Délmagyar logó

2017. 01. 21. szombat - Ágnes -11°C | 0°C Még több cikk.

Jancsó Miklóst saját halottjának tekinti a minisztérium

Életének 93. évében meghalt Jancsó Miklós kétszeres Kossuth-díjas, Balázs Béla-díjas filmrendező. Jancsó Miklós búcsúztatásának jegyében telt a Magyar Filmkritikusok Díjának pénteki átadása.
Jancsó Miklóst saját halottjának tekinti a minisztérium

Az életének 93. évében, pénteken elhunyt Jancsó Miklóst, Balázs Béla-díjas, kétszeres Kossuth-díjas alkotót, kiváló művészt az Emberi Erőforrások Minisztériuma saját halottjának tekinti - közölte a tárca hétfőn az MTI-vel.

A tárca az elhunyt családjával közösen gondoskodik Jancsó Miklós temetéséről - olvasható a közleményben, amely felidézi a filmrendező életútját.

Jancsó Miklós Vácon született. A székesfehérvári cisztercita gimnázium elvégzése után jogot hallgatott, 1944-ben szerzett diplomát. 1946-tól a Színház- és Filmművészeti Főiskola filmrendező szakán tanult, ahol 1951-ben diplomázott.

Első önálló játékfilmje az 1958-ban készített A harangok Rómába mentek. Ezt követte az Oldás és kötés, az Így jöttem, majd az 1965-ban Cannes-ban is bemutatott Szegénylegények. A magyar történelem különböző időszakait dolgozza fel az Égi bárány, a Csend és kiáltás, valamint a Fényes szelek című alkotásában. 1972-ben Még kér a nép című filmje a Cannes-i Filmfesztiválon elnyerte a legjobb rendezés díját, ugyanott 1979-ben életműdíjjal is elismerték. A magyar jelenre reflektáló alkotói korszakában készítette el a Szörnyek évadját, a Jézus Krisztus horoszkópját és a Kék Duna keringőt. Utolsó játékfilmjét, az Oda az igazságot a 2010-es filmszemlén mutatták be - áll a dokumentumban.

Jancsó Miklós művészetét több rangos díjjal is jutalmazták: 1966-ban elnyerte a Balázs Béla-díjat, kétszer kapott Kossuth-díjat (1973, 2006), 1970-ben érdemes, 1980-ban kiváló művész lett, több rangos fesztivál - Cannes, Velence, Split - életműdíjasa, a Magyar Mozgókép Mestere, Budapest díszpolgára. 2012-ben Jubileumi Prima Primissima Díjat vehetett át.

Jancsó Miklósra emlékeztek a Magyar Filmkritikusok Díjának átadásán

Jancsó Miklós búcsúztatásának jegyében telt a Magyar Filmkritikusok Díjának pénteki átadása, melyen Nagy Dénes rendezőt két kategóriában is kitüntették, Tarr Béla pedig életműdíjat vehetett át.

Báron György, a Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) Film- és Tévékritikus Szakosztályának elnöke a pénteken elhunyt Jancsó Miklósra emlékezve úgy fogalmazott: "a barátunk volt, a mesterünk volt, a társunk volt, és itt lesz velünk".

A MÚOSZ Film- és Tévékritikus Szakosztálya által odaítélt díjat Nagy Dénes rendező Másik Magyarország - töredékek egy falu hétköznapjaiból című, Bukta Imre képzőművészről szóló dokumentumfilmjéért és Lágy eső című kisjátékfilmjéért is megkapta.

A legjobb animációs filmnek járó díjat Tóth Pál rendezése, a Zápor nyerte, kísérleti film kategóriában pedig az amatőr felvételekből összevágott Rimbaud című filmnek, Lichter Péter rendezésének ítélték a legjobb alkotásnak járó elismerést.

Különdíjat kapott Groó Diana filmje, a Regina, Csillag Ádám pedig külön elismerést vehetett át dokumentumfilmes és dokumentációs tevékenységéért. A magyar filmkritikusok Életműdíját, melyet korábban Jancsó Miklósnak is odaítéltek, sok évtizedes kimagasló művészi munkájáért idén Tarr Béla vehette át.

