Délmagyar logó

2017. 03. 28. kedd - Gedeon, Johanna 2°C | 17°C Még több cikk.

A poénnal szeretetet adunk

A II. Humortechnikum Tehetségkutató Versenyen az őszinteség győzedelmeskedett: Gál Csaba diszlexiájáról és diszgráfiájáról, Fóris Norbert vakságáról stand-upolt a megmérettetésen. A humor sok mindenre jó, lehet vele csajozni, problémát megoldani, szeretetet kérni az emberektől - vallja mentoruk, Orosz György humorista.
– Látom, jó sokan vagytok – kezdte előadását a látássérült, pontosabban vak Fóris Norbert a II. Humortechnikum Tehetségkutató Verseny döntőjében, amelyet a Rádiókabaré is közvetített. Előadásban szó esett akadálymentes péksüteményről, azaz a Braille-írást idéző sóskifliről, de az úszást segítő vakvezető halról is. Stand-up produkciójával ezüstérmet szerzett, míg az aranyat Gál Csaba nyerte el: ő többek között diszlexiájáról és diszgráfiájáról mesélt.

– Saját magunkból bármikor bármilyen formában viccet csinálhatunk. Kiemeltük az első két helyezettet, de én mondjuk kövér gyerek voltam, más alacsony, vagy szemüveges, ezeket a hiányosságokat pótoltuk humorral. Mert a humor sok mindenre jó, lehet vele csajozni, problémát megoldani, szeretetet kérni az emberektől – értékelte eredményüket a stand-up verseny kitalálója és házigazdája, Orosz György humorista.

FOTÓK: P&S Design
FOTÓK: P&S Design

– Ha valaki a saját problémájával viccelődik, feloldja a gátat a közönségben. Nem sajnálni fogják őt, hanem legalizálja azt, hogy rajta lehet nevetni – fogalmazott, amikor arról kérdeztük: szabad-e a dobogósoknak problémáikkal poénkodniuk.

– Azért szeretnék humorista lenni, hogy megismertethessem az emberekkel az élethelyzetemet. Közben szeretném, ha nem az jutna az eszükbe: „Fóris Norbert az, aki látássérült", hanem „Fóris Norbert az, aki stand-upol" – magyarázta az ezüstérmes.

Ezzel együtt lehet élni

– Nem nehezebb az életem a vakságom miatt, hanem több kihívással kell szembenéznem. Sok humoros történet kötődik az állapotomhoz, amit úgy próbálok átadni az embereknek, hogy ne sajnálattal tekintsenek rám, hanem tudják: ezzel együtt lehet élni. Ezért is jelentkeztem a Humortechnikumra – magyarázta Norbert, aki pozitívan próbálja felfogni, hogy vakon éli a mindennapjait.

– Másfelől ki szerettem volna próbálni, hogyan tudok a közönséggel vizuális kapcsolat nélkül együttműködni. A színpadon épp ezért kicsit kilátástalannak éreztem a helyzetemet, de egyre jobban ment – számolt be élményeiről az ország első kutyás stand-uposa, akit a fellépésre elkísért vakvezető társa, Luna is.

Nem tudjuk, nevethetünk-e

A sajószentpéteri születésű Norbert máshol is úttörő: a budapesti Testnevelési Egyetemen ő az első nappali tagozatos vak hallgató. Suli mellett is szeret sportolni, a futás és az úszás érdekli, több egyesületben (EgyüttHató Egyesület, Nem Adom Fel Alapítvány és Suhanj! Alapítvány) tevékenykedik. – A családom örült, amikor belevágtam ezekbe, bár magam hoztam meg a döntéseimet – fogalmazott a fiatal humoristajelölt, akitől megtudtuk, hogy toleránsnak tartja a magyar embereket, de azt is megjegyezte: – Van hova fejlődni. Általában zavarba jön az, akinek elkezdek poénkodni a látássérültségemmel, nem tudja, nevethet-e – tette hozzá.

