Délmagyar logó

2017. 01. 21. szombat - Ágnes -11°C | 0°C Még több cikk.

Divat, bulvár, celebvilág - Ez is Pakisztán

Celebek és divat: egy pakisztáni magazin szerkesztői abban bíznak, hogy e két témával megváltoztathatják a Pakisztánról alkotott komor képet.
A Hello! Pakistan című elegáns publikáció nemcsak ablakot nyitott az ország fényűző elitjére, hanem felújította a régi vitát arról, hogy milyen szerepet tölthet be ez a réteg az ország viharos társadalmában. A magazin az elsősorban a filmsztárokkal készült interjúiról és az arisztokráciát bemutató látványos fotóriportjairól ismert brit Hello! helyi kiadása.

A pakisztáni változat kiadói azonban többet ígérnek: országuk "puha vonásaira" kívánják felhívni a figyelmet, miközben a nyugatiak érdeklődésének központjában továbbra is a nők arcát elrejtő burkák, a pokolgépek és a tálibok állnak.

"Nem fogjuk megváltani a világot, de kezdetnek az is jó, ha be tudjuk mutatni, hogy Pakisztán nem csupán a szakállas terroristák országa" - mondta a The New York Times című lapnak a 29 éves Zahra Szájfullah Khán, a magazin Pakisztánban született kiadója, aki Nagy-Britanniában végezte tanulmányait.

Sok fiatal pakisztáni értelmiségi beleunt már abba, hogy országát a zűrzavar fészkének tekintik, de nem mindegyikük ért egyet azzal, hogy Pakisztán árnyaltabb bemutatására a jómódú felső osztályt ábrázoló retusált képek a legalkalmasabbak.

"Mindez a való élettől idegen buborék, tele öndicsőítő képtelenségekkel" - vélekedett Sakir Huszain szoftveres vállalkozó, a Fashionistas against the Taliban nevű, a pakisztáni közösségi médiában valóságos kultusznak örvendő szatirikus Facebook-csoport alapítója.

Riksások Louis Vuitton-bőröndökkel

A Hello! Pakistan csak a legfrissebb hajtása annak a celebkultúrának, amely az elmúlt évtizedben, a politikai zűrzavar és a szélsőségesek erőszakos akciói közepette furcsa módon felvirágzott Pakisztánban. A társasági magazinok, amelyek előszeretettel tudósítanak fényűző partikon, esküvőkön és jótékonysági bálokon részt vevő gazdag pakisztániakról, igencsak kelendőek.

A fényűzés központja a divatipar. A tervezők celebek részvételével rendeznek fényes bemutatókat. Az egy-egy estén akár ezer dollárt is kereső manökenek szexi ruhákban vonulnak fel, merészen felvillantva bájaikat - egy olyan országban, ahol egyébként rossz szemmel nézik a meztelen hús nyilvános mutogatását. A manökenek persze jól festenek a képeslapokban is. Egyikük, Vina Málik idén szenzációt keltett, amikor egy indiai magazin címlapján szinte meztelenül szerepelt - egyik karján három tetovált betűvel, amely az ISI-t, a pakisztáni kémszervezetet jelölte.

Ám a gazdagok és a híresek népszerűsítése ellentmondásos lehet egy olyan országban, amelyet szédítő társadalmi szakadék és bizonytalan gazdaság jellemez, ahol a jómód forrása gyakran az öröklött vagyon, a korrupció vagy a kapcsolati rendszer, és ahol a társadalom csúcsán élők közismerten kivonják magukat az alól, hogy méltányosan részt vállaljanak az adófizetésből, sőt még az alól is, hogy egyáltalán adózzanak.

A vita különösen élessé vált márciusban, amikor az egyik legismertebb divatház, a Szana Szafinaz óriásplakátjain idős riksásokat - a ma is használt gyarmati fogalom szerint kulikat - szerepeltetett, akik Louis Vuitton-bőröndöket fuvaroztak egy lengő öltözetű manöken után.

A Hello! Pakistan egy fényűző tengerparti villában interjút készített a cég két divattervezőjével. Egyikük, Szafinaz Munir külön kiemelte, hogy alkalmazottaik akár 1500 órát is dolgoznak egy olyan ruha hímzésén, amely "szinte ingyen van". Mármint azoknak, akik meg tudják venni, és viselni fogják. A bírálók szemében szavai nagyon is jól tükrözik, hogy mennyire süket a valóságtól mindinkább elszakadó elit a társadalmi hangulatra.

