Délmagyar logó

2017. 05. 29. hétfő - Magdolna 13°C | 28°C Még több cikk.

Felhőt karcoló emberi vágyak

Hegyként tornyosul a horizont fölé a világ legmagasabb épülete, a 828 méter magas Burdzs Kalifa felhőkarcoló. Az épület fotói bejárták a világsajtót.
Az építészeti siker most még nem üzleti. A toronyház sok részét ugyan már elfoglalták a bérlők, a vevők, az üzletek, az első Armani Hotel, de bőven van még kiadó hely. Mindezek mellett vagy ellenére a száz kilométerről is látható függőleges város Dubai egyik új jelképe lett. Bodrossy Attila építésszel a felhőket karcoló emberi vágyak épületekben megtestesült valóságáról és lehetséges jövőjéről beszélgettünk.

Miért törünk az ég felé?

˝Az emberiség nemcsak napjainkban, hanem a történelmi időkben is a csúcsok meghódítására és a csúcsok megdöntésére törekedett. Ugye mindenki jól ismeri Bábel tornyának történetét? Számomra úgy tűnik, egyszerűen ilyenek vagyunk, nagyobbat és még nagyobbat akarunk létrehozni˝ – mondja Bodrossy Attila.

Vélhetően igaza van, hiszen nem csupán az ókor monumentális piramisai, kolosszusai, de a középkor katedrálisai is az eget ostromolták.

˝A székesegyházak története tulajdonképpen egyfajta építészeti versengés története. Főleg a gótika korszakában ez arról szólt, ki tud nagyobbat építeni. Ebben a rivalizálásban százak haltak meg, mikor egy-egy kupola beomlott, de ez nem zavarta az építtetőt. Nem kevés templomot kétszer, háromszor kellett újraépíteni, mire megállt az alapjain.˝

Manhattan, a sziklára épült város

A toronyházak igazi története Amerikában indult be a múlt század elején. Jellemzően New York Manhattan részén kezdtek hatalmas, viszonylag kis alapterületű irodaházakat felhúzni.

˝A cégek üzleti nagyságukat szerették volna fitogtatni. Ám erre viszonylag kis terület állt csak rendelkezésükre. Így egy megoldás maradt, a felhőkarcolók. Manhattan ideális alap volt és az ma is, hiszen szinte az egész egy tömör gránittömb. Ráadásul Amerikában nem voltak európai ismérvek szerinti történelmi belvárosok, melyekhez igazodni kellett volna az épületek magasságának. Ezért váltak a toronyházak a sokáig szinte csak az USA-ra jellemző háztípussá. Egyébként az amerikaiaknak van egy mondásuk, valahogyan így szól: Iskoláink épületei Európát utánozzák, de a felhőkarcolók azok csak a mieink!˝

Építészeti jel a sivatagban

Bodrossy Attila szerint a Burdzs Kalifa felépítése Dubaiban szinte szükségszerű, hiszen ott a sivatagban nincs semmi. Kellenek az úgynevezett ˝Landmarkok˝, építészeti jelek, amelyekkel a táj, a város felhívja magára a figyelmet.

Nagy kérdés, hogy Anglia–London, Franciaország–Párizs, Németország–
Frankfurt után elképzelhető-e, hogy Magyarországon is kinőjön a földből valahol egy toronyháznegyed.

Megváltozott a világrangsor, a múlt héttől a Burdzs Kalifa a világ legmagasabb épülete.
Megváltozott a világrangsor, a múlt héttől a Burdzs Kalifa a világ legmagasabb épülete.

˝Budapesten voltak tervek arról, hogy a Hungária körút határvonalán túl lehessen igazi magas házakat építeni, de mind az építészek, mind a polgárok között nagyon sokan ellenezték ezt a városképre hivatkozva. Én nem lennénk ilyen kizáró. Hiszen nem azonnal ellenezni kell vagy pártolni, hanem megnézni, hogy szükség van-e rájuk. Mert egyrészről ezek hatalmas, sok energiát fogyasztó, szinte energiafaló épületek. Ilyen szempontból nem éppen környezetbarátok. Másrészt viszont – éppen a környezetvédők közül mutatták ki páran – a legkörnyezetkímélőbb módja az emberiség létének e bolygón a sűrűn lakott város. Minél kisebb felületen fekszik egy metropolis, annál nagyobb természeti terület marad meg érintetlenül. A zöldövezetes házak nem hatékony környezetkímélők, éppen ellenkezőleg. A kertvárosok generálják a legnagyobb autósforgalmat, ott van arányaiban a legtöbb lebetonozott zöldfelület.˝

Földrengéskor elhajlanak

Nyilván vannak pró és kontra gondolatok ezen ügyben, az viszont tény, hogy a World Trade Center épületeihez alig terveztek parkolót. A sok ezer ott dolgozó így autóját nem használhatta. Építettek viszont külön metróállomást! Mindenki tömegközlekedik. Tehát egy-egy toronyház rákényszeríti az embereket a takarékosabb utazási forma választására. A súlyos energiafelhasználáson kívül a másik sztereotip gondolat a felhőkarcolókról, hogy nem biztonságosak.

