Délmagyar logó

2017. 07. 22. szombat - Magdolna 20°C | 34°C Még több cikk.

Régi és mai masék: divatban a hercegnők

Néhány évtizeddel ezelőtt még népmeséket olvastak a gyerekek, aztán rögtön jöttek a kötelező olvasmányok: a Vuk, a Tüskevár, az Egri csillagok. Manapság viszont az olvasás szeretetét megkönnyítik a könnyedebb hangvételű, rajzokkal bőven ellátott történetek.
A gyereknek sikerélménye lesz, így bátrabban, nagyobb kedvvel vág neki a komolyabb irodalmi műveknek.

Az utóbbi években a könyvpiacot elözönlötték a sorozatok: egy egész polcot megtöltenek Thomas Brezina, Geronimo Stilton és Francesca Simon könyvei.

Kulcsár Mariann, a szegedi Somogyi-könyvtár gyermekkönyvtárosa azt mondta: a gyerekeknek sokat számít a külcsín, gyakran a borító alapján választanak olvasnivalót. Hogy mit visznek haza a könyvtárból, azt az is befolyásolja, hogy éppen milyen sorozat megy a tévében, a mesecsatornákon.


Elcsábult gyerekek

– Ezek a mesék sokszor képileg és szövegileg is elnagyoltak, ezt én könyvtárosként nem feltétlenül ajánlanám a kisiskolásoknak, de a gyerekek szívesen elcsábulnak – fogalmazott Kulcsár Mariann. – A lányok körében még mindig a tündérekről, hercegnőkről szóló könyvek a legnépszerűbbek, ezek között vannak gyönyörű, képileg és szövegileg egyaránt színvonalasan kivitelezett kötetek. Kedvelik még a lovas témájú könyveket.

A fiúk válogatnak

A fiúk már változatosabban válogatnak, ők nem maradnak sokáig a mesék világában. Inkább az ismeretterjesztő könyveket választják autókról, kalózokról, dinoszauruszokról. A fiúk és a lányok egyaránt szívesen kölcsönzik ki Berg Judit könyveit, Francesca Simon Rosszcsont Peti-történeteit és Geronimo Stilton könyveit – utóbbi esetében a főhős egy egér. Ezek aranyos, ötletes, sok képet tartalmazó, játékos kötetek, nagyon jók arra, hogy a második, harmadik osztályos kisgyerek megszeresse az olvasást.

Mese és kötelező irodalom

A nagy választék az olvasási szokásoknak is kedvez. Régen a mese után rögtön a kötelező irodalomra ugrottak a gyerekek – Kincskereső kisködmön, Vuk, Lassie –, ezeket az írásokat első könyvként kicsit nehéz volt elolvasni.

A tíz legnépszerűbb szerző

A Somogyi-könyvtár gyermekrészlegében az alábbi szerzők köteteit kölcsönzik ki a leggyakrabban a kisiskolások: Geronimo Stilton, Francesca Simon, Thomas Brezina, Sarah Bosse, Jean-Jacques Sempé, René Goscinny, Elisabetta Gnone, Diana Kimpton, Joachim Masannek, James Gelsey, Berg Judit.

Most viszont megvan az átmenet: a fentebb felsorolt szerzők könnyedebb történetei átmenetet biztosítanak, a gyerekeknek sikerélményt nyújtanak és így könnyebben megteszik a következő lépést a tartalmasabb, komolyabb könyvek felé.

A visszatükrözött világ

Kulcsár Mariann könyvtáros szerint az a jó mese, amelyik a gyerek szintjén tükrözi számára vissza a világot, hogy eligazodjon benne. Fontos, hogy a gyerekek gyerekkorban megkapják azokat a mesei tanításokat, amelyek segítségével később az egész életben boldogulnak. A népmesék megadják ezt a tudást, kiemelnek egy-egy szeletet az életből és megoldási sémákat kínálnak – mindezt szórakoztató formában. A tanmesét a mai gyerekek sem szívesen olvassák, ráadásul ha nagyon elvont a történet, nem tudják a saját életükre érvényes következtetéseket levonni. Persze ezek sem rosszak, csak kevésbé érik el céljukat.

Történetek gyerekeknek és felnőtteknek is

Boldizsár Ildikó nemcsak írja, kutatja is a meséket. Történetei a gyerekek mellett a felnőtteknek is szólnak, utóbbiakat igyekszik emlékeztetni arra, hogy egyszer ők is voltak gyerekek. Úgy véli: minden kislány királylánynak születik, a tündérek megáldják az újszülöttet, akik ezeket a jókívánságokat a szívükben őrzik – ám az évek múlásával megfeledkeznek róluk. Az írónő szerint a jó mesék – szóljanak életről, halálról vagy akár szerelemről – nem azt mutatják be, ami jól működik, hanem azt, amit rendbe kell hozni. A jó mese hőse tisztában van azzal, hogy személyes erőfeszítés nélkül a boldogság nem érhető el, s hogy a küzdelem előbb-utóbb meghozza jutalmát.

Boldizsár Ildikó
Boldizsár Ildikó.

Darvasi László szerint a mese...

Lapunk publicistája, az egyik legnépszerűbb mesekönyv, a Trapiti szerzője, Darvasi László író azt mondja: szép, tradicionális mesevilágunkról – beleértve a cigány meséket is – nem szabad elfeledkezni, s nem szabad negligálni sem. Tény, hogy ez a mesevilág többnyire már nem ˝kompatibilis˝ azokkal a kérdésekkel, amelyek a mai gyerekeket izgatják. A világokat viszont lehet kombinálni. ˝Mondok egy példát. Öreg víruskirálynak három fia van, és arra hagyja a birodalmat, aki legyőzi a vírusölő sárkányt vagy elhoz valamilyen értéket, programot. Az első két fiú kudarcot vall, a legkisebb víruskirályfi azonban megküzd a sárkánnyal, akiről kiderül, hogy nem is sárkány, hanem Évike a harmadik béből és titokban netezik. Megszeretik egymást és összedolgoznak. A vírusbirodalom átalakul jóságos programországgá...˝ – válaszolta kérdésünkre. Úgy látja: rengeteg lehetőség van jó mesék írására. Csodálatosan kedves munkának tartja Varró Dani Túl a maszathegyen című verses meseregényét. Darvasi azt is felvetette: kérdés, hogy a Kincskereső kisködmönből megérti-e a gyerek a mai szegénységet, a hajlék nélküliek tragikus világát.

Darvasi László
Darvasi László.

Olvasóink írták

  • 4. eva45 2010. március 19. 09:02
    „Nekem is feltűnt, hogy a magyar írók hiányoznak pedig állítom ők is legalább olyan jók vagy éppen jobbak is.”
  • 3. leeannlarue 2010. március 19. 00:19
    „meglehetősen szánalomkeltő helyzet, hogy az első 10ben csak egyetlen egy magyar van. ezek lesznek a jövő "kiegyensúlyozott" felnőttjei.”
  • 2. persona 2010. március 18. 20:32
    „77 magyar népmese. azt a mai napig bármikor..:)”
  • 1. Bike 2010. március 18. 16:55
    „Masék?!”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

A mai nők háromszor annyit szexelnek, mint anyáik

A 60-as évek fiatal női a szexuális forradalom szimbólumai voltak - azonban tény, hogy az ő… Tovább olvasom