Mint Báron György elmondta, a játékfilmes kategóriákban - a színészeknek, operatőröknek és rendezőknek - nem adtak át idén díjakat, mivel csupán három játékfilmet mutattak be tavaly. "Ha legközelebb összejön egy legalább 10-15 filmes mezőny, ezt a három filmet is ezekkel együtt értékeljük majd" - mondta.

A díjazottak egy, a szegényes filmtermést jelképező, üres filmesdobozt vehettek át, melyet alkotásaikkal tölthetnek majd meg.

Az ünnepségen adták át a Simó Alapítvány díját is, amelyet a Színház- és Filmművészeti Egyetem legjobb vizsgafilmjének ítélnek oda. Az elismerést idén Csuja László kapta Dugulás című filmjéért.

Gelencsér Gábor: elképesztő szellemi frissességgel tudott megújulni

Nyelvteremtő modernista alkotó volt a pénteken elhunyt Jancsó Miklós, aki pályafutása során elképesztő szellemi frissességgel tudott megújulni - mondta el Gelencsér Gábor, az ELTE BTK MMI Filmtudományi Tanszékének docense az MTI-nek.

Jancsó Miklós a hatvanas évek újhullámos rendezőihez, Antonionihoz, Bergmanhoz és másokhoz hasonlóan az európai modernizmus formaalkotó résztvevője volt. Általa kapcsolódott a magyar filmművészet a modernizmushoz alakító módon. Kiváló magyar rendezők készítettek újhullámos filmeket, de Jancsó Miklós ennél többet tudott tenni: létrehozott egy olyan új formát, a parabolikus formát, ami az ő nevével forrt össze és amit olyan munkáival juttatott el az európai művészfilm színpadára, mint a Szegénylegények. Ennek aztán követői lettek, ilyen értelemben nyelvteremtő, modernista alkotó. A nyomdokaiba Tarr Béla lépett - fogalmazott Gelencsér Gábor.

Kiemelte, hogy Jancsó Miklós jelentőségét nem lehet eléggé hangsúlyozni, pályafutásának mindegyik évtizedéhez hozzá lehet rendelni valamilyen fontos körülményt. "A hetvenes években túl azon, hogy folyatja a stílusát kicsit átalakító filmek készítését, elkezd Olaszországban forgatni. A Kádár-korszakban nem volt megszokott dolog, hogy valaki nem emigrál, mégis megteheti, hogy évekig van jelen külföldön és több filmet forgat. Olasz produkcióban készült filmjei között akad olyan, amely a 68-as nyugat-európai eseményekre reagál. Elképesztő, hogy A pacifista című filmben mennyire jól látja, hogy mi zajlik egy más politikai közegben" - sorolt példákat.

A rendező nyolcvanas és kilencvenes években készült filmjeire emlékezve az ELTE tanára azt emelte ki, hogy Jancsó Miklós képes volt újra és újra olyan módon megújulni, hogy közben nem rombolta le saját filmművészetét, képes volt nagyon sok iróniával és öniróniával azt a nyelvet folytatni és átalakítani, amit korábban elkezdett. A nyolcvanas években kezdődött ez a sorozat, ide tartozik a Szörnyek évadja, a kilencvenes években pedig, már idős mesterként alkotta a Kapa-Pepe filmeket. Ezekben megrendítő iróniával jeleníti meg a maga művészi személyiségét is.

Felhívta a figyelmet arra, hogy az első fontos opusznak tekintett játékfilm, az 1963-as Oldás és kötés idején Jancsó Miklós 42 éves volt, akkor indult az életmű.

"Fantasztikus ember volt, hihetetlen sármos és kedves, úgy gondolom, őt mindenki szerette. Egyértelmű tekintélye volt a filmes szakmában. Nem lehetetett neki előre köszönni, elképesztő figura volt" - fűzte hozzá.

Gelencsér Gábor szerint egyfajta közösségi gondolkodás is jellemezte Jancsó Miklóst: "sokszor azért csinált filmet, hogy sok ember ott lehessen, adott esetben olyanok, akik a Kádár-korszakban nem nagyon kaptak munkát. Meg lehettet hívni őket, ezen a módon is sokakat segített. Jó értelemben véve ezek a forgatások jó hangulatú happeningek voltak, és nem mellesleg fontos művek születtek" - fogalmazott.

