Délmagyar logó

2017. 02. 25. szombat - Géza 1°C | 8°C Még több cikk.

A Magyar Televízió első kísérleti adása 60 éve indult

Hatvan éve, 1953. december 15-én sugározta első kísérleti adását a Magyar Televízió.

Európában az első képátvitel a magyar Mihály Dénes nevéhez fűződik, aki 1919. július 7-én Budapesten állóképek "azonnali", tévészerű közvetítését mutatta be. A televíziós műsorközvetítés ugyanakkor Európában és Amerikában már az 1930-as években megindult, és Magyarország e téren lemaradásba került. Az újpesti Egyesült Izzóban felállított kísérleti laboratóriumban tettek ugyan előkészületeket vevőkészülékek gyártására, és az 1930-as évek végére kiépítették az első ikonoszkópos képátviteli láncot is, de a fejlesztés a második világháború miatt félbemaradt.

A magyar közönség csak 1946 tavaszán, a Közlekedési és Posta Kiállításon láthatott először televíziót működés közben. A Nemes Tihamér postamérnök, a magyar televíziózás egyik megteremtője által szerkesztett, katódsugárcsöves letapogatással működő készüléken három méter hosszúságú hurokfilm (végtelenített film) futott, amelyen három nő beszélgetett.

1952-ben párthatározat mondta ki, hogy az országban 1954. május elsejéig meg kell indítani a televíziózást, és a Minisztertanács 1953. január 23-án döntött a Magyar Televízió Vállalat létrehozásáról. A kísérleti adás eszközeit a Posta Rádió Műszaki Hivatalban és a Posta Kísérleti Intézetében a Molnár János műszaki kutató által vezetett stáb fejlesztette ki. Az akkori viszonyokra jellemző adalék, hogy az adó végfokai azok a csövek lettek, amelyekkel Bay Zoltán 1946-ban megmérte a Föld-Hold távolságot.

A televíziós vevőkészülék gyártásának technikai előkészületeit az Orion gyárra bízták, ahol egy 14x18 centiméteres képméretű vevőkészüléket fejlesztettek ki. A saját gyártású adóberendezés első próbaadásaira 1953. december 16-án került sor a Gyáli úti postakísérleti állomásról, a "műsor" a Láng Éva mérnökről készült diapozitív közvetítése volt. Az adást látni lehetett a négy kilométerre fekvő Orion-gyárban, azaz a rendkívüli erőfeszítés sikerrel járt.

Az első valódi műsort (filmhíradót és részleteket a Mágnás Miska című filmből) 1954. január 20-án sugározták a Televízió Vállalat Agancs utcai székházának tetejéről, az adást Magyarországon először a Budapesti Postaigazgatóság Váci utcai épületében, kiválasztott vendégek előtt fogták. Az év folyamán a rádió székházában két alkalmazottal megalakult a televíziós főosztály, amelynek létszáma hamarosan ötre emelkedett. 1954 szeptemberében a Mezőgazdasági Vásáron és a Corvin Áruház kirakatában is láthatta a közönség az Orion által kifejlesztett készüléken futó műsort. 1955 februárjára üzembe helyezték a Széchenyi-hegyen a 100 wattos, kísérleti adóberendezést, áprilisban a Szabadság téri Tőzsdepalotába, a Lenin Intézet addigi székhelyére elkezdett betelepülni a Magyar Televízió.

1955 augusztusára megszületett a szériagyártásra szánt tévékészülék első prototípusa, az Orion AT-501. A készülék a következő évtől került forgalomba, kezdetben csak egyetlen budapesti boltban és 5500 forintos áron (ez egy dolgozó majdnem teljes évi keresetének felelt meg), mégis tíz nap alatt 150 darab kelt el. 1956. május elsejére elkészült a BHG új, 1 kilowattos adója, ennek segítségével már mintegy negyven kilométeres körzetben lehetett fogni az 1956. június 27-én megindult rendszeres kísérleti adást, a hetente keddenként és péntekenként sugárzott zenei és irodalmi műsorokat. Elkészült az első közvetítő kocsi is, amely mikrohullámú adójával 20-30 kilométer távolságban játszódó események továbbítására is alkalmas volt.

Az "éles" próbaadások 1957. február 23-án kezdődtek, a Magyar Televízió műsoradása hivatalosan 1957. május elsején, a budapesti felvonulás közvetítésével indult meg.

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

James Bond ˝a lábán sem tudott volna megállni˝, annyit ivott

A két orvos kimutatta, hogy James Bond a könyvekből dokumentálható 88 nap alatt összesen 1150 -… Tovább olvasom