Délmagyar logó

2017. 10. 22. vasárnap - Előd 10°C | 20°C Még több cikk.

Jankovics Marcell véletlenül lett rajzfilmes

Huszonkét év után hamarosan befejeződik Az ember tragédiája animációs filmváltozata. Jankovics Marcell ez idő alatt értette meg, mi a darab igazi mondanivalója: a küzdésről szól a saját élete is. Vonzódása az ősi magyar hitvilághoz neveltetésében rejlik, a grafika felé pedig egy véletlen vezette.

– Egy szegedi közönségtalálkozón megtudhattuk: gyermekkorában keresztes lovag, később építész szeretett volna lenni. Hogyan vezetett az út a grafikához, az animációs filmek rendezéséhez?
– A véletlenen keresztül. Az egyetemre nem vettek fel, segédmunkás voltam az Erőműjavító és -karbantartó Vállalatnál. Volt ott egy jogvégzett esztergályos – ez egy ilyen világ volt –, amatőr bábfilmkészítő, aki kapcsolatban állt a Pannónia filmstúdióval. Ő ajánlott be rendező ismerősének, Szabó Szabolcsnak, aki megkérdezte tőle: van felvétel a stúdióban, nem akar jönni? Elmentem próbát rajzolni a nyáron, és szeptemberben beléptem az új munkahelyemre. Egy mozgáspróbából készítettem az első animációs filmemet 1963-ban – Nepp József készített korábban hasonló filmet. Vihart kavart: ez a srác mániás, mindenképpen rajzfilmet akar csinálni. Emellett először három-négy reklámot forgattam, ha jól emlékszem, a legelső egy traktorreklám volt. 1964-ben aztán bevettek a Gusztáv-sorozatba.

– Meséiben felbukkannak az ősi magyar hitvilág, szimbólumrendszer elemei, és Jelkép-kalendárium címmel írt hasonló témában könyvet. Honnan ez a vonzódás ősi jelképeinkhez?
– A gyerekkoromból ered. Örököltem a témával foglalkozó könyveket, a kedvenc tárgyam volt a történelem, és hazafias neveltetést kaptam. Megvolt nekem Benedek Elek Hazánk története című könyve Mühlbeck Károly illusztrációival, akinek nagyon szeretem a rajzait. Tőle tanultam meg medvét rajzolni, lópatát pedig frontálisan, félig alulnézetből. A könyv azért is érdekelt, mert egyik nagyapám erdélyi, másik pozsonyi születésű; egyik nagyanyám szlovák, másik rozsnyói magyar. Ám mire én eszméltem, az elszakadt országrészek már nem voltak a mieink.

Jankovics Marcell: Tudom, hogy az élet nem más, mint küzdelem. Fotó: Karnok Csaba
Jankovics Marcell: Tudom, hogy az élet nem más, mint küzdelem.
Fotó: Karnok Csaba

– Más népek meséire is jellemző, hogy felbukkannak benne a néphez kötődő jelképek, szimbólumok?
– Inkább a keletiekre. A japánokat például a modern történetekkel párhuzamosan a saját múltjuk, a legendák is foglalkoztatják. Ugyanez igaz Iránra is, az Ének a csodaszarvasról című filmem mindkét népre hatással volt. Az oroszok nagyszerű népmeséket készítettek – gyerekkoromban csak az úgynevezett szovjet meséket lehetett látni. Jók voltak az örmények, grúzok, baltiak, a meséikben itt-ott a nemzeti önállósodás vágya mutatkozott meg. A cenzorok azonban ezeket a témákat nem nemzetinek, inkább népinek tekintették. A János vitézt ellenben azért nem vették meg a szovjetek, mert nacionalista, tíz másodpercig látszott benne egy magyar zászló...

– Két éve két ön által rendezett magyar népmesét „vádoltak" azzal Romániában, hogy túl pajzán... megjegyzem, sem én, sem kortársaim nem kaptunk lelki traumát a magyar népmeséktől.
– Ezeknél erotikus okok vezettek a kritikához. A királylány jegyei című mesében lehet látni a királykisasszony cicijét és a lába közét, de ízlésesen. Úgy, ahogy az a mesében meg van írva: a cicije helyén napot és holdat, a lába között csillagot, azaz a Vénuszt. Egyrészt a gyerekek ennél jobban semmire nem kíváncsiak. Másrészt volt olyan epizód a Magyar Népmesék sorozatban, amelyet én is erotikusnak tartok, de nem bánom, hogy megcsináltam, mert a gyerekeket az életre kell nevelni.

