Délmagyar logó

2017. 07. 27. csütörtök - Olga, Liliána 16°C | 26°C Még több cikk.

Még mindig többet tévézünk, mint internetezünk

Hétköznaponként napi több mint 7, hétvégéken napi csaknem 5 órát töltenek médiafogyasztással a magyarok.
A magyar felnőtt társadalom médiafogyasztásában továbbra is a televízió-használat számít elsődlegesnek, de nőtt az online tartalmak fogyasztásának mennyisége és az internetezésre alkalmas eszközök használata is 2014-ben - derült ki a magyar lakosság médiafogyasztási szokásait és infokommunikációseszköz-ellátottságát vizsgáló felmérésből, amelyet a Kutatópont végzett.

Médiafogyasztással a megkérdezettek átlagosan közel egy teljes állásnak megfelelő időt töltenek, hétköznaponként napi több mint 7, hétvégéken napi csaknem 5 órát. Legtöbbet jellemzően a 18-29 évesek, valamint a 60 évesek és idősebbek. Rádióhallgatással hétköznaponként egy-másfél órát, hétvégénként háromnegyed órát, tévénézéssel pedig nagyságrendileg kétszerannyi időt töltenek a magyarok.

A kutatás eredményei szerint 2014-ben folyamatosan nőtt a technikai szempontból jól felszerelt háztartások aránya: az év végére a magyarországi felnőttek kétharmadának volt lehetősége többféle infokommunikációs eszköz otthoni használatára.

Az okoseszközök aránya folyamatos emelkedést mutatott: míg 2014 első negyedévében minden harmadik, az év végén minden második megkérdezett magyar felnőtt otthonában legalább egyvalakinek volt okostelefonja, tablet az otthonok valamivel több mint tizedében fordult elő, az okostelevíziók magyar otthonokban megtalálható aránya pedig az év végére átlépte az ötszázalékos szintet.

Az infokommunikációs eszközök használatának tekintetében is növekedés mutatkozott: 2014 végén már három 18 éves vagy annál idősebb megkérdezettből ketten interneteztek valamilyen gyakorisággal és minden második magyar felnőtt napi internetezőnek számított.

A bővülés ellenére a kutatás rámutat arra is, hogy továbbra is jelentősek a társadalmi csoportok közötti különbségek és erős hatása van a lakóhely regionális elhelyezkedésének és típusának, az iskolai végzettségnek, valamint az életkornak is. Magyarország középső és nyugati felében továbbra is 5-6 százalékponttal magasabb az internethasználók aránya, mint az ország keleti felében, a települési lejtő szerint azonban ennél jelentősebb különbségek is megfigyelhetők, amelyek alig változtak az év folyamán.

Iskolázottság szempontjából értékelve azt találták, hogy a középfokú végzettségűek háromnegyede internetezik, míg az alapfokú végzettségűek csupán valamivel több mint fele. A 18-29 évesek túlnyomó többsége használja a világhálót, az 50-59 éveseknek is több mint fele internetezik, a 60 év felettiek közül azonban csupán minden harmadik.

Az internethasználat átlagos mennyisége a teljes népességre vetítve hétköznaponként egy-másfél óra, hétvégénként háromnegyed óra körül alakul. A tartalomfogyasztás tekintetében vezető helyen a magyar nyelvű hírportálok olvasását találták a kutatók, minden második magyar felnőtt legalább alkalmanként olvas ilyen tartalmakat, és nagyjából minden harmadik megkérdezett szokott legalább alkalmanként online filmet, videót nézni és internetes fórumokat olvasni. Ennél valamivel kevesebben olvasnak blogokat, töltenek le zenéket vagy filmeket, hallgatnak online rádiót vagy néznek online tévéadásokat.

A vizsgálatok 2000 tagú, országosan reprezentatív mintán készültek, személyes lekérdezéses kérdőív felhasználásával.

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Futva és evezve akarja megkerülni a földet

A 61 éves Serge Girard a tervek szerint márciusban indul Réunion szigetéről, ahová várhatóan 2016… Tovább olvasom