Délmagyar logó

2017. 03. 24. péntek - Gábor, Karina 10°C | 21°C Még több cikk.

Apák harca a gyerekért

Nem minden válás végződik csúnyán, de vannak helyzetek, amelyekre egyik fél sem lehet büszke. A védelmet kérő anyák mellett létezik egy kör, az ellehetetlenített apáké, akiknek szintén segítségre van szükségük.
– Egy éve nem láttam a gyerekeimet, mert a volt feleségem nem enged a közelükbe. Korábban hosszú évekig semmi probléma nem volt, majd tartásdíjvitáink lettek, és most itt tartunk. Mindennél jobban szeretem a gyerekeimet, és nagyon csalódott vagyok. A csapból is az folyik, hogy a gyerekeket nevelő anya nem tilthatja el az apától a kicsiket. Ehhez képest érthetetlen, ami velünk történik. Nem vagyok bűnöző, sosem bántottam senkit, mégis könyörögnöm kell érte, hogy gyakorolhassam az apai szerepemet. Szomorú, hogy ez egy jogállamban megtörténhet – meséli egy nevét nem vállaló, elkeseredett apuka.

A gyerek a legfontosabb, mégis soknak kell bosszúból nélkülöznie az apját. Fotók: Dreasmtime
A gyerek a legfontosabb, mégis soknak kell bosszúból nélkülöznie az apját.
Fotók: Dreasmtime

Nem törekszenek egyezségre

A hatóság figyelembe veszi a kapcsolattartásra jogosult és a kapcsolattartásra kötelezett érdekeit, de elsősorban a gyermek korára, egészségi állapotára, tanulmányi előmenetelére tekintettel dönt a kapcsolattartás módjáról – tudjuk meg a Csongrád Megyei Kormányhivatal Szegedi Járási Hivatal Járási Gyámhivatalától. Arra nézve nincs adat, hogy hány családot érint a kapcsolattartás megvonásának kérdése megyénkben, és arról sincs, hogy hány olyan apa van, aki egyáltalán nem láthatja gyermekét. Mint ahogyan arra sem ad lehetőséget a jogszabály, hogy a hivatal ellenőrizze, a szülők betartják-e a bírósági döntésben vagy a gyámhivatali határozatban foglaltakat. Arról, hogy a kapcsolattartás a gyakorlatban nem működik, akkor szerez tudomást a hatóság, ha valamelyik fél ezt a hivatalnál jelzi, és kéri a kapcsolattartás végrehajtását. Az ilyenkor szokásos gyámhatósági eljárásban is a megegyezés a cél, ennek érdekében mediációra is lehetőség van, amellyel azonban kevesen élnek. 2014-ben a Szegedi Járási Gyámhivatalnál a kapcsolattartás rendezésére indult eljárások csak csekély száma fejeződött be egyezséggel. A gyakorlat azt mutatja, hogy a legtöbb konfliktus a felek között a kommunikáció hiányából fakad. Oly mértékben elmérgesedik a kapcsolat, hogy a gyermekeik érdekében sem képesek egymással beszélni. Azt nem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy minden vita alapja a gyermektartásdíj mértéke, de előfordul, hogy a háttérben vagyoni okok állnak. A lényeg azonban sajnálatosan az, hogy az ügyfelek jelentős része a kapcsolattartási eljárások során nem mutat együttműködési készséget – hiába köti őket össze továbbra is a közös gyermek –, régi sérelmek kerülnek elő, gyakran újabb és újabb kérelmeket nyújtanak be, és az „egymás elleni harcuk" vezet az eljárások elhúzódásához – tájékoztat a megyei szociális és gyámhivatal.

Ki kell kötni – ebben ő is egyetért –, hogy vannak esetek, amikor joggal tiltják el a gyerekeket az egyik szülőjüktől. Nem szép történetek ezek sem, de a vitás ügyeknek csupán nagyon kis százalékát jelentik. Nem születik minden anya angyalnak, ahogy nem születik minden apa ördögnek sem, ráadásul egyik történet sem csupán fekete vagy fehér. A legfontosabb dolog azonban úgy tűnik, háttérbe szorul az ilyen helyzetekben, bár mindenki erre hivatkozva cselekszik: a gyerek érdeke.

