiai akadályokba is ütközik. A törvényjavaslat ezért eltörli a visszatáplálási kötelezettséget, ugyanakkor a hatóság számára a kötelezettség fenntartása nélkül is minden eszköz fennáll, hogy a vízgazdálkodási és a környezetvédelmi feltételek teljesülését ellenőrizze.
A fideszes Bencsik János szerint a geotermikus energia felhasználása akár a jelenlegi szint tizenkétszeresére emelkedhet. Ugyanakkor szükség van ennek szabályainak meghatározására, ha jelenlegi formában fogadnák el az előterjesztést, az gátolná a fejlesztéseket és ellenkezne a nemzeti vízstratégia céljaival. Szél Bernadett független képviselő elmondta: az LMP azt szeretné, ha fenntartható módon rendeznék a kérdést. A visszasajtolást szigorúan szabályozni kell, hiszen a vízkincs véges. A képviselőnő felolvasta a szabályozást ellenző szakmai szervezetek álláspontját tartalmazó levelet is. Hangsúlyozta, van gazdaságos módja a visszasajtolásnak és működik is ilyen rendszer ma Magyarországon. ezzel szemben szerinte a most tárgyalt tervezet katasztrófához vezethet. A jobbikos Zakó László is azt mondta, ha nehezen és drágán is, de vissza lehet nyomni a vizet kőzetbe. A szocialista Pál Béla a tervezetet visszavonását kérte a parlamenttől, hiszen 2015 közepéig elég idő áll rendelkezésre egy alapos szabályozás kidolgozására.

Szirbik Imre 2009-ben, országgyűlési képviselőként érte el – Farkas Sándor és Lázár János fideszes képviselők akkori támogatásával-, hogy haladékot kapjanak a termálvízkutak használói a szabályozás alkalmazására. A polgármester lapunknak elmondta: Amikor benyújtotta a módosítást az Országgyűlés elé, akkor is vita volt a vad zöldek és a reálisan gondolkodók között és akkor is tapasztal ellentéteket még párton belül is. Szirbik Imre véleménye szerint napirenden kell tartani a visszasajtolás kérdését, Külön kell választani a 2500 méter alatti, 110 foknál alacsonyabb hőmérsékletű és 1500 literes percenkénti vízhozamot el nem érő kutakat illetve a nagy mélységű és teljesítményű, erőműveket kiszolgáló kutakat. Utóbbiak kitermelt vizét kelljen csak visszajuttatni az eredeti rétegbe, azonban mindenképpen vizsgálni kell a visszajuttatás geológiai hatását a most használt rétegekre.

Több szakmai szervezet, köztük az AGRYA is felhívta a figyelmet arra, hogy nem megalapozottak azok az indokok, amelyek a termálvíz hasznosítás megtiltásához vezethetnének. Bakó Dániel a nemrégiben saját termálkutat fúrató szentesi kertész, a Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége Termálvíz Tagozatának elnöke szeretné, ha az eredeti előterjesztést fogadná el a parlament a jövő heti részletes vitát követően. - A hidrogeológusok nyílt levele csak pánikkeltésre jó. Ha komolyan gondolnák aggályaikat, akkor azokat nem a parlamenti vitanapon hoznák nyilvánosságra, hanem már évekkel ezelőtt szorgalmazták volna – érvelt lapunknak Bakó. Elmondta, jelenleg is érvényben van az a jogszabály, amely engedélykötelessé teszi az elhasznált termálvíz visszasajtolását a föld alá. Ismerete szerint teljesen új vízpolitika irányvonalazódik az Európai Unióban, amely a természetvédelmi elvek mellett nagy hangsúlyt helyez a társadalompolitikai elvekre is. Bevezetné a jelenlegi állapot fenntartásához szükséges ökológiai vízszint fogalmát. A mezőgazdasági vízhasználatot szabályozná az országba beérkező felszíni és felszín alatti víz mennyisége. Mindehhez azonban egy monitoring és mérőrendszer kiépítése szükséges, ami nem a kutak által kitermelt víz mennyiségét méri, hanem a felszín alatti vízréteg és vízszint változásait. Szentesen a mezőgazdasági termálkutak mélysége 1600-2500 között változik.
Becslések szerint ma közvetve akár 100-150 ezer ember is élhet a termálvízzel fűtött üvegházakból, fóliákból és baromfinevelő üzemekből. Mezőgazdasági célra 450-500 kútból évente tízmillió köbméter termálvizet termelnek ki a gazdálkodók.

Olvasóink írták

  • 3. _csutak_ 2013. április 25. 22:42
    „@boros56:
    Felszínes ismeretekkel rendelkezem a Kárpátmedence hidrológiájáról.
    Amennyit tudhatok, azt más is tudja.
    Azért a Torricelli féle közlekedő edényeknél picivel bonyolultabb itt az ábra, de erről ha valóban érdekel tudok angol nyelvű szakirodalmat. Ugyanabba a rétegbe de nem a kivétel helyén kell visszasajtolni.
    Mivel valójában két álláspont ütközik, szakemberek között, én arra szavazok, hogy vissza kell juttatni.”
  • 2. boros56 2013. április 25. 21:35
    „1. csutak
    Mit gondolsz, 2000m mélyre csak úgy lehuppant az a víz? A természet vízkészletének forgása táplálja. Azóta tudjuk, amióta Torricelli felismerte a közlekedő edények elvét. Tudod? Ötödik osztály. Csak ezek a vadzöldek a lobbytól kapják a pénzt és nem érdekli őket, hohy miattuk esetleg neked nincs munkahelyed. Azt még soha nem bizonyították be, hogy jó a visszasajtolás és nem találtak károsodást sem a természetben a termálvíz miatt. Halak úszkálnak benne, amik köztudottan érzékeny élőlények. Ők az útsózásra is azt mondják, hogy tönkre tesszük vele a környezetet. Ugyan nézd már meg mekkora a fű az utak mellett, ahol még nem vágták le. Ezek a szemüknek sem hisznek. Több, mint 50 éve folyik a Kurcába a termálvíz és még egyetlen élőlény sem pusztult el miatta. Az aranybánya miatt már igen. A bőrgyári szennyvíz miatt szintén és engedik a környezetbe.
    Megrendelésre szajkózzák a tudományos elméleteiket és most nem merik elismerni, hogy korábban hazudtak.”
  • 1. _csutak_ 2013. április 25. 17:59
    „Ha a szivacsból csak kinyerjük a vizet de nem sajtolunk vissza akkor megszikkad!
    Ennyire egyszerű a dolog.”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Szíriából jött a Rákóczi utcai patikus

Patikát, házat, földet hagyott maga mögött Szíriában az 52 éves Abdalla Saleh egy könnyebb, jobb élet reményében 2011. karácsonyán. Tovább olvasom