Délmagyar logó

2017. 06. 22. csütörtök - Paulina 18°C | 33°C Még több cikk.

Ganxsta Zolee, a szakállas indián

Új felállással koncertezik Zana Zoltán, azaz Ganxsta Zolee a Kartellel a nyári fesztiválokon, ennek érdekes „ellenpontozásaként" már másodszor szerepel a kecskeméti színház családi előadásában. A Popeye főgonosza után Winnetou bőrébe bújt, értelmezésében a jó indián is kicsit „gonoszabb" színezetet kapott: közben Bruce Willis filmjében alakít orosz gengsztert.
– Amikor időpontot egyeztettünk az interjúra, éppen a lányát kísérte, aki egy holland háborús filmben kapott gyerekszerepet: hogy tetszett neki a forgatás?

– Amikor ott volt, elvolt, de másnap aztán mindig azt mondta: apa, soha többet nem megyek, utálok forgatni! Ne vállaljunk többet ilyet! Mondtam: jó, bocs, nem fogunk.

– Megunta?

– Persze, nem kötötte le, pedig azon a forgatáson hatalmas rend volt a Die Hard 5-höz képest, amelyen a negyedik napon kerültem kamera elé.

Ganxsta Zolee: Ma a gyerekek már így nőnek fel: Winnetou szakállas.
Ganxsta Zolee: Ma a gyerekek már így nőnek fel: Winnetou szakállas.


– Orosz gengsztert játszik Bruce Willis új filmjében.

– Inkább terroristát játszom. Bruce Willis mellett elmentem egyszer négy méterre. Ha nem mutatnak be neki, nem fogok odatolakodni hozzá: helló, én vagyok a Jóska Pista, ebből már kinőttem. A Tokaj Hegyalja fesztiválon Everlast sokkal jobban érdekelt, mint ő. A nagyon kommersz, ismert sztárokat nem szeretem annyira. Inkább a perifériás zenekarokat kedvelem, amelyeket kevesebben ismernek, de szerintem sokkal jobbak.

– Látszik, hogy zenésznek, nem színésznek tartja magát... Ha már itt tartunk, november óta szerepel a Winnetou című családi darabban a kecskeméti Katona József Színház társulatával, amelyet a Szegedi Szabadtéri Játékokon is előadtak.

– Az előző családi előadás, a Popeye két évig nagy sikerrel ment, sőt, lehet, hogy ősszel folytatódnak az előadások Budapesten, a RAM Colosseumban. A Winnetou is sikerrel fut, elég nagy visszhangra lelt, lehet, hogy ennek is lesz még jövője. Nagyon szeretem játszani, és már van egy új darab, amelybe leigazoltak: a dr. Herzben leszek ősztől megint a kecskeméti színházban. Ebben is Winnetout játszom, még új ruhát sem kell csináltatni nekem.

– Az első szakállas Winnetou...

– Erősíteni fogom ezt a szakállas Winnetou-figurát. Ma a gyerekek már így nőnek fel: Winnetou szakállas. Ez más, mint Gojko Mitic. „Gengszterrap-Winnetou".

Galambos Attila-Szemenyei János-Réczei Tamás: Winnetou


– Tavaly, amikor a Popeye főgonoszát játszotta – élete első színpadi szerepét –, nyilatkozta: nem tudja, hogyan fog megbirkózni egy pozitív karakterrel. Nehéz volt?

– Boldogulok vele, ügyes vagyok, megoldom, de Bluto kapitány szerepében sokkal jobban érzem magam. Én inkább a negatív figurákat kedvelem. Most is örülök, hogy a Die Hardba egy orosz gengszter szerepére hívtak, ez testhezálló. Én nem játszhatom rendőrt vagy békebírót, elrontom az imidzsemet. Az egész eddigi munkásságomat tönkreteszem...

– Szerette gyerekkorában a Winnetou-t, az indiántörténeteket?

– Szerettem, de ott is a Nagy Indián Könyv Maguáját szerettem jobban, a gonosz irokézt.

– Mielőtt a kislánya, Zoé megszületett, el tudta képzelni, hogy családi darabokban lép színpadra?

– El, persze, hiszen még a Winnetouba is beleviszek egy kis Maguát. Nem tudom nem belevinni, hiszen az én figurám, én játszom, ezért ez a Winnetou picit gonoszabb, mint a többi. Nem annyira jóságos.

– A darab premierje előtt Cseke Péter színigazgató nyilatkozta: ön a legfegyelmezettebb a próbákon, és ön tudja a legjobban a szöveget. Ez azért van, mert nem tanulta a színészetet, így jobban odafigyel, összpontosít?

