Délmagyar logó

2018. 11. 16. péntek - Ödön 2°C | 12°C Még több cikk.

Egy év ruhavásárlás nélkül - A divatipar bűneire figyelmeztet az újságíró

Gyerekmunka, környezetszennyezés és kizsákmányolás áll a legtöbb ruhabolt csillogó kirakata mögött a bevásárlóközpontokban. Mengyán Eszter újságíró, blogger a fenntartható divatra hívta fel a figyelmet azzal, hogy egy évig nem vásárolt új ruhát.
A divatipar számai

80 milliárd ruhadarab készül évente, ami 400 százalékkal több, mint 20 évvel ezelőtt. Ebből évi 11 millió tonna textilhulladék keletkezik. Egyetlen pamutpóló előállításához 2720 liter édesvízre van szükség, amelyet átlagosan mindössze öt hétig hordunk. A ruhagyári munkások 85 százaléka nő, akik naponta kevesebb mint 3 dollárt keresnek.
Egy teljes évig nem vásárolt ruhát, cipőt, kiegészítőt Mengyán Eszter újságíró, blogger. Sem újat, sem használtat. A kihívást nem a kényszer szülte – legalábbis nem a pénzspórolás volt az elsődleges szempont, hanem a figyelemfelkeltés: a divatipar a legkörnyezetszennyezőbb iparágak egyike, amiben fogyasztóként mi magunk is sárosak vagyunk.

 Az utolsó csepp a pohárban

– A munkám során már korábban is találkoztam olyan cikkekkel és posztokkal, amelyek a divatipar okozta károkra hívták fel a figyelmet, de az igazi sokkot a The True Cost (Az igazi ár, rendezte: Andrew Morgan – a szerk.) című dokumentumfilm jelentette számomra, amely elég komplexen foglalkozik az iparág problémájával – beszélt a kezdetekről Mengyán Eszter.

 A filmet egy szörnyű, 2013-ban történt tragédia ihlette, amikor a bangladesi Rana Plaza nevű ruhagyár összedőlt, több mint ezer embert temetve maga alá. Az alkotás bemutatja, hogyan készülnek a ruhák, amiket hordunk: vegyszergőzben, hőségben, éhbérért dolgozó felnőttek és gyerekek dolgoznak a legkevésbé sem biztonságos gyárakban, amelyekből a folyókba ömlik a hatalmas mennyiségű mérgező anyag. Láthatjuk, hogy mennyi pamut kell egy póló elkészítéséhez, aminek az alapanyaga a hatalmas területen termelt, vízigényes, túlpermetezett gyapot, vagy hogy milyen vegyszerekkel kezelik az olcsó bőröket – emelt ki néhány részletet az újságíró.

 – Közben mi pedig vásároljuk az újabb és újabb ruhadarabokat meggondolatlanul, amiből gyorsan szemét lesz, és amit a fast fashion márkák is ösztönöznek azzal, hogy két-három hetente új kollekciókat dobnak ki, ami által könnyen azt érezhetjük: ha nem vásároljuk meg a legújabb darabokat, akkor lemaradunk a trendről. Ezért döntöttem el, hogy én ebben nem szeretnék részt venni, annak ellenére, hogy szeretem a divatot, és nagyon érdekel a működése – részletezte motivációit a blogger.

Megmérettettek a nejlonzoknik

 – Először úgy döntöttem, hogy csak turkálóból öltözködöm. Fél év után meg megnéztem, hogy ha egyáltalán nem vásárolok, akkor mi történik. Igazából semmi: egyáltalán nem éreztem magam furcsának vagy ódivatúnak, sem kevesebbnek attól, hogy nem vettem semmit egy évig, és csak az addigi, saját ruháimat hordtam. Gyorsan ki is derült, hogy melyek jó minőségűek és melyek nem, ha valóban hordani kezdi őket az ember – mesélte Eszter.

