Délmagyar logó

2017. 03. 26. vasárnap - Emánuel 5°C | 10°C Még több cikk.

Natascha fogvatartója megszállottja

Natascha Kampusch betegesen ragaszkodik a múltjához. Az osztrák lányt tízéves korában rabolta el Wolfgang Priklopil, és saját házában tartotta fogva hosszú évekig.
A szakértők azt gyanítják: Stockholm-szindrómáról van szó, amikor a fogvatartott szeretetet és ragaszkodást érez elrablója iránt.

Egy egész világot sokkolt, amikor Natascha Kampusch kiszabadult, és kiderült: egy osztrák városban egy 18 éves lány szökött meg attól a férfitól, aki tízéves korában elrabolta. Még jobban megdöbbentette a nyilvánosságot az a tény, hogy a lány szabadulása után ugyanebben a házban maradt, ezt választotta otthonául. Úgy tűnik, az évek óta tartó pszichoterápia nem segített neki, hogy túltegye magát a borzalmakon.

Natascha Kampusch
Natascha Kampusch

– Megbocsátottam Priklopilnak, nem is tehettem volna mást – nyilatkozta Kampusch. Hozzátette: a férfit bizonyosan szörnyű trauma érte gyerekkorában, ezért rabolta el őt. Nem haragszik már Priklopilra – inkább sajnálja. Mivel soha nem volt hajlandó beszélni arról, mi történt közte és a szökése után öngyilkosságot elkövetett Priklopil között, az orvosok Stockholm-szindrómára gyanakodnak.

A Stockholm-szindróma egy stockholmi túszdrámáról kapta a nevét. Akkor szembesültek először a szakemberek azzal, hogy a túszok szeretetet éreztek fogvatartóik iránt.

Natascha gyerekkori képe.
Natascha gyerekkori képe.

Végh József túsztárgyaló – aki a pesti Széna téri túszejtő ügyében is tevékenykedett – azt mondja: ez a magatartás valóban hasonlatos ehhez a szindrómához: – A fogvatartó és a fogvatartott között nagyon erős érzelmi függőség, egyfajta érzelmi rabság alakul ki. Aki hosszabb ideig rabságban van, a kívülálló számára érthetetlen módon ragaszkodik fogvatartójához. Nem tud élni se vele, se nélküle. Ez a függőségi kapcsolat ahhoz a szimbiózishoz hasonlítható, ami az anya és a csecsemő között alakul ki. A baba függ az anyától: tőle kap ételt, italt, tőle függ, hogy életben marad-e. Ugyanez a helyzet Natascha Kampusch és a hozzá hasonlók esetében – mutatott rá a szakértő.

A Stockholm-szindróma egyik nagyon fontos jellemzője az az agresszorral való azonosulás – ami megóv az agresszor agressziójától. Vagyis az áldozat elfogadja helyzetét, nem ellenkezik fogvatartójával, és azt gondolja, ez a viselkedés hozzásegíti a túléléshez.

Végh József túsztárgyaló
Végh József túsztárgyaló

– A kötődés a szeretettel, a függőség pedig a félelemmel és a biztonsággal hozható kapcsolatba. Az áldozatnak, bármennyire is furcsa, biztonságot ad, hogy van étele és itala, és rabtartója megmondja neki, hogy mit tegyen, hogy neki mi a jó – folytatja Végh József. Úgy látja: Natascha Kampusch életében kellene egy hasonló kötődés, méghozzá egy apafigura, akit a fiatal nő el tudna fogadni. Ugyanakkor szükséges lenne egy anyafigura is, akin keresztül érzelmileg felnőtté válhatna és egészséges kapcsolatokat kereshetne.

A túsztárgyaló azt is megemlítette: a Stockholm-szindróma nemcsak a Natascha Kampuschéhoz hasonló esetekben alakulhat ki, gyakran megfigyelhető függőségre épülő párkapcsolatokban is, amelyek akár öngyilkosságba is torkollhatnak.

Olvasóink írták

  • 1. Csecs 2010. január 12. 15:00
    „Ja. Ez ilyen, a <moderálva> se tudnak élni holokauszt nélkül...”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Gázolás miatt halt meg 104 évesen

Gázolás miatt halt meg az Egyesült Államokban egy 104 éves férfi, aki hajdanán a világ egyik legjobb… Tovább olvasom