Péntek este a rendező két filmjét vetíti a közméd

A pénteken elhunyt Jancsó Miklós emléke előtti tisztelgésként este a rendező két filmjét is műsorára tűzi a közmédia - közölte a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap az MTI-vel.

Az M1-en 20.20-as kezdettel lesz látható a kétszeres Kossuth-díjas filmrendező 1963-as alkotása, az Oldás és kötés, amelyben egy elbizakodott fiatal sebész kénytelen felülvizsgálni saját magáról alkotott képét. Majd a Dunán vetítik 22.03-tól az Így jöttem című, 1964-es filmjét, amely a II. világháború végén játszódik, és egy fiatal szovjet katona és egy magyar diák barátságát örökíti meg.

A rendező mindkét mű forgatókönyvét néhai barátjával, Hernádi Gyulával közösen írta.

Tarr Béla és Mundruczó Kornél emlékezik

Elveszítettük minden idők legnagyobb magyar filmrendezőjét - mondta Tarr Béla filmrendező a pénteken elhunyt Jancsó Miklósról. Mundruczó Kornél rendező az alkotóra emlékezve kiemelte: szakmai etalon volt számára, filmjei nagy hatással voltak generációjára.

"Nem tudok mit mondani. Elveszítettük minden idők legnagyobb magyar filmrendezőjét. Egy gondolkodót és egy igazi demokratát. Szegényebbek lettünk mindannyian. Örökké hiányozni fog" - mondta Tarr Béla filmrendező az MTI-nek pénteken Jancsó Miklósra emlékezve.

Mundruczó Kornél az MTI-nek arról beszélt, hogy megrendülten hallotta Jancsó Miklós halálhírét, baráti viszonyban is volt vele, fiával, Dáviddal pedig együtt dolgozik immár a harmadik játékfilmen.

"Miki bácsi mindig is szakmai etalon volt számomra, kijelölte az én életutamat is" - mondta a film- és színházi rendező.

Felidézte, hogy Jancsó Miklóst szakmai tisztesség jellemezte, a mindenkori alkotói szabadságot helyezte a pénzcsinálás elé. "Olyan szabadság áradt belőle az utolsó pillanatig, amely az emberre mindig elképesztő hatással volt" - mondta, hozzátéve, hogy az alkotót jellemző irónia, kaján mosoly, kritikai szemlélet meghatározta az ő filmes célkitűzéseit is.

Szólt arról, hogy az alkotó korai filmjei nagy hatással voltak egész generációjára. Mint mondta: Jancsó Miklós tette naggyá a magyar filmet. "Nem azt mondom, hogy egyedül tette ezt, de a magyar filmnek egy olyan ágát hozta létre, amelyhez tartozónak érzem magamat is" - fogalmazott. Jancsó Miklós hatása tükröződik a hosszú beállításokban, az elnyomottakról, a társadalom kiszolgáltatottjairól való gondolkodásban és a problémák rajtuk keresztül való ábrázolásában - tette hozzá. Metaforikus látásmódját - amely a korszakot is jellemezte - az utána felnövő generációk magyar filmesei is figyelembe vették - fogalmazott Mundruczó, kiemelve, hogy mindenki Jancsó Miklós köpönyegéből bújt elő. Tarr Béla generációja és a mostani fiatal filmesek szemléletükben köthetők életművéhez.

"Hálás vagyok a sorsnak, hogy ilyen közel kerülhettem hozzá és játszhattam utolsó filmjeiben kisebb szerepeket. Jó volt őt munka közben látni, nagy hatással volt rám" - mondta a Delta és a Szép napok alkotója. Hozzátette: Jancsó Miklós a filmjein keresztül, az életével tanított, példát mutatott, szemléletében sosem volt kirekesztő. "Mint aki egy évszázadot átélt, a 21. században már nem maradt más lehetősége, mint szórakozni rajtunk" - fogalmazott. Aktív életet élt, aktívan vett részt a közéletben is - tette hozzá.