Szaniszló Csaba egy közösségi portálon az apák megsegítésére csoportot hozott létre Apák az Igazságért néven. A mozgalom most alakul egyesületté. Maga is egyetért az előbbiekkel. Beavat, azok az ügyek, amelyek a hatóságokig – a gyámhivatalokig vagy a bíróságig – jutnak, biztosan problémásak. – Ahol a felek meg tudnak egyezni a részletekről, ott nincs szükség felsőbb szabályozásra, velük a hatóságok nem találkoznak – mondja, és hozzáteszi, mivel általában az apák költöznek el – mert tudják, hogy nagyon kevés esélyük lenne a gyermek nevelésére –, és az anyák élnek együtt a továbbiakban a gyerekekkel, a kapcsolattartást az anyák tudják megakadályozni. Ilyenkor pedig az apáknak kell a hatósághoz fordulniuk, függetlenül attól, hogy a láthatást a bíróság vagy a gyámhivatal határozta-e meg.

– Tapasztalataink szerint széles réteget érint a probléma. Az apák között, akikkel kapcsolatban állunk, ugyanúgy vannak jogászok, ahogy kétkezi munkások is. Az emberi játszmák nem válogatnak. Téves elképzelés a kapcsolattartást akadályozó fél részéről, hogy a volt házastársat vagy élettársat bünteti így igazán, mert ezt minden esetben a gyerek lelke sínyli meg a legjobban. És sajnos, bár elvileg mindig minden hatóság az ő érdekeiket tartja szem előtt, a gyakorlat azt mutatja, hogy az utolsó, aki döntést hozhat, akinek a véleménye számít, az maga a gyerek. Pedig a gyermekvédelmi törvény kimondja, hogy a gyermeknek amellett, hogy joga van mindkét szülőjével tartani a kapcsolatot, ahhoz is joga van, hogy véleményét korára, egészségi állapotára és fejlettségi szintjére tekintettel figyelembe vegyék.

A gyermek védelemhez való joga mégis sokszor sérül, és nem segítik a külön élő szülőt abban, hogy a retorzióktól megóvja gyermekeit, akik fokozatosan elhidegülnek tőle, miközben pszichésen károsulnak – véli Szaniszló Csaba. Hangsúlyozni kell, nem végződik így minden válás vagy szakítás, de sajnos nem is elenyésző esetekről van szó. Nem városi legenda, hogy létezik az élethelyzet, amelyben kicsinyes, bosszúálló anyák próbálják meg ellehetetleníteni az apák és gyermekeik közötti kapcsolatot. Ugyanúgy, ahogy nyilvánvalóan az ellenkezőjére is számos példát lehetne hozni. – Azokban az esetekben, amelyek az olyan érdekvédelmi szervezetekig, fórumokig jutnak, mint az Apák az Igazságért, elkényeztetett, sértett anyák akarnak revansot venni gyermekeik apján. Az ő védelmük rengeteg energiát emészt fel, miközben nem fordul elég figyelem a kevésbé hangos és bátor, de valóban bántalmazott nőkre és gyerekekre – véli Szaniszló Csaba, aki szerint a megoldás az lenne, ha a hatóságok hatékonyan lépnének fel a jogsértések ellen. – A jogszabályok elég világosan határozzák meg a kapcsolattartás szabályozásának kötelező elemeit és ennek a végrehajtását.

Az új Ptk. szerint a kimaradt alkalmakat pótolni kell, a végrehajtás jogszabályai szerint az akadályozó fél költségén. Egyszer kéne csak valóban érvényesíteni a törvényt, többé valószínűleg nem volna kedve a kiszúráshoz senkinek. A minket megtaláló szülők eljárásai rendszeresen elhúzódnak, az ügyintézési határidőket mindig túllépi a hatóság, ami sokszor komoly jogvesztéssel jár. Pedig a gyors, határidőn belül történő eljárásnak lényeges szerepe van: a gyermek veszélyeztetésének megakadályozása, ami az államnak kiemelt kötelessége – fejezi be.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Japán whiskyt választottak a világ legjobbjának

Első ízben választott japán whiskyt a világ legjobbjának egy elismert brit szakértő. Skót whiskyk nem kerültek az élmezőnybe. Tovább olvasom