Délmagyar logó

2017. 08. 20. vasárnap - István 19°C | 34°C Még több cikk.

Mindenhol megállja a helyét a cimbalom

A Cimbaliband zenekar 2006 óta működik, harmadik stúdiólemezüket adták ki. Unger Balázs zenekarvezetőt a cimbalom Chuck Berryjeként emlegeti a sajtó. A reneszánszát élő hangszerről kérdeztük a népzenészt: kiderült, perzsa eredetű, de magyarok tökéletesítették. Nemzeti szimbólumként is szolgált.
– A cimbalom Chuck Berryje – honnan ez az „eposzi jelző"?

– Egyszer az egyik internetes portál írta rólam ezt, és rajtam ragadt, több helyen is megemlítették az újságok. Megtisztelőnek érzem, mert nagyon szeretem Chuck Berry muzsikáját.

– Brácsázni hétévesen kezdett, cimbalmozni 14 évesen. A 34. születésnapján beszélgettünk: húsz éve cimbalmozik. Miért váltott erre a hangszerre?

– Már gyermekkoromban nagyon érdekeltek a ritmushangszerek: xilofon, dob, ilyesmik. Édesapám készített nekem egy kis dobfelszerelést kicsikoromban, felraktam például a Neoton Família-lemezeket a lejátszóra, és megpróbáltam dobolni velük együtt. Nagyon érdekes volt, mert a cimbalom ritmushangszer is, és dallamot is lehet rajta játszani. A kettő együtt nagyon jól összejött.

Unger Balázs: Az összes összeállításunkban az a kuriózum, hogy a cimbalom megjelenik, és mindenhol egy kicsit más köntösben.
Unger Balázs: Az összes összeállításunkban az a kuriózum, hogy a cimbalom megjelenik, és mindenhol egy kicsit más köntösben.

– Milyen szerepet tölt be egy zenekarban a cimbalom?

Népi hangszereink

Megkértük Unger Balázst, foglalja össze, melyek a leggyakoribb magyar népi hangszerek. A válasz: hegedű-brácsa-bőgő alaphármas, cimbalom, fúvós hangszerek: klarinét, tárogató, duda, egyéb fúvósok; és azok a népi hangszerek, amelyeket akár egyedül is megszólaltathatott valaki egy bálban, nem volt szükség egész zenekarra. Ilyen a citera és a tekerőlant.

– Egy klasszikus zenekarban nagyrészt a dallamjátékra építenek, egy etno zenekarban, mint a Cimbaliband, nagyon sokat számít a ritmusjáték. Sokszor viszont vezető szerepet tölt be, tehát dallamot játszik, és meg lehet vele oldani finom, lágy kíséreteket is.

– Miért erről a hangszerről kapta a nevét az együttes?

– Tulajdonképpen a cimbalom köré épül. Az összes összeállításunkban az a kuriózum, hogy a cimbalom megjelenik, és mindenhol egy kicsit más köntösben. Próbálunk egy saját stílust megteremteni, és igyekszünk közben azon munkálkodni, hogy ez a mostanában reneszánszát élő magyar hangszer ismét előtérbe kerüljön.

– A hangszer történetéről olvasgatva nem igazán lehet eldönteni, klasszikus vagy népi, szalon- vagy cigányzenekari... Mintha mindenben megállná a helyét.

– Nagyon érdekes a cimbalom története. Perzsiából ered, és az 1800-as évek közepén magyarok tökéletesítették. Lehet ázsiai, de lehet magyar hangszernek is nevezni. Tényleg nagyon-nagyon sokrétű, azért is kedvelik mindenféle muzsikában, a dzsessztől a klasszikuson, a magyar népzenén, a cigányzenén keresztül a kortárs zenéig.

A Cimbalibanddel is igyekszünk olyan számokat készíteni, amelyeket akárki meg tud hallgatni, aki kedveli az igényes muzsikát.
„A Cimbalibanddel is igyekszünk olyan számokat készíteni, amelyeket akárki meg tud hallgatni, aki kedveli az igényes muzsikát."


– Európa nagyobb részén a 16–17. században elterjedt zeneszerszámnak számított, de elsősorban nem a népzenében. Jól tudom?

