Délmagyar logó

2017. 10. 20. péntek - Vendel 9°C | 24°C Még több cikk.

Kapaszkodók az égiekhez

Farsang - Farsang táján igen magas az egy négyzetméterre jutó Supermanek és Batmanek száma a kicsik és a nagyok körében is, bár nem ugyanazt jelentik a generációknak. Toldi Miklóst, vagy a skandináv Thort ritkán látjuk a bulikban – különösen 2015-ben, a szuperhősök évében.
Egy átlagos farsangon – attól függetlenül, hogy a január 6-i vízkereszt és a február 18-i hamvazószerda közötti buliba a gyermekünk, unokánk iskolai rendezvényére érkezünk – szinte négyzetméterenként találkozunk egy Supermannel, egy Batmannel és egy további, a moziban is látható Bosszúállóval, elvégre 2015 a szuperhősök éve lesz a vásznon. De miért pókemberes és miért nem Rózsa Sándor-figurás a kollégánk kávésbögréje, és mitől Vasember, és nem János vitéz a gyerek példaképe?

Amerika privatizálta a hősöket

Álruhás, sőt jelmezes, szupererővel bíró lények, akik köztünk élnek, és maszkjuk mögé rejtőzve védelmeznek minket és az igazságot. – A szuperhősöket Amerika találta ki! – szögezte le Kovács Gellért filmkritikus, amikor arról kérdeztük: kik ezek a kortárs héroszok. – Amerikának a szuperhőséra jelenti azt, amit a görögöknek az isteneik: a mítoszaik a szuperhősök, akik félistenként funkcionálnak. De globalizálódtak ők is, mint az amerikai popkultúra számos más eleme. Így válhattak ugyanolyan meghatározó jelenségekké Magyarországon, mint mondjuk Japánban – fogalmazott.

De mi a helyzet itthon, nem menők a bugyogós betyárok? – Ők is, és a népmesei alakok is hősök, megvan a maguk romantikája. Az ember mindig vágyott valami többre, szeretett volna kapaszkodót az égiekhez – magyarázta a filmkritikus, aki szerint az amerikai „szuperhősforma" azért hódít, mert a tengerentúlon a legbővebb az irodalmuk, gondoljunk csak Supermanre, aki már 1938-ban felbukkant az Action Comicsban. (Azért merítenek más kultúrákból: a skandináv istenség, Thor társaival önálló filmen került például a mozikba.)

Mára a hollywoodi filmkínálatot is meghatározzák ezek a hősök, minden második kasszasiker hozzájuk kötődik. – Születnek ezért hazánkban is hasonló karakterek, elvégre ezekkel a figurákkal, akár a saját mondahőseinkkel is jól lehet kommunikálni a fiatalok felé, nézhetünk úgy a magyar héroszokra, mint a szuperhősökre. E logika szerint Toldi Miklós és János vitéz is az – utalt arra Kovács Gellért, hogy ma hazánkban szintén működik a „hősgyár". Ahogy az egykori Nyugat folyóirat írói, költői zombikat üldöznek az ötletgazda Csepella Olivér jóvoltából a Nyugat vs. Zombikban, úgy a Magyar Szuperhős Mesék című új képregénymagazin oldalain például Hungária Kapitány Harcsa Huszárral vív meg – egyelőre csak papíralapon.

A Bosszúállók című mozi szuperhősei nem csak a gyerekek farsangi kedvencei. Fotó: Dreamstime
A Bosszúállók című mozi szuperhősei nem csak a gyerekek farsangi kedvencei. Fotó: Dreamstime

Erkölcsi kérdések popcornnal

De mit is üzennek ezek a hősök? Időnként komolytalan, máskor igen mély kérdésekre hívják fel a figyelmet. A kritikus szerint a szuperhősök mindig magukban hordoznak dilemmákat, amelyek a halandók számára is érdekesek. Ilyen a felelősség kérdése, hogy egy szuperhős mit tehet meg, hol vannak az ő erkölcsi határai, megengedik-e a képességei, hogy a törvény nevében járjon el. Általában ezek az alakok bármennyire szuperek, egészséges fiatalok (és felnőttek) is szeretnének lenni, mint Superman, azaz Clark Kent vagy Pókember, azaz Peter Parker, helytállva a munkában és a szerelemben. A haragjában szörnnyé változó tudós, Hulk szintén jó példa: a nagy, dühös, zöld ember a saját élethelyzeteinket testesíti meg, amikor mi magunk is elborulunk, bedühödünk.

Az ittas playboy és a kicsik

Felnőtt fejjel még csak-csak felfoghatók ezek az erkölcsi kérdésfeltevések, ám a gyerekeknek más miatt fontosak a szuperhősök. – A kicsiknek a szép ruháik és a meseszerű tulajdonságaik miatt tetszenek, izgalmasnak tűnik, hogy ők tudnak ugrálni a háztetőkön, vagy épp Batmobillal közlekednek. Eközben minden szuperhősnek vannak dilemmái, az X-men-sorozat szereplői, a mutánsok például a másik elfogadására, a rasszizmusellenességre tanítanak. Ezek tanulságos, és nem ördögtől való történetek, nincs azzal semmi gond, ha a kisgyermekünk pókemberes ágyneműben szeretne aludni – mondta a filmkritikus, aki maga is apuka.

Ám mintha azzal nem számolt volna, hogy Vasember például beképzelt playboyként gyakran felönt a garatra, Pókember civilben trehánynak tűnik, a Fantasztikus Négyes tagjai állandóan veszekszenek. – Ők a rossz tulajdonságaik ellenére is megmentik a világot. Ezeket valóban el kell magyarázni, nem lehet megúszni, mert idolokat nem a felnőtt választ a gyereknek, hanem a kicsi magának. Szülőként feladatunk segíteni, hogy erkölcsileg helyre rakhassák ezeket magukban – utalt arra Kovács Gellért, hogy a szuperhősök kicsit hasonlítanak az Indul a bakterház Bendegúzára: bár ő is jó szándékú gyerek volt, mire a szándéka végére ért, az (néha) rossz lett.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Terepjáróval csónakáztak

Ilyen videót nem sokat láttunk még. Oroszországban egy Toyota Land Cruiserrel ereszkedtek le a… Tovább olvasom