˝Az építészeti feltételek a biztonságos toronyházak építéséhez nagyjából vannak meg. Igazából nem teljesen földrengésbiztosak, mindezek ellenére leginkább földrengésveszélyes területeken építik fel őket. Amivel ezt ellensúlyozni próbálja a modern építészet, az a hajlékonyság. Mint ahogyan egy nagy szélben a zöld fa sem törik, hanem hajladozik, ezt utánozzák az új, modern felhőkarcolók. Óriási épületeik egy esetleges rengés esetén felső szintjükön akár hat méterrel is kilenghetnek úgy, hogy nem történik bennük károsodás. Acélszerkezetük, a főváz ennyire rugalmas. És mivel ezek a házak, ahogy az a World Trade Center sajnálatos példája is mutatta, célpontok is lehetnek, olyan építési technikákat is kidolgoztak már a mérnökök, amelyek segítségével akár teletankolt repülő becsapódásakor is biztonságosak. Illetve a repülő is csak annyi kárt okoz bennük, mint maga a becsapódási területe, ledönteni nem tudja őket.˝

Miről álmodik a magyar építész?

Az építészek, főleg a hazai építészek álmai között azonban lehet, nem pont egy ilyen gigász megépítése szerepel.

˝A legtöbb építész szakosodik. Én például szállodákat, élményfürdőket vagy éppen nyomdáknak, újságszerkesztőségeknek helyet adó épületeket tervezek. Ezeket szeretem, nyilván ezek lennének az építészálmaim is, de leginkább az, hogy saját városomban tudjak figyelemre méltót, maradandót alkotni. Azt hiszem, ez a legtöbb építész vágya is. Közben persze megnézzük a szaklapokat, megcsodáljuk a magas, a különleges házakat. Ám azt kell mondanom, ezeket is két csoportba lehet osztani, mint bármely mérnök tervezte épületet: jók és kevésbé jók.˝

Bodrossy Attila
Bodrossy Attila.

Hogy a világ legmagasabb szupertornya milyen, arra valószínű, az idő adja meg a választ. Egyelőre úgy tűnik, hogy bár nem adták el vagy ki minden szintjét, bár az építés költségeinek fele sem jött még vissza a befektetőktől, példa lesz. Vagy ahogy Bodrossy Attila fogalmazott, egy újabb megdöntendő csúcs. Mert az szinte biztosra vehető, valahol valakik már tervezik a még magasabb tornyot.

Olvasóink írták

  • 10. franzvon 2010. január 10. 06:19
    „8.csak nehogy úgy járjanak a toronnyal, mint ahogy 2001.szept.11-én a N.Y. W.T.C.!”
  • 9. flexsnake 2010. január 10. 00:12
    „7. menj el dubajba és próbálj pizzát enni ;)

    4. nem mivel be sem engedik az országba :D Csak amerikában szokott mászni mert oda muszáj hazaengedni.”
  • 8. aggodo 2010. január 09. 19:41
    „Csak nehogy ugy jarjanak a toronnyal,mint a Bibliaban a Babel tornyaval jartak.Erdemes elolvasni a tortenetet.”
  • 7. mérges 2010. január 09. 17:00
    „azé jó szar lehet a pizzafutarnak felvinni a kaját a legfelső emeletre.......bár Norbi azt mondta, hogy erre felé is hirdeti a lefogyós szarjait, lehet, hogy emiatt.....jó trükk”
  • 6. Lacas 2010. január 09. 16:08
    „"Bodrossy Attila szerint a Burdzs Kalifa felépítése Dubaiban szinte szükségszerű, hiszen ott a sivatagban nincs semmi."
    Ezzel egyetértek.Ha elfogy az olaj,az ország virágzása olyan gyorsan tűnne el,ahogy Atlantisz tűnt el anno.(Vagyis csődbe menne és bagóért felvásárolnák az országot)Mivel ott az ország jövőjéért aggódó vezetők vannak (nem úgy mint itt) ezért nagyon helyesen már most kezdik megalapozni a jövőt,a turisztikán alapuló gazdaságot.A sivatagban igazából más nem is jövedelmezne”
  • 5. achilleus 2010. január 09. 15:44
    „Globális felmelegedés /jégolvadás/ esetén remekül beválik vízmércének. (bőven elég is lesz a hossza)”
  • 4. koxos 2010. január 09. 15:10
    „ezt a pókarc már megmászta?”
  • 3. Cactus 2010. január 09. 15:09
    „so schön :) ...”
  • 2. achilleus 2010. január 09. 13:54
    „˝A székesegyházak története tulajdonképpen egyfajta építészeti versengés története. Főleg a gótika korszakában ez arról szólt, ki tud nagyobbat építeni. Ebben a rivalizálásban százak haltak meg, mikor egy-egy kupola beomlott, de ez nem zavarta az építtetőt. Nem kevés templomot kétszer, háromszor kellett újraépíteni, mire megállt az alapjain.˝

    Erről ez a könyv jutott eszembe:
    William Golding: A torony
    Csodálatos, nagyon ajánlom a kommenttársaknak, hogy - ha eddig elmulasztották volna - olvassák el.”
  • 1. emigrans 2010. január 09. 13:48
    „Minden tiszteletem az építőké.”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Ungvári István nem akarja megmászni a Himaláját

Nemrég Ungvári István, a Győri Nemzeti Színház színésze kapta a KÉSZ (Keresztény Értelmiségiek… Tovább olvasom