Délmagyar logó

2017. 09. 25. hétfő - Eufrozina, Kende 8°C | 19°C Még több cikk.

Kromoszóma-rendellenességek növelik a rák kockázatát a cukorbetegeknél

A gyakrabban előforduló 2-es típusú diabétesz gyorsítja az öregedést.
Kromoszóma-rendellenességek magyarázhatják a kettes típusú cukorbetegeknél a daganatos betegségek nagyobb kockázatát egy francia-brit tanulmány szerint, amely a Nature Genetics című szakfolyóiratban jelent meg.

A gyakrabban előforduló 2-es típusú diabétesz gyorsítja az öregedést, és korábban is tudott volt, hogy köze van a hematológiai daganatos megbetegedések – például a leukémia és a nyirokmirigyrák – magasabb kockázatához, csak a jelenség magyarázatát nem ismerték.

A francia, brit és katari tudósokból álló csoport 7437 ötven évnél idősebb ember vér DNS-ét vizsgálta meg. Közülük 2208 2-es típusú cukorbetegségben szenvedett. A szakemberek kimutatták, hogy bizonyos kromoszóma-rendellenességek – többszörös fejlődési rendellenességek (MCA) - lehetnek a magyarázat.

Ezek a rendellenességek a kromoszóma nagy részét – súlyosabb esetben az összességét – érintik, és az idősek vér-, illetve nyálsejtjeinek DNS-ében jelennek meg. Fiataloknál igen ritkák, de a 70 évesnél idősebbek 2 százalékát érintik, akiknél tízszeresére növelik a daganatos betegségek, mindenekelőtt a hematológiai betegségek kockázatát.

A kutatók kimutatták, hogy a többszörös fejlődési rendellenességek előfordulása négyszer magasabb volt a 2-es típusú diabéteszben szenvedőknél, mint a kontrollcsoportnál. A rendellenességektől szenvedő cukorbetegeknél sokkal több volt az érrendszeri szövődmény (a szemben, a vesében és a szívben), mint az MCA-tól mentes diabéteszes pacienseknél.

"Feltettük magunknak a kérdést: az idős kor mellett a 2-es típusú diabétesz is okozza-e az MCA típusú kromoszóma-rendellenességek megjelenését a vérsejtekben?" – mondta el a kutatást koordináló Philippe Froguel professzor, a francia Nemzeti Kutatási Központ (CNRS) genomikus és anyagcsere-betegségek laboratóriumának és a londoni Imperial College-nek is a munkatársa, aki a Francia Nemzeti Egészségügyi és Orvostudományi Kutatóintézet (INSERM), a párizsi Közjóléti Intézmények és Kórházak (AP-HP), valamint a párizsi Didrot és Paris-Sud egyetemek munkatársaival közösen végezte a kutatást.

A professzor szerint a kutatásnak jelentős klinikai hatása lehet, egyebek mellett a premalignus vagy daganatmegelőző állapot feltárásában egyes cukorbetegeknél. "Ez utóbbiakat így már a leukémia első jeleinek megjelenésekor kezelni lehet enyhébb kemoterápiás szerekkel" – mondta.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint világszerte 347 millió ember szenved cukorbetegségben, a glükózszintnek a vérben való rendellenes emelkedése által megnyilvánuló anyagcserezavarban. Több mint 90 százalékuk a 2-es típusú cukorbetegség áldozata, amely többnyire a felnőttkorban jelenik meg, és általában a túlsúlyosság és a mozgásszegény életmód következménye.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Eladják Brinkmann professzor klinikáját

A fekete-erdei épületet nyolcadik éve üresen áll. Tovább olvasom