– Huszonkét év után hamarosan elkészül Az ember tragédiája végleges rajzfilmváltozata. Ennyi idő alatt nagyot változott a világ. Változtatott ez a Tragédián is?
– A koncepción nem változtatott, csak a korlátok és a technika eredményezett változást. Menet közben át kellett állni filmszalagról a számítógépre. Ez is azt jelenti: valami véget ért. Azt hiszik, fejlődik a filmkészítés, de a nagy művészfilmek mind 2000 előtt készültek, filmszalagra. A művészet helyét a bűvészet, a trükk, az illúzió foglalja el. Annyi változott, hogy annak idején nem értettem, mi a darab legfőbb mondanivalója. A 22 év megteremtette a lehetőségét, hogy leessen a tantusz. Isten azt mondja a dráma végén: „Mondottam, ember: küzdj, és bízva bízzál!" Csakhogy ezt korábban nem mondja! Az Űr színben Ádám végiggondolja az élet értelmét: „a cél halál, az élet küzdelem, s az ember célja e küzdés maga." Erre azonban ő maga jön rá, s ez visszhangzik benne az Úr szava után. Nekem ez azért fontos, mert az én életem is erről szólt. Tudom, hogy az élet nem más, mint küzdelem. Eddig szerencsém volt, jól sikerült, de lehet még csúnya vége.

22 év után hamarosan befejeződik Az ember tragédiája animációs filmváltozata. Fotó: Karnok Csaba
22 év után hamarosan befejeződik Az ember tragédiája
animációs filmváltozata. Fotó: Karnok Csaba

– Említette: mindig akkor lett sikeres egy-egy filmje, amikor elkészült a következő. Mi számít jobban: a nézők vagy a kritikusok véleménye?
– Vegyes: kevés nézővel találkozik az ember. A Csodaszarvas bemutatója kapcsán találkoztam hatezer gyerekkel, az megnyugtató volt. A mozizásnak szerintem szintén hamarosan befellegzett, ma már kalózkazettán, interneten, DVD-n, mobilon, i-podon is meg lehet nézni, amit a moziban bemutatnak. A hivatalos kritikát sokszor befolyásolja, melyik politikai oldalhoz tartozom. Tehát vegyesek a tapasztalatok, de vegyes a véleményem a saját munkáimról is. Egyébként Bartók Béla mondta: mindegy, megtapsolják-e az embert, vagy meghajigálják-e záptojással, csak történjék valami.

– „Duplázott" a Nemzeti Kulturális Alap élén: 2010-ben ismét a szervezet élére választották. Az NKA költségvetéséből tavaly kétmilliárd forintot zároltak, idén két lépcsőben egymilliárd, majd újabb több mint 600 millió forintot. Április elején jelent meg az országos sajtóban, hogy tárgyalna Matolcsy György nemzetgazdasági miniszterrel, mert nem látja a zárolások végét. Mi biztatót tud mondani például az alternatív színházaknak?
– A tárgyalás szót nem használtam, azt mondtam, időpontot kérek a miniszter úrtól. Mivel most a kormányt az EU-elnökség foglalja le, ez a megbeszélés a második félévben válik aktuálissá. A társulatokat nem tudom biztatni, tudomásul kell vennünk a zárolás okait, célját, értelmét. Az NKA saját zárolt számlájához jogszabályi okokból nem nyúlhat hozzá, de ezt az összeget nem vonják el más célokra. Lehetséges, hogy ezt is tartalékolják a gazdaság számára, de egyelőre nem nyúltak hozzá. Azt szeretném kérni, fontolja meg a gazdasági minisztérium, hogy ezt a számlát, amelyen milliárdok vannak, időről időre megnyithassuk, a szükség mértékében.

Kulisszatitkok a Tragédiából

Bár Az ember tragédiája című, Madách Imre műve alapján készült animációs film forgatásához Jankovics Marcell 1989-ben fogott hozzá, már 1983-ban megírta a filmváltozat technikai forgatókönyvét, és elkészítette a látványtervet is. A rendszerváltás előtt a stúdióvezető szíve „meglágyult", és jutott annyi pénz a filmre, hogy az Űr szín elkészülhetett. A 22 év alatt lecserélődött az alkotógárda jó része, megváltozott a felhasznált technika, de elkészült 15 szín, bár rossz hangminőséggel: a hangot újra kell venni. A befejezéshez még 1 hónap és 19,5 millió forint hiányzik: eddig kereken 600 millió csak az önköltség. Szőcs Géza kulturális államtitkár a művet június végén szeretné DVD-n kézhez kapni, hogy megajándékozhassa vele a magyar EU-elnökség vendégeit. Jankovics Marcell mindeközben írja következő könyvét, amely az álmokkal foglalkozik.

Olvasóink írták

  • 1. mazsolaszolo 2011. május 15. 08:15
    „Kimaradt egy nagyon-nagyon fontos szó: SZÁMÁRA.

    Azaz, számára arról szól; de ne tessék már megmondani, előre letunkolni mindenki más torkán azt, hogy miről szól az egyes ember, mint befogadó ( mint néző, mint olvasó) számára Az ember tragédiája. Úgy látom, még mindig nagyon sok van a előző évtizedek mentalitásából: tessék szépen HAGYNI, hogy mindenki azt érezzen-gondoljon, értelmezzen, amit akar - különönsen egy kortalan remekmű kapcsán.

    Egyébként pedig jó munkát!”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Azerbajdzsán nyerte az Eurovíziós dalfesztivált, Wolf Katira kevesen szavaztak

Azerbajdzsán nyerte a 2011-es Eurovíziós dalfesztivált. Wolf Kati sajnos a vert mezőnyben végzett, mindössze 53 pontot kapott, míg a győztes 221-et. Tovább olvasom