Egy másik divattervezőnő felidézte az őt meginterjúvoló riporternek, hogy két évvel ezelőtt valósággal sírnia kellett, amikor szabászai szakszervezetet alakítottak, és emiatt ki kellett rúgnia őket...

"Vihar egy elitista pohárban"

A fanyalgó megjegyzések azonban nem győzik meg a divatdiktátorokat.

A Karacsiban rendezett divathéten Szafinaz Munir a következőképpen kommentálta a bírálatokat, miközben manökenjei a kifutóhoz sorakoztak fel legújabb modelljeiben: "Mindez vihar egy elitista pohárban. Vajon ezek a kritikusok kreáltak-e valaha is valamit? Említsenek csak egyet is".

A vita egyáltalán nem csökkentette a karacsi bemutató sikerét. A hagyományos nyári ruhákhoz használt áttetsző pamutanyagból készült kollekció divatszenzációnak bizonyult, a modelldarabokat órákon belül elkapkodták. A bennfentesek szerint ez annak a jele, hogy az üzletág kitépi magát a celebvilág kényszerzubbonyából, és a középosztály derékhadához is eljut.

Eközben a pakisztáni divatipar két vetélkedő táborra szakadt, az egyik Karacsiban, a másik Lahorban rendezkedett be, mintegy érzékeltetve az ország politikai megoszlását, de azt is, hogy a divatüzletben egyre több pénz fekszik.

A divatipar sikerét a többi kifejezési formák elsorvadása is magyarázza. Miközben az indiai popkultúrát Bollywood határozza meg, a pakisztáni filmipart szétzúzták az iszlamista nacionalisták. A konzervatívok által az iszlámtól idegennek minősített hagyományos dél-ázsiai táncok eltűntek. A külföldön fényes sikereket arató pakisztáni íróknak odahaza kemény harcot kell vívniuk azért, hogy elismerjék őket. Az iszlamista erőszak fenyegetése ellehetetleníti a popkoncerteket és a sporteseményeket.

Ellentétes irányok

Az így kialakuló légüres tér Faiza Szultan Khán irodalomkritikus, lapkiadó szerint ellentétes irányokba húzza az országot: a vallás, illetve a nyugati stílusú fogyasztói társadalom felé.

"A konzumerizmus vált a művészeti formává, és a divat ennek felel meg. Ez történik, amikor egy társadalomnak nincs közös kultúrája" - hangsúlyozta az amerikai lapnak nyilatkozva.

folyóirat eddig középúton igyekezett haladni a jótékony célok és a hírességek között. Az első három számban Sean Penn az árvízkárosultak megsegítéséről nyilatkozott, feszes ruhákban feszítő divatcsinálók Christian Laboutin luxuscipőiről fejtették ki véleményüket, egy fotóriport pedig bemutatta az ISI tábornokát, amint egy lovaspóló pályán száguld lova nyergében.

Faiza Szultan Khán meggyőződése szerint a magazinnak arra kell koncentrálnia, amiben a legjobb, vagyis celebek csacsogására és a látványos fotókra.

"Az a megközelítés, hogy a Pakisztánról alkotott képet kellene javítania, zavar engem. Az erőszak mindennapos áldozatai nem a rossz imázsunkba halnak bele" - húzta alá.

Kiadóként elégedett a Hello! Pakistan 15 ezres példányszámával, ez az ő szemében önmagáért beszél. "Könnyű csak panaszkodni minden rosszra, ami az országban történik. Az embereknek inkább tenniük kellene a dolgukat" - jelentette ki.

Mások kissé összetettebb véleményt hangoztatnak. Elégedetlenek a magazin által bemutatott "valósággal", de örülnek annak, hogy egyáltalán létezhet a kiadvány egy olyan országban, amelyre az intolerancia sötét erőinek árnyéka vetül.

"A gazdagok a világon mindenütt párhuzamos realitásban élnek, és ez Pakisztánban még inkább szembeötlő a középosztály satnyasága miatt - fejtette ki Moni Mohszin író, aki társadalmi szatírákra szakosodott. - Ám ha választanom kell a Hello! Pakistan lapjain látható élet és aközött, amelyet Oszama bin Laden szeretett volna bevezetni, a Hellóra voksolnék. Megőrjít ugyan, de mindenkinek joga van egy partira!"
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

NHL, NBA és foci minden mennyiségben a Sport Tv-n

Új műsorstruktúrában folytatja sportközvetítéseit a labdarúgó Bajnokok Ligája legizgalmasabb keddi… Tovább olvasom