Felidézte: pár hónapja két alkalommal is találkozott Jancsó Miklóssal. Az alkotó az elmúlt év végén a Magyar-Orosz Művelődési és Baráti Társaság Szent-Györgyi érmét vehette át a lakásán. "A fizikuma egy öregember fizikuma, a szelleme egy fiatal ember szelleme volt" - mondta Mundruczó Kornél. Hozzátette: utoljára egy hónapja találkozott Jancsó Miklóssal, aki ugyanolyan bölcs maradt és a humorát is megőrizte. "Azt mesélte, hogy az Egri csillagokat olvassa rovásírással és hogy ez mennyire szórakoztató" - idézte fel.

Korábban

Jancsó Miklós 1921. szeptember 27-én született Vácon. Jogi pályára készült, 1944-ben Kolozsváron diplomát is szerzett, de jogi munkát végül soha nem végzett.

1946-ban iratkozott be a Filmművészeti Főiskolára, ahol 1951-ben szerzett diplomát rendezőként. A kor viszonyaira jellenző, hogy diplomafilmet azárt nem készített, mert nem volt rá pénz.

37 évesen készítette első nagyjátékfilmjét, A harangok Rómába mentek című filmet. 

A Szegénylegények című filmre a külföldi kritikusok is felfigyeltek.

Színházi rendezőként csak 1970-ben mutatkozott be a Huszonötödik Színházban, a Fényes szelek című darabjával. A történet a film után a színpadon is emlékezetes maradt.

Jancsó Miklós
Jancsó Miklós

Jancsó Miklós nevéhez olyan világhírű filmek kötődnek, mint az Oldás és kötés, a Szegénylegények, a Csend és kiáltás, a Fényes szelek, az Égi bárány. Utolsó játékfilmjét, az Oda az igazságot a 2010-es Filmszemlén mutatták be. Az alkotásban Gálffi László mellett három olyan színész is szerepelt, akivel rengetegszer dolgozott együtt a rendező: Cserhalmi György, Mucsi Zoltán és Scherer Péter.

Jancsó kétszer kapott Kossuth-díjat (1973-ban és 2006-ban). Munkásságát 1966-ban Balázs Béla-díjjal is elismerték.

A halálhírt Mészáros Márta filmrendező, a kétszeres  Kossuth-díjas alkotó előző felesége és a Magyar Filmművészek  Szövetsége is megerősítette az MTI-nek. A szövetség - amelynek a  filmrendező tiszteletbeli elnöke volt - Jancsó Miklóst saját  halottjának tekinti, temetéséről később intézkednek.  


Cserhalmi: Jancsó megtanította, mi a szabadság

Nemcsak a  filmekben adott szabadságot a színészeknek, hanem megtanította  nekünk, mi az a szabadság - mondta Cserhalmi György Jancsó Miklós  halálhírével kapcsolatban az MTI-nek.  

"Anélkül tette ezt, hogy órákat, szemináriumokat vagy  tanfolyamokat adott volna a szabadságból. Nehéz ezt megfogalmazni,  mert mindez nyilván évek alatt alakul ki, átfolyik az emberbe és ott  marad, mint az egyik legfontosabb tulajdonság. Gyönyörű éveket  dolgoztunk együtt, olyan ez, mint egy piramis: örökké volt és örökké  lesz" - fejtette ki a színművész, aki közel négy évtized alatt  tizenegynéhány filmben alkotott együtt Jancsó Miklóssal.  

Mint felidézte, az 1971-ben készült Még kér a nép időszakában  forgattak először együtt.  

"Ekkor még kaszkadőr voltam, aztán 1974-ben a Szerelmem, Elektra  volt az első, amelyre színészként kiválasztott, ettől kezdve  játszottam nála nagyobb szerepeket" - mondta a színművész.  

Fontos közös munka volt például A zsarnok szíve, avagy Boccaccio  Magyarországon (1979), a Szörnyek évadja (1987), a Jézus Krisztus  horoszkópja (1988) vagy az utolsó, az Oda az igazság! 2009-ben,  ebben Kinizsi Pált alakította Cserhalmi György.  