– Nem, ez azért van, mert van egy adottságom, amelyre ugyanúgy nem lehetek nagyon büszke, mint a hajszínemre, hiszen nem kellett dolgozni érte. Azt hiszem, fényképmemóriának hívják. Elolvasok egy könyvet, és a nyolcvan százalékát visszamondom kívülről. Elolvastam egyszer a szövegkönyvet, és a többiek szövegét is tudtam nagyjából. Ez szerencse. A rapzenében is bonyolultabb szövegek vannak annál, hogy: ó, bébi, szeretlek! Komoly „litániákat" kell elmondani, 18-20 soros versszakok vannak, ismétlések nélkül. Kemény megtanulni, de nekem simán megy. A harmadik-negyedik próbára már nem vittem el a szövegkönyvet. Mondtam, hogy nem kell, mert már tudom a szövegemet.

– A szülei is színészek. Amikor először színpadra lépett...

– Mármint színházi színpadra, mert zenészként már húszéves rutinom van, azóta zenélek rock- és rapzenekarokban. Megszoktam, de amikor először voltam frontember, ott is izgultam. Amikor új dolgot csinálsz, egy egészséges vizsgadrukknak lennie kell előtte, különben valami baj van veled. Amikor a Popeye-t először bemutattuk, nagyon be voltam tojva, megmondom őszintén. Az nem film, hogy elrontom a jelenetet, ennyi volt, vegyük újra. Ha elszúrom, hogy jövünk ki belőle? A közönség várja, hogy pörögjön tovább a darab, ha elrontom, kiszúrok a többiekkel is. Nehéz ügy, de ebbe is bele lehet tanulni, és nagyon megszerettem. Érdekes, másik világ a színpadi színész mesterség, nagyon-nagyon komoly dolog. Nem mondom magam színésznek, hiszen ezt tanulni kell. Én sosem leszek színész. Nagyon örülök, hogy foglalkoztatnak színdarabokban, de zenész vagyok, aki a színpadon is kipróbálja magát.

– Gyerekkorától fogva zenész akart lenni?

– Két elképzelésem volt: vagy sportoló – focista vagy jégkorongozó – leszek, vagy rocksztár. A második jött be. Lusta voltam sokat edzeni, mostanában jött meg hozzá a kedvem. Két éve gyúrok, éppen a Winnetou miatt kezdtem el komolyabban foglalkozni az edzéssel. A Popeye ideje alatt kint ültünk a srácokkal a színház előtt, amikor odajött a rendező, Réczei Tamás, és megkérdezte: mi az ott, Zolikám? Mondtam: ez egy pocak. És láttál már pocakos Winnetout? Mert a szakállas még hagyján... Le kellene dobni. Egy edző barátomtól, Basa Petitől kértem tanácsot: gyúrok már egy éve, van is már valami kar meg mell, de has is hozzá, azt el kellene tüntetni. Azt felelte: úgy kell edzeni, ahogy én mondom, és azt kell enni, amit én mondok. Betartottam, egy hónap alatt ledobtam 12 kilót, és azóta is tartom a súlyomat. Az étrend annyira megtetszett, hogy azóta is úgy eszem, ahogy Peti kijelölte. A mester azt is megengedte, hogy a sört megtartsam, ha elhagyom a cukros üdítőket. Mégis jobban néz így ki egy indián, mintha egy pocakos, satnya majom lenne! Jó, ha van valami tekintélye.

– Közben a Ganxsta Zolee és a Kartel is „pörög": új szám, fesztiválturné, hamarosan elkészül az új album.

– Szeptember végén megyünk stúdióba, még karácsony előtt szeretnénk befejezni a lemezt. Rengeteg komoly vendéggel számolunk: jön Majka, Curtis, visszatér hozzánk Lory B, aki az első lemezünkön rapelt, és most újra barátkozik velünk – ő az egyik legjobb rapper az országban. Jön Szasza, aki a Sex Actionben énekelt, a Funktasztikus fiúk és Siska Finuccsi az undergroundból, valamint Plazma, aki az X-Faktorban tűnt fel, és kiderült, hogy a Kartel a kedvence. Nagyon megindult a Kartel, mióta átalakítottuk a felállást, egy picit komolyabban vesszük a munkát és odafigyelünk. Ez a kilóledobás jó ómen volt, azóta a koncertek is energikusabbak. Három embertől elbúcsúztunk, kicsit keményedett a hangzás is, de nagyon megérte, mert minden buli telt házas, és olyan visszajelzések vannak...

A megújult Kartel
A megújult Kartel


– 1995-ben alakult a zenekar, 17 év alatt a gengszter rap még mindig nem vesztett a népszerűségéből?