– Több régi középkori képen is látható, hogy udvari zenészek muzsikálnak rajta. A 19. század közepén, amikor ismét reneszánszát kezdte élni, és amikor megteremtette az új magyar cimbalmot egy Schunda Vencel József nevű hangszerkészítő, megint nagyon népszerű lett. Az 1990-es évek legelején nemzeti szimbólummá kezdett válni, sok háztartásban lecserélték a zongorát cimbalomra. Ezzel a nemzeti öntudatot próbálták erősíteni. Rengeteg hölgy is megtanult rajta játszani, úri kisasszonyok. Miután elkezdtem cimbalmozni, kiderült: az egyik üknagymamám is játszott ezen a hangszeren. Tehát a cimbalomnak nálam ősökre is visszavezethető múltja van.

– Tanít is: pontosan mit?

A cimbalomról

Egyenlő szárú trapéz körvonalú citeraféle hangszer húrjai a hangszer teljes szélességében, a trapéz szárai mentén elhelyezett tőkék között futnak sajátos elrendezésben. Régebbi, kisebb, lábak nélküli változatát kiscimbalomnak nevezzük a modernizált, lábakon álló pedálcimbalom hangereje a zongoráéval vetekszik. A cimbalom megszólaltatására két dió- vagy akácfából készült verőt használnak.

– Két művészeti iskolában is tanítok: Turán, ahol élek – Hatvan mellett, Pest megyében –, és Jászfényszarun, Jász-Nagykun-Szolnok megyében. Cimbalmot, emellett brácsát, tehát népzenét a gyerekeknek. Igyekszem minél több fiatallal megismertetni a népzenét, átadni az élő zene varázsát – reméljük, hogy sikerülni fog ebben a mondhatni érdekes világban. Van már sok gyümölcse ennek a munkámnak, több zenekar és több cimbalmos formájában is.

– A tanítványok szaporodásában is tapasztalni, hogy egyre kedveltebbek a népi hangszerek?

– A Csík zenekar kezdi populárissá tenni ezt a műfajt, és a Cimbalibanddel is igyekszünk olyan számokat készíteni, amelyeket akárki meg tud hallgatni, aki kedveli az igényes muzsikát. Okozzon neki örömet, figyeljen fel rá, hogy akusztikus, népi hangszereken is milyen zenéket lehet játszani! A zenekarral sok helyen jártunk, mióta működünk. A mostani album kicsit kirándulás jellegű: készítettünk közös számot Sebestyén Mártával és egy spanyol zenekarral. Mi egy magyar dallamot vittünk bele, amit Bartók Turán gyűjtött: az Ablakimba, ablakimba című csárdásdallamot. De jártunk Törökországban, Olaszországban is, mindenhonnan hoztunk haza egy kicsi muzsikát „szuvenír" formájában. A zenekar egyébként is sokszínű: van horvát, szerb, magyar, sváb, roma tagja. Mindenki hozza a saját zenéjét, és azt próbáljuk egységesen elmuzsikálni, ahogy régen a népzenészek tették. Ott sem számított, milyen származású egy zenész a faluban. Ha volt egy jó ötlete, megismert egy jó nótát, minden szombaton elmuzsikálta a bálban.

Cimbaliband - Idegen föld; Ablakimba lemezbemutató 2011. december 3. Millenáris Fogadó, vendég: Ferenczi György


– Régen ezek szerint befogadó volt a népzene az új dallamok kapcsán. Most mégis sokan, akik hagyományos népzenét játszanak, „húzzák a szájukat" az átdolgozásokra: nem ellentmondás ez?

– Könyvet is írtam a Galga-mente népi muzsikájáról, nagyon sok zenét gyűjtöttem Erdélyben és a Galga mentén, eléggé beleástam magam a magyar népzenébe. Ha az ember tudatosan különválasztja az autentikus népzenét és a feldolgozásokat, átdolgozásokat, nem lehet probléma. Olyan hiteles emberek, mint a Csík zenekar, bármikor el tudnak játszani egy autentikus magyar népzenét, ahogy kell – tőlük hiteles a feldolgozás. Tőlünk is hiteles, hiszen minden zenész a zenekarban játszotta-játssza a maga népzenéjét.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

László Attila: nyilvános helyen soha!

László Attila docens a Zeneművészeti Egyetem dzsessz tanszékén. De az élete a legsúlyosabb tragédiákkal terhes, de ő bírja az újrakezdések erőfeszítését és a derű visszahódítását. Tovább olvasom