Délmagyar logó

2017. 02. 23. csütörtök - Alfréd 5°C | 15°C Még több cikk.

David Copperfield egy múzeumnak adja a birtokába került Martin Luther King hangfelvételét

A világhírű bűvész az erőszakmentességet hirdető interjút egy memphisi múzeumnak ajándékozza.
David Copperfield világhírű bűvész, aki megvásárolta Martin Luther King egy közelmúltban előkerült hangfelvételét, szerdán bejelentette, hogy az erőszakmentességet hirdető interjút egy memphisi múzeumnak ajándékozza.

Copperfield a magnószalagot a héten vásárolta meg Keya Morgan New York-i gyűjtőtől és műkereskedőtől. A neves illuzionista nem árulta el, hogy mennyit fizetett a tízperces tekercsért, amely nemrégiben egy tennessee-i ház padlásáról került elő. A művész "felbecsülhetetlen értékűnek" nevezte a felvételt.

Keya Morgan, aki százezer dollárra értékelte a hangszalagot, mint mondta, legalább 1200 emailt kapott a relikvia iránt érdeklődőktől, miután eladását meghirdette. Copperfield ajánlatát régi üzleti kapcsolatukra való tekintettel fogadta el, valamint azért, mert az illuzionista kijelentette, hogy a szalagot egy olyan intézménynek adományozza, amely nyilvánossá teszi azt.


A felvételt Copperfield bejelentése szerint a memphisi Nemzeti Polgárjogi Múzeum kapja, amely a Lorraine Motel épületében kapott helyet, amelynek erkélyén 1968. április 4-én Kinget a halálos lövés érte. A múzeum egy kiállításon mutatja be a mágneses szalagot, és a látogatók meg is hallgathatják a felvételt.

Morgan szerint a felvétel 1960. december 21-én született Chattanoogában: egy férfi készítette, aki az erőszakmentességről és a polgári jogi mozgalomról akart könyvet írni. A könyv azonban nem készült el, a felvételt pedig a férfi fia, Stephon Tull találta meg öt évtizeddel később, mikor átnézte idősotthonba vonuló apja holmijait.


Az interjúban King az erőszakmentes tiltakozás koncepciójának fontosságát emeli ki, és megemlíti, hogy a nyilvános helyeken végrehajtott ülőhelyfoglalásokra, amelyekkel a szegregációnak akarnak véget vetni, egyszer még úgy fognak emlékezni, mint az amerikai társadalom történetének egyik fordulópontjára.

A polgárjogi vezető egyebek mellett nigériai látogatásáról is említést tesz a beszélgetésben, ami szintén emeli a forrás értékét, mivel erről az útjáról nagyon kevés nyilvános szereplésén szólt, és a látogatás nem kapott különösebb médiafigyelmet. Clayborne Carson történészprofesszor, a Stanford Egyetem Martin Luther King Jr. Kutató és Oktatási Intézetének vezetője azonban úgy vélte, a felvételnek történelmi dokumentumként nincs értéke. Az anyag rövidsége miatt azt is megkérdőjelezte, hogy valóban egy könyvhöz készült volna az interjú.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Kiégett rockert játszik Sean Penn új filmjében

Paolo Sorrentino legújabb filmjében, a This Must Be the Place-ben Sean Penn eddig szokatlan… Tovább olvasom