– A kétezres közepén elkezdtünk besüllyedni az iszapba. Nem sokat lehetett hallani rólunk, alig volt koncertünk, az emberek nem nagyon jöttek a bulikra. Akkor jött Attila, aki azóta is szervezőnk, menedzserünk, sofőrünk, barátunk, mindenesünk, és azt mondta: srácok, vagy átalakítjuk ezt a dolgot, komolyan elkezdjük csinálni, kifényezzük a brandet, vagy hagyjuk abba, mert ennek így semmi értelme. Teljesen igaza volt. Megráztam magam, kifényeztük a brandet, itt az eredménye, és annyira boldogok vagyunk vele! Havi három-négy koncertünk van, és mind telt házas. Fantasztikus!

– Több ismert rockzenekarban játszott – mint például a Sex Action, amelynek előzenekaraként lépett fel annak idején a Tankcsapda –, miért éppen a Kartel maradt meg?

– Ez igazából az én gyerekem, én írom a szövegeket, ezzel törődtem a legjobban. Édesgyermekem: a többi is az, de mindig van egy kedvenc. Nagyon szeretem a rockzenét, a Sex Actionnel még mindig működgetünk, de nem olyan elánnal, mint a Kartel. Van mellette egy olyan zenekarom is, amelyben akusztikusan játszunk régi punkszámokat, inkább saját örömünkre. Nagyon jópofa az is, de ami igazából fontos, az a Kartel, amellyel második aranykorunkat éljük.

– Több alkalommal nyilatkozta, amikor elvállalt egy-egy bulvárközelibb felkérést tévéműsorokban: az asszonynak ruha kell, a gyereknek enni kell. Mennyire nehéz ma zenésznek lenni Magyarországon?

– Azokat a szerepléseket befejeztem. Remélem. Soha ne mondd, hogy soha, de megpróbálom. Már félplayback koncertet sem vállalunk el, sokan próbálkoznak, de az a produkció nem létezik, csak teljes zenekarral lépünk fel. Ha ez nem kell, inkább visszamondunk három bulit, viszont a zenekar renoméja megnő. Ma nagyon nehéz zenésznek lenni Magyarországon. Mi jól működünk, de akiknek nem megy ennyire a koncertezés, azok mind dolgoznak a zenélés mellett. Én meg semmihez nem értek, csak ehhez, nekem ebből kell megélnem. Nehogy azt higgyék, hogy a rap- meg rocksztárnak annyira jól megy! Éppen morzsánként hordom be a havi törlesztőrészletemet a bankba. Ezt is csak azért tudom megtenni, mert most megy a zenekar.

Ganxsta Zolee és a Kartel - MiTiSzó?


– Mit lát: fog ez változni, vagy marad így a zenészek helyzete?

– Dehogy fog változni! Ebben az országban semmi nem fog változni. Szomorúan, de azt kell mondanom, hogy ez az ország egy nagyon rossz hely.

– Dalszövegben viszont biztosan ad témát eleget...

– Persze! Minél rosszabb helyzetben vagy, annál dühösebb gengszterrapet tudsz szerezni, ez jót tesz neked. Minél elégedettebb és gazdagabb lennék, annál bénább szövegeket írnék. Már csak arról szólna az egész, milyen nők táncolnak a medence partján, milyen vastag aranylánc lóg a nyakamban, milyen kocsiba üljek be... tiszta ciki lenne. Az a jó, aki előmászik a csatornából, és dühösen köpköd a világra: én azt a fajtát szeretem.

– Koncertekkel, fellépésekkel teli a nyár: lesz idejük családi nyaralásra?

– Szeptemberben lesz két hét szünetünk a zenekarral, kicsit le kell ereszteni a nagy nyári rohanás után. Akkor valószínűleg elmegyünk valahová– nem tudom, mire futja majd, de valamit biztosan kitalálunk. Zozikámnak is jót tesz majd, hogy sokat lehet együtt apával és anyával, nagyon szereti, amikor hárman együtt vagyunk. Ez elég ritkán fordul elő: ha én érek rá, Móni dolgozik vagy intézi a kutyás ügyeket – argentin dog fajtamentő egyesület elnöke, én is tiszteletbeli tag vagyok, amikor tudok, segítek. Ha ő ér rá, én megyek filmezni, koncertezni, színházazni.

– Ha már kutyák: megvannak a dogok?

– Hogyne! Nemsokára megyek haza hozzájuk, kicsit pihenünk, aztán ha lemegy a nagy meleg, indulunk sétálni.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Homokba dugott fejű emberhez riasztották a rendőrséget

Homokba dugott fejű férfi megmentéséért száguldott a rendőrség Németországban Bielefeldben, ám… Tovább olvasom