Elárulta: a nejlonzoknik koptak ki először a ruhatárából. Nem készült ugyanis a kihívásra, nem „tárazott be" egy évre semmiből: egyik napról a másikra döntött úgy, hogy gyökeresen változtat eddigi szokásain.
– Egyetlenegyszer, egy tavaszi-nyári szezonváltáskor éreztem azt, hogy milyen jó lenne megvenni egy szoknyát, de ellenálltam, és egész jól belejöttem ebbe a nem vásárlásba. Azóta gardróbrendező alkalmazást is használok például, amelybe 38 ruhadarabomat tápláltam be. Az applikáció ebből összeállított nekem ezer kombinációt! Ha ennek csak a felét hordhatónak ítéljük, már az is rengeteg. Persze nehezebb egy négy évszakos égtájon kevesebb ruhadarabból változatosan öltözködni, de nem lehetetlen – mondta Mengyán Eszter.

 Mesélnek a használt ruhák

– A barátaim sokat viccelődtek azon, hogy amint letelik az egy év, biztosan egy kamion áll majd az utcasarkon a rendelt ruháimmal. Persze nem így történt: az egy év után még eltelt egy hónap, mire ruhát vásároltam. Turkálóba mentem egy stylisttal, ahol pótoltam a kikopott darabokat – árulta el az újságíró, aki a kihívása közben és azóta is vezeti a Holy Duck néven futó blogját, megírva tapasztalatait a fenntartható divat világából.

 Eszter kezdeményezése sikeres volt: sokan felfigyeltek a problémára, emellett előadásokat tart divatipar visszásságairól és a benne rejlő lehetőségekről (legközelebb például október 28-án a budapesti Akvárium Klubban). De milyen tanácsai vannak a hétköznapokra, ha szeretnénk tudatosabban öltözködni?

– Mindig azzal kezdem, hogy mindenki nézzen szét először a ruhatárában, mert könnyen lehet, hogy vannak elfeledett darabok a szekrényben, vagy olyanok, amelyeket újra lehet gondolni. Másrészt a hangsúly azon van, hogy vásároljunk keveset, és akkor az a kevés lehet akár fast fashion üzletekből is, ha mást nem tudunk elérni, nincs időnk keresni, vagy erre van pénzünk. De számos olyan márka is létezik már akár magyar tervezőktől is, amelyek szem előtt tartják a fenntarthatóságot. Vannak már olyan alkalmazások is, amelyek megmondják egy márkáról, hogy ilyen szellemiségű-e. Érdemes keresni egy jó varrónőt is, vagy alapszinten megtanulni varrni. Ehhez azonban jó minőségű, lehetőleg fenntartható forrásból származó alapanyagot célszerű vásárolni, és akkor biztosan strapabíróbb lesz a ruhánk – sorolta a blogger a lehetőségeket.

 A legolcsóbb és legegyszerűbb megoldásnak azonban azt tartja, ha használt ruhákat hordunk: nemcsak a turkálók alkalmasak erre, hanem a ruhacserék is. Mint mondja: akár barátokkal is lehet ruhacserélős bulikat csapni. – Az így szerzett daraboknak történetük is lesz. A lényeg, hogy lássuk: nem kell tetőtől talpig drága tervezői ruhákban járnunk ahhoz, hogy fenntarthatóbb, mégis önkifejező módon öltözködjünk – zárta Mengyán Eszter.
A divat forradalma

A Rana Plaza tragédiájának emlékére minden év április 24-én tartják a Fashion Revolution (Divatforradalom) napját, amely a fast fashion uralta divatipar megújítását, fenntarthatóvá tételét tűzte ki céljául. Nemcsak a gyártókat és kereskedőket szólítja meg, hanem a fogyasztókat is, akiktől azt kérik: tegyék fel vásárlás előtt azokat az egyszerű kérdéseket, hogy kik készítik a vásárolni kívánt ruhát, miből, milyen körülmények között, és a válaszok alapján felelősen döntsenek. A kezdeményezésnek magyarországi képviselete is van már Fashion Revolution Hungary néven.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Büntetésből zongoráznia kell a sikkasztó tudományos kutatónak

Büntetésből zongoráznia kell a sikkasztó tudományos kutatónak
A manhattani kerületi bíróság ítélete szerint Neumeisternek három éven át hetente kétszer egy órát… Tovább olvasom