"Talán ő volt filmes pályafutásom legfontosabb rendezője, de  mindenképpen a legfontosabb emberek egyike az életemben, hol apám,  hol barátom, hol bátyám, hol öcsém. Nem voltunk folyamatos  kapcsolatban, néha felhívtuk egymást, hogy valamit megbeszéljünk, de  jellemzően a munkában voltunk mi nagyon együtt" - fogalmazott  Cserhalmi György.

Göncz Árpád részvétnyilvánítása

Megrendülését  fejezte ki Jancsó Miklós filmrendező halála miatt Göncz Árpád volt  köztársasági elnök. Erről titkárságvezetője közleményben  tájékoztatta az MTI-t pénteken.  

Gulyás András nagykövet emlékeztetett arra, hogy Göncz  Árpádot és Jancsó Miklóst kölcsönös tisztelet és barátság fűzte  egymáshoz.  

Utalt a volt államfő köszöntőjére, amelyet a filmrendező 80.  születésnapjára írt. Ebben Göncz Árpád így fogalmazott: Jancsó  Miklós "mindent tud a filmcsinálásról, erről a gyönyörűségesen átkos  mesterségről. (…) Soha senki és semmi nem tántoríthatta el attól,  hogy kimondja, amit ki akart, amit ki kellett mondania. A jelképek  fekete- fehérjének döbbenetes erejével vagy a rá oly jellemző  csípőséggel, szarkazmussal. Amin mindig átsüt a hitelesség, a  féltés, a szeretet."

Mészáros Márta: egy zseni ment el

Egy zseni  ment el, aki mindent tudott a filmről, a történelemről, az országról  - emlékezett Mészáros Márta Kossuth-díjas filmrendező a pénteken  elhunyt Jancsó Miklósra.  

Mészáros Márta felidézte, hogy 1955-ben találkoztak először,  amikor ő éppen egy dokumentumfilmet készített, Jancsó Miklós pedig a  bíráló bizottság tagjaként véleményezte a művét. A szakmai kapcsolat  elmélyült, 1958-ban házasságot is kötöttek. "Nagyon mély és okos  ember volt, mindenkit lenyűgözött a szabadsága. Mellette mindenki, a  gyerekei, unokái is szabad emberként nőttek fel" - emlékezett  egykori férjére az alkotó.  

A rendező Jancsó Miklóst zseninek nevezte, akinek jelentőségének  felméréséhez évek, sőt évtizedek kellenek. "Az ő filmjeit nemcsak  végig kell nézni, hanem végig kell gondolkodni is" - mutatott rá a  Napló apámnak, anyámnak alkotója, hozzátéve, hogy Jancsó Miklós  zseniként nyúlt a képhez, a kamerához is.   

Nemcsak azért volt sikeres, mert jó filmeket csinált, hanem a  műveiben tetten érhető tudás miatt is: olyan információt adott  Magyarországról, amely az egész világ számára érdekes volt -  fogalmazott Mészáros Márta, megjegyezve, hogy Jancsó Miklós filmjeit  a világon mindenhol értették, szerették, azokat éppúgy várták, mint  ma Martin Scorsese alkotásait.  

Mészáros Márta az MTI kérdésére a Szegénylegényeket és a  Csillagosok, katonák című filmeket emelte ki az életműből, szerinte  ezek hibátlan remekművek, örök alkotások, valamint megemlítette az  utolsó játékfilmet, az Oda az igazságot is, amelyet friss és nagyon  elgondolkodtató alkotásnak nevezett.  

A rendező szólt arról is, hogy Jancsó Miklós bizalma sokat  jelentett neki a pályája kezdetén, hiszen az első női filmrendezőnek  számít és kevesen hittek benne.   

Bár Jancsó Miklós utolsó játékfilmje, az Oda az igazság után  többször is azt mondta, hogy nem akar több filmet forgatni, Mészáros  Márta szerint ha lehetősége lett volna, biztosan újra a kamera mögé  áll. "Mindig filmeket akart csinálni, halálával nagyon sok minden  elment" - tette hozzá. 

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Obama kiosztotta a Fox News műsorvezetőjét

Bill O'Reilly egyebek között arról faggatta az elnököt, hogy miért nem bocsátotta el egészségügyi… Tovább olvasom