Délmagyar logó

2017. 11. 22. szerda - Cecília 5°C | 13°C Még több cikk.

Herrer Sára: Nyers érzésközvetítés a feladatom - nyolc hang a nőkért

Zeneművészeti megmozdulással szeretné felhívni a nők elleni erőszak problémájára a figyelmet nyolc fiatal énekesnő. Herrer Sára a Kesh zenekar szólistájaként áll ki az ügy mellett úgy, hogy teszi a dolgát: koncertezik. Úgy gondolja, fontos tudatosítani az emberekben, hogy a családon belüli erőszak problémája létezik, még ha nemigen beszélünk is róla. Sára azt is elárulta: bár több filmszerepet is eljátszott már, mégis úgy érzi, az éneklés lesz az ő útja.
– Nyolc hang a nőkért címmel indul koncertsorozat, amely a nők elleni erőszakra hívja fel a figyelmet. A zeneművészeti megmozdulásban nyolc fiatal énekesnő és a NANE (Nők a Nőkért Együtt az Erőszak ellen) fogott össze. 2013-ban havonta más-más helyszínen jelentkeznek koncerttel. Január 24-én startolnak a budapesti A38-as hajón. Hogyan került ebbe a körbe?
– A hajón most három zenekar fog fellépni: a Kesh, a Fókatelep és a Babám. A többi vállalkozó énekesnő közreműködőként vesz részt a koncerten. A következő február 23-án az Akvárium Klubban lesz. Ott más zenekarok lépnek fel a nyolcból, de mi is közreműködünk. Benedetti Péter, a Kesh zenekar menedzsere ennek az egésznek a megálmodója, nekem ő szólt a projektről.

Fotó: Somay Márk/kellegyfotos.com
Fotó: Somay Márk/kellegyfotos.com

– Miért tartja fontosnak, hogy foglalkozzon ezzel a témával?
– Nagyon furcsa, hogy ez a téma állandóan jelen van a hétköznapjainkban, mégsem beszél róla senki. A korosztályomban pedig sokan nem is ismerik ezt a problémát, legalábbis nem tudják megfogalmazni, hiszen nincsenek vele tisztában, hogy mi számít erőszaknak. Annyira elkezdett érdekelni a kérdés, hogy mostanában az egyetemen több dolgozatomnak is a családon belüli erőszak volt a témája. Egyébként a legtöbbünk a közvetlen vagy a távoli környezetében tapasztalt hasonló dolgokat. És nem feltétlenül csak a fizikai erőszakra kell gondolni. A szakemberek nagyon sok mindenben felnyitották a szemünket, amikor készültünk a kezdeményezésre.

– Hogyan tudnak segíteni?
– Mi most is azt tesszük, amit egyébként: koncertezünk. Mindemellett nagyon jó érzés, hogy kiállunk egy ilyen ügy mellett, és a rajongótáborunk is szembesül azzal, hogy mi is ez az egész, megismerkednek a NANE munkájával. Előadások és vetítések is lesznek azokon a helyszíneken, ahol majd a technika ezt megengedi. Senki nem a pénzért vesz rész benne, a belépődíj összege csupán a koncertek lebonyolítását fedezi.

Fiatalos zenekarok

2011 fordulópontot jelentett a Kesh zenekar életében, mivel meghívást kapott az MR2 Petőfi rádió Akusztik című műsorába, ahol Fluor Mizu című dalának feldolgozása után országosan is ismerté váltak. 2011-ben megjelent a zenekar első nagylemeze Kesh címmel, amelynek rádiós slágeréhez – Kelj fel! – napvilágot látott a csapat harmadik klipje. 2012-ben pedig – Sára főszereplésével – elkészült a Darabokban című dalhoz forgatott felvétel is. Sára a Kesh zenekar mellett a Mary Popkids zenekarral is koncertezik. A dinamikus, fiatalos csapattal is nagyon szeret együtt zenélni.

– Másfél évvel ezelőtt egy interjúban azt mondta az újságírónak, hogy irigyli azt, aki 23 évesen már tudja, hogy mivel szeretne foglalkozni. Így fogalmazott: „Jó dolog a forgatás, de színésznek nem mondhatom magam, jó dolog a zenélés, de zenésznek sem mondhatom magam." Most minek mondja magát?
– Még mindig kétségbeesetten keresem az utam. Vannak pillanatok, amikor azt érzem, hogy megtaláltam. Nem is tudom, hogy kimerjem-e mondani ezt a mondatot, de sokszor már merem azt gondolni, hogy énekesnő vagyok. Persze ezt akkor jelenthetném ki bátrabban, ha lenne egy szólóanyag a kezemben, ha fel tudnék mutatni egy olyan produkciót, ami tényleg a sajátom. A párommal tervezgetünk egy szólólemezt, de ő írja a dalokat. Persze ismer, és jól tudja ki vagyok, de így mégsem jelenthetem ki, hogy ez az én művem.

– Egy ismerőse úgy fogalmazott, amikor az elérhetősége után érdeklődtem: Sára nagyon kedves, mindenféle „sztárallűrtől" mentes lány.
– Nem tudom, hogy ez mit takar... Az biztos, hogy a minap is egy televíziós interjú közben annyira zavarban voltam, hogy úgy éreztem, mindjárt elsírom magam. Szerintem van bennem egy jó adag gyermeteg lélek, talán ez tesz olyan közvetlenné.

– Ez az attitűd nemcsak foglalkozás, személyiségfüggő is, nem?
– Meg neveltetés kérdése is. Jó közegben nőttem fel, mindig sikerült a „földön állnom". Emellett persze iszonyú szerencsés embernek tartom magam, hiszen úgy gondolom, hogy minden lehetőség, amit eddig kaptam az élettől, a szerencsének köszönhető, és nem tehetség feltétele volt, legalábbis én így fogom fel.

Fotó: Somay Márk/kellegyfotos.com
Fotó: Somay Márk/kellegyfotos.com

– Háromszor felvételizett a színművészetire, végül nem járt sikerrel. Már gyerekkorában is voltak színészi ambíciói?
– Megmaradt egy jelenet az emlékezetemben: kisgyerekkoromban egy habverővel állok a nappali közepén, és dalolok. A színészet furcsa módon az éneklésből jött az életembe. Általános iskolában a testvérem ballagásán énekeltem, és akkor mondta a tanárnőm apukámnak (aki szintén zenész – a szerz.), hogy ennek a kislánynak nincs is olyan rossz hangja. Később Földessy Margit stúdiójába kerültem, ott tanultam meg a színpadon létezni, akkor szerettem bele a színházba. Ezek után csak erre koncentráltam, úgy hittem, nekem ez az utam, ezt szeretném. Aztán a felvételivel kapcsolatos sorozatos kudarcok és ahogy idősödtem, a színészet egyre inkább a háttérbe került, és most a zenét részesítem előnyben. Ebben jobban megtalálom önmagam.

– Mégis gyermekkorától számos filmben, többek között a Sorstalanságban, a Szégyen című tévéfilmben, az Életképek teleregényben és a Csalfa karma websorozatban is szerepelt. Melyik feladat okozta a legnagyobb színészi kihívást?
– A Sorstalanság ilyen volt, mert még nagyon picike voltam, és az volt életem első forgatása. Nem tudtam, hogy mit miért csinálok, utasításokat követtem.

Fotó: Somay Márk/kellegyfotos.com
Fotó: Somay Márk/kellegyfotos.com

– Az Életképekben olyan elismert színészekkel forgatott, mint Hegyi Barbara és Kulka János. Sokat tanult tőlük?
– Midig lehetett hozzájuk fordulni. Kialakult egy családias hangulat, amelyben biztonságosan mozoghattam.

– Tehetségkutatóba jelentkezett már?
– Úgy tűnik, mostanában ez nagyon aktuális téma...

– Igen, mert a televízión keresztül ezt kapják az emberek – töméntelen mennyiségben.
– Fiatalabb koromban jelentkeztem ilyenekre, mert szerettem volna felmérni, hogy az énekléssel egyáltalán tudok-e valamit kezdeni. De sohasem írtam alá szerződést, és nem szerettem volna vállalni a tévés fordulókat. A mai napig úgy érzem, hogy nekem ebben a közegben nem lett volna helyem, nem éreztem volna jól magam. Ezek a műsorok már nem igazán a zenéről szólnak, hanem a show-ról.

– Tanult énekelni? Sok zenész úgy tartja, az csak elrontja az embert...
– A gimnázium után a Kőbányai Zenei Stúdióba jártam fél évig, de akkor még a színművészeti felvételikkel voltam elfoglalva, ezért abbahagytam. Nem tanultam hangszeren játszani és énekelni sem. Ennek van előnye és hátránya is. A saját zenekaromban például rossz érzés, amikor nem tudok megszólalni a saját „nyelvükön". Emiatt nem lehetnek saját szerzeményeim sem. Tudok énekelni és érzéseket átadni. A nyers érzésközvetítés az én feladatom, és ez nagyon jó.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Tippek a báli szezonhoz

Tippek a báli szezonhoz - egyszerű tippek a lenyűgöző külsőért. Tovább olvasom