Délmagyar logó

2016. 12. 06. kedd - Miklós -5°C | 3°C

Saját hardveres partnereivel verseng a Microsoft?

A Microsoft saját táblagépének bevezetése bizonyította, hogy komoly a súrlódás a Microsoft és a PC-gyártó partnerei között.
Több mint két éve, amikor az iPad megjelent, a Microsoft vezetői árgus szemmel lesték, hogy milyen messzire hajlandó elmenni az Apple termékeinek sikeréért. Egy nevét elhallgató korábbi Microsoft-alkalmazott, aki részt vett ezeken a beszélgetéseken, felfedte, hogy a redmondiaknak ipari forrásokon keresztül tudomásukra jutott: az Apple az iPad jellegzetes házának előállításához nagy mennyiségben vásárolt kiváló minőségű alumíniumot egy ausztráliai bányából. A microsoftosok számára megdöbbentő volt, hogy az Apple milyen mélyen "beásta" magát a globális ellátási láncba - biztosítandó az iPadhez szükséges innovatív nyersanyagokat -, gyakorlatilag sarokba szorítva a szállítói piacokat.

A Microsoft vezetői joggal aggódtak amiatt, hogy a windowsos PC-k gyártói nem foglaltak el hasonló pