Schneider Mátyás fuvarozó egyik napról a másikra sikeres lesz, gazdagságát azonban megkeseríti, hogy felesége egy grófi lakájt szerződtet, mert nagypolgári életet akar élni. Az arisztokrata családoknál szolgáló Hyppolit megjelenése az újgazdag Schneider-házban számos nevettető, mulatságos helyzetre ad alkalmat. Az 1931-ben készült Hyppolit, a lakáj a második magyar hangosfilm volt, melyet többek között Kabos Gyula, Csortos Gyula és Gózon Gyula alakítása tett emlékezetessé.
A film színpadi változata - a már ismert humoros helyzetek és mondatok újrahangszerelésével - könnyed, szórakoztató kikapcsolódást ígér. Valamint némi gondolkodásra, magunkba mélyedésre is lehetőséget ad. Ahogy a rendező, Balikó Tamás fogalmazza: ezt a történetet nem kell formai eszközökkel, kellékekkel, környezettel aktualizálni, hiszen saját közegében tud leginkább örökérvényűen megszólalni. Általában felületesen ismerjük és kezeljük Schneiderék sztoriját. A problematika az, hogy fontos-e az emberek közötti rangsor, illetve milyen alapon lehet azt fölállítani. Hiába akarunk más bőrébe bújni, nem leszünk-lehetünk többek, hiszen csak az lehet előkelő, aki-ami természetes. Ellenkező esetben a Schneider félék sorsa vár ránk. Amin persze jókat lehet nevetni, ám ezekben a sorsokban ott rejlik a tragikum, amit meg kell mutatni. Ennek záloga pedig, a darabban játszó kitűnő színészgárda.
A Schneider-házaspárt alakító Füsti Molnár Éva és Bakai László legutóbb harmadszázada játszottak együtt a budapesti Pinceszínházban, így mindketten fokozott várakozással tekintenek a pécsi találkozás elé. Hitük szerint a karakterekből, jellemekből kiindulva lehet elvonatkoztatni a nagy elődök kínálta sztereotípiáktól. A címszereplő Ottlik Ádám egyénisége, színészi kvalitása garancia egy korszakos Hyppolit megformálására. Szerencsére - mint mondja - nincsenek "nyomasztó" emlékei a klaszikusokról.
ikonokkal!
17°C