Fóris Norbert
Fóris Norbert

„Azért jó fej"

A leghumorosabbnak ítélt fiatal, Gál Csaba diszlexiájáról és diszgráfiájáról beszélt győztes előadásában. – Pótcselekvés nálam a humor. Tisztán emlékszem arra a helyzetre, amikor az iskolában fel kellett olvasnom. Láttam, hogy én vagyok a sorban a tizedik, ezért elkezdtem előre gyakorolni a rám eső mondatot. Ha elcsúszott a sorrend, zavarban jöttem, minden bajom volt. Végigdadogtam, végigszenvedtem azt a mondatot, majd egy poénnal lezártam, és mindenki nevetett. Rájöttem, nekem ez a menekülés: lehet, hogy azt mondják rám, „hülye", de hozzáteszik: „azért jó fej"– számolt be első élményeiről Csaba, aki a barátai és a családtagjai „nyomásának" engedve jelentkezett a tehetségkutatóra.

Együtt nevetni

– Általában amit élvezek, azzal nem akarok hivatásszerűen foglalkozni, különben elveszik a varázs. Hét évig bokszoltam. Amíg a sport a hobbim volt, nagyon szerettem, de nagyon rossz volt, amikor elkezdtem versenyezni, „megöltem" az egészet. Szerencsére a humorral ez másként van: nem „megölni", hanem magasabb szintre szeretném emelni a lelkesedést a stand-up iránt. Így több és jobb leszek, az embereknek is több jókedvet tudok adni, hogy együtt nevethessenek, és ezáltal közelebb kerülhessenek egymáshoz – mondta az aranyérmes.

Gál Csaba
Gál Csaba

– Ráadásul ha a színpadon mondok egy sztorit, abba nem tudnak belebeszélni, mint a haverjaim, akik eddig hallgattak – tette hozzá Gál Csaba, aki jelenleg kiszállítóként dolgozik, valamint egy szórakozóhely „input-output managere" (kidobója – a szerk.). – Sok helyen dolgoztam már, de volt, hogy azzal küldtek el: ők „biztonsági embert kerestek, nem stand-upost" – mesélte nevetve.

Mások problémái

Mentoruk, Orosz György is hasonlóan gondolkodik. – A közönségnek is tetszik, ha egy vagány srác, aki eddig eltitkolta, hogy diszlexiás, vagy egy másik, aki látássérültként lép a reflektorfénybe, beszél a problémájáról, ráadásul viccesen. Amikor poént mondunk, mindig szeretetet adunk – fogalmazott a debreceni humorista, akit annak idején rádiósként zavart, hogy az idősebb kollégái eltitkolták előle a szakma fortélyait. Ezért megfogadta, hogy átadja a tudását a pályakezdőknek szabadúszó humoristaként is. Megalapította a KOmédia Stúdió Humortársulatot, és az „újoncokat" segíti.

Orosz György
Orosz György

A Humortechnikum „tananyagához" és saját ars poeticájához mások védelme is hozzátartozik. – Más problémájával is lehet humorizálni, ha nem gúnyolódunk vagy megalázzuk hátrányos helyzete miatt, hanem megvizsgáljuk: ő milyen problémákkal szembesülhet, vagy én milyen problémákat nem értek vele kapcsolatban. Ezt viccesen is meg lehet közelíteni – jegyezte meg.

Puskaképtelenek

A II. Humortechnikum Tehetségkutató Verseny ezüstérmesétől, Fóris Norberttől megtudtuk: a felvételeken a súgótáblát nem tudja használni, ezért ki kell találnia valamit a puskázásra, hiszen vakvezető kutyája súgni még nem tanult meg. Az aranyérmes Gál Csaba sem tud élni a lehetőséggel, ráadásul hiába visz fel kis cetlit puskaként a színpadra, „belezavarodik" saját írásába. – Emiatt jobban kell figyelnem a szövegemre, és pontosabban megtanulni azt, de nagyon szeretem a verseket, sokat megtanultam, így kialakult a módszerem, hogyan jegyezzem meg a mondanivalómat – árulta el a győztes.

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Stohl András nem örül lánya hivatásának

Önként döntött az életéről, és a legtehetségesebb magyar fiatalok közé került Stohl Buci lánya. Tovább olvasom