Délmagyar logó

2017. 01. 18. szerda - Piroska -7°C | 1°C

Hollywood egyre jobban érzi magát nálunk

Angelina Jolie mellett számos külföldi sztár, neves rendező forgatott Magyarországon az utóbbi években. Budapest volt már München, Párizs, Bosznia és Argentína: de minek köszönhető az érdeklődés – a húsz százalékos adó-visszatérítés mellett –, és mely területek profitálnak belőle? A Korda filmstúdió vezérigazgatóját és Réz András filmesztétát kérdeztük.
Angelina Jolie Magyarországon forgat! – köszönt ránk számos újság címlapjáról tavaly, amikor a színésznő népes családjával hozzánk költözött egy időre, hogy rendezőként is kipróbálja magát egy, a balkáni háború idején játszódó szerelmi történettel. Itt forgatták a Rítus című horror nagy részét Anthony Hopkinsszal, a Hollót John Cusackkal, a Monte-Carlót Andie MacDowellel, és Magyarországot választották ki a The Borgias című 13 részes tévésorozathoz, amelynek Jeremy Irons a főszereplője. A Szépfiú főszerepét játszotta el nálunk Uma Thurman és Robert Pattinson, 2009-ben pedig itt ünnepelte születésnapját Jean Reno a Razzia című második világháborús film forgatásán. De említhetnénk Helen Mirrent, aki Szabó Magda Az ajtó című regényéből készült film főszerepét játszotta el, a korábbi évekből a München című filmet vagy az Evitát. Áprilistól Írországban és itt forog Gerard Depardieu-vel az Asterix és Obelix újabb, 3D-s filmváltozatát, amelyben Catherine Denevue alakítja a királynőt, és februártól szamurájfilmet forgat Keanu Reeves, a Mátrix sztárja. Úgy tűnik, Hollywood egyre jobban érzi magát az országban – erről hosszú cikk jelent meg tavaly júliusban a New York Timesban is. Vajon minek köszönhető, hogy ennyire kedvelik hazánkat a külföldi filmesek?

Jelentős előnyök

Csapó Tamás, a Korda Stúdió vezérigazgatója úgy nyilatkozott lapunknak, Magyarország szerepe a nemzetközi filmgyártás európai piacán egyre erősebb, ami a szakképzett szakembergárdának, a jó minőségű műtermeknek és filmipari technikai háttérnek, a nyugat-európainál alacsonyabb árszintnek és a már bejáratott, ismert és elismert adókedvezmény-rendszernek köszönhető. Jelentős előnyöket jelent ez a rendszer a produkciók számára, és elengedhetetlen eszköze is egy-egy film Magyarországra hozatalának. A világ minden részén vannak adókedvezmények, így komoly verseny alakult ki ezen a téren is az országok között.

– Nagyon komoly fordulat volt a 2004-es törvény, amely 20 százalékos adó-visszatérítést biztosít a külföldi produkcióknak. Azonban a környező országok – Csehország, Szlovákia, Románia, Bulgária, Lengyelország – is rendelkeznek komoly filmgyártási tradíciókkal.

Hollywood egyre jobban érzi magát nálunk (galéria)

Amikor a producerek döntenek, hol forgassanak le egy külföldi filmet, a visszatérítés mellett több szempontot is figyelembe vesznek – vázolta Réz András filmesztéta, forgatókönyvíró és reklámszakember. Nem mindegy, mekkora „seregletet" kell például közlekedtetni, van-e stúdió, technológia az adott országban, vagy mindent szállítani kell. Magyarországon rendelkezésre áll az etyeki Korda Stúdió, a rákospalotai Raleigh Studios Budapest. Míg a rendszerváltás után a kamerát is kölcsönözni kellett egy forgatáshoz, most komoly kameramozgató eszközöket, világítástechnikát ér el a külföldi forgatócsoport. A legfontosabb, de legnehezebben mérhető szempont a szakembergárda, és Magyarország ezen a téren is jól áll. Képzettek a szakembereink – például a gyártásvezetők, világítók –, a magyar operatőr pedig sok-sok évtizede „piacképes áru". Magyarország a versenytársakhoz képest komoly pozícióban van a filmgyártás piacán.

Rugalmatlan bürokrácia

Réz András említett egy negatív példát, méghozzá a rugalmatlan bürokrácia „szerepét" a forgatásban. – Magyarországon vannak olyan helyszínek, amelyek értékes, jó látványelemek lehetnek, de ezek használatához közterület-foglalási engedély és helyszínbiztosítás is kell. Az engedélyeztetés azonban – ahogy a területhasználat díja – Magyarországon nem egységes. Egy külföldi film magyar társproducere mesélte: eső miatt nem tudtak felvenni egy jelenetet, a területfoglalási engedély azonban csak egy napra szólt. A hatóság nem volt elég rugalmas, nem tehették át az engedélyt egy másik napra: elölről kellett kezdeni az egész procedúrát. Ha pedig a bürokrácia még korrupcióval is társul, az végtelenül csekély öröm.

Kezdetben „zötyögött" a nyelvtudás, ejtett szót a filmesztéta az egyik korábbi hátrányról – ezen mára csendesen átléptünk. Az új nemzedék tud angolul kommunikálni, ma már kimondottan filmszakmai nyelvre is szerveznek kurzusokat. Egy olyan szakmában, ahol számítanak a percek, nagyon fontos, hogy egy instrukciót pontosan megértsenek.

Érzelmi alapon is dönthetnek

Erős, magasan kvalifikált tehát a szakembercsapatunk, a döntésben azonban nem csak szakmai szempontok játszanak szerepet. Ha idejön egy forgatás, több-kevesebb ideig itt fog élni a rendező, a producer, a külföldi világsztárokról nem is beszélve. Nem mindegy, milyen körülmények között; fontos, hogy lehet-e jó lakást, házat bérelni, vannak-e színvonalas szállodák, biztonságosnak érzik-e az országot, jól megközelíthető-e a felvételi helyszín. Készségesek-e azok, akik kiszolgálják a produkciót? Mindezek a szempontok összeadódnak, amikor egy külföldi producer úgy dönt, Magyarországon fognak forgatni. A dolognak érzelmi elemei is vannak – mennyire szereti az illető az országot, a magyarokat. Ha modortalan, lusta emberek vettek részt a produkcióban, érzelmi alapon döntheti el: ide többet nem jövök. Ha például egy étteremben átverik a sztárt, az is fekete pontot jelent.

Szőcs Géza kulturális államtitkár szerint „az ország egész GDP-jét PR-ra költhetnénk, mégsem lenne akkora reklámereje, mint annak, hogy idejön Hollywood". A Korda Stúdió vezérigazgatója is úgy véli, a filmprodukciós cégek nagyban hozzájárulnak már a forgatás előtt az országimázs növeléséhez, hiszen ahhoz, hogy külföldi filmeket Magyarországra tudjanak hozni, először az országot kell bemutatniuk a partnereik számára. Réz András azonban arra hívta fel a figyelmet, ma a világ nem tudja, hogy Hollywood itt forgat, ez a szakmában terjed.

Nem a turisták száma nő

– Amikor idejönnek forgatni, nem Budapesten forgatnak – hanem Berlinben, Párizsban, Münchenben, Buenos Airesben. Spielberg például már Münchent és Párizst is forgatott a fővárosban. A világ azonban nem tudja, hogy a helyszín Budapest vagy Magyarország. Az Evitáról például két országban tudták, hogy Budapesten forgatták – Magyarországon és Argentínában. Az összes többi ország nézőinek ezek autentikus helyszínek. Nem a turisták száma nő, hanem a filmkészítők kezdenek el majd kötődni az országhoz, visszajárni, és ezt sem szabad lebecsülnünk. Évente akár 100–150 millió dollárt is itt hagyhatnak a külföldi filmesek.

Hollywood egyre jobban érzi magát nálunk (galéria)

Csodálkoztunk, hogy nem kapja fel a sajtó, hol forgat egy-egy világsztár? A válasz: ezek nekünk események, de a külföldi sajtó a bulvársztorikat kedveli. Ahhoz, hogy megírják, Angelina Jolie-nak valami botrányos dolgot kellett volna művelnie Magyarországon – ami viszont nem erősíti túlzottan az országimázst. A sajtót ma már nem érdekli egy olyan történet, hogy kellemes, barátságos körülmények között, rendben leforgattak egy filmet Magyarországon.

Hozzátette, hogy az üzleti turizmusra persze hatással van a külföldi forgatások szaporodása, hiszen a hetekre ideköltöző filmesek megszállnak valahol, esznek-isznak, igénybe vesznek különböző szolgáltatásokat. Csapó Tamás is kiemelte, hogy az idegenforgalomban, a szállítmányozásban, a fogyasztásban és más gazdasági területeken jelentős felhajtóerőt biztosít a külföldi stábok jelenléte. De Réz András szerint maga a helyszín akkor lenne nagy siker a turizmus szempontjából is, ha igazi kultuszfilmet forgatnának itt – akkor érdemes lenne leleplezni az igazi helyet.

Utólag dől el, mi lesz siker

– A Csillagok Háborújában a Tatooine bolygón játszódó jeleneteket például egy afrikai helyszínen vették fel, a filmbéli bolygó nevét is a dél-tunéziai Tataouine városról kapta. A Gyűrűk Urát új-zélandi tájakon forgatták. Ha azonban nem kap 11 Oscart A Gyűrűk Ura, vagy nem lenne minden idők legfantasztikusabb legendája a Csillagok Háborúja, senki sem kezdené keresgélni Középfölde vagy a Tatooine földi mását.

Ez viszont mindig utólag dől el. Ha leforgatnának egy filmet a Balaton-felvidéken, mintha Toscanában vagy Provance-ban játszódna, és kasszasiker lesz, akkor el lehetne mondani, hogy egyszerűbb, ha ezek helyett a tájak helyett eljönnek a Káli-medencébe.

Nem mindenki örül a szakmában

A New York Times 2010. júliusi cikkében idézték Réz Andrást, aki megemlítette, hogy a helyi filmesek egy része ellenérzéseket táplál az itt forgó amerikai filmekkel szemben, mert nincs ínyükre a tömegkultúra elamerikanizálódása. A filmesztéta kifejtette, azt a fajta konfliktust érzik, ami hagyományosan ott feszül a tömeg- és a magas művészet között. A magyar filmesek identitását az utóbbi évtizedekben az adta meg, hogy itteni magas művészettel foglalkoznak. A külföldi produkciók sok szakembernek jelent munkalehetőséget – de nem mindenkinek. A magyar rendezők és forgatókönyvírók nem igazán tudnak belefolyni a munkába, a reklámfilmesek kivételével. Megfogalmazódik bennük, hogy nekünk mi hasznunk ebből. Réz András hozzátette, hogy most másfajta félelmek uralják a filmes világot. Az eddigi támogatások megvonása érinti a kommersz és a művészfilmek készítőit egyaránt. A támogatási rendszer megváltozik, de nem tudni, milyen irányba – a magyar filmeket fogják támogatni, vagy magát a filmipart, a külföldiek itteni forgatásait?

Olvasóink írták

  • 5. JungHeinrich 2011. február 20. 21:01
    „Nem a magyar filmipar támogatása kár, hanem ennek az iparágnak a vezető klientúrájának a támogatása, amin mit sem változtat milyen kormány van éppen hatalmon. Nagyon sok tehetséges és fiatal rendező külföldön próbálkozik,mert sajna még mindig holokausztos és 56-os sz@rokkal ill. feldolgozásokkal lehet labdába rúgni ma Magyarországon, amit amúgy is általában ugyanazok kapnak...mármint támogatást. Fiataljaink pedig próbálkozhatnak külföldön,de ez sajna már minden területre igaz. Az alkotni és igazán dolgozni vágyó fiatalok lassan kiszállingóznak külföldre.Bár látogatottsági alapon az egyházaktól is meg kellene vonni a támogatást vagy a magyar focipályákat azonnal beszántatni nem?”
  • 4. Mike3 2011. február 20. 08:24
    „A magyar filmipart kár támogatni, amíg a magasművészet katogóriában alkotnak nézhetetlen, szar filmeket.”
  • 3. nemecsekerno_007 2011. február 20. 00:27
    „2. történész

    Sorolj már fel úgy 8-10-et az USA államai közül, fővárosokkal együtt. Milyen hülyeség ez?! Hozzák ide a pénzt az a lényeg, le***om, hogy mirő van fingjuk és miről nincs.

    Majd ha mi megyünk Hollywoodba filmet csinálni, majd akkor okoskodjunk.”
  • 2. történész 2011. február 19. 17:25
    „Na persze..jön majd Alice is ,hiszen mi vagyunk a mese ország.

    mellesleg egy amerikainak fingja sincs hol van Magyarország. Mikor Atlantába mondtam,hogy Magyar vagyok azt sem tudták Afrika melyik részén van.”
  • 1. THE 2011. február 19. 16:35
    „Tényleg a Brad Pitt kamerája meglett? Nagyon bánkódott, mikor megfújták.”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Keresik a 60 év körüli hajléktalant, aki a 15 éves Nikivel szexelt

Azonnali intézkedéseket hoztak a különböző hatóságok a Bors által nyilvánosságra hozott megrontási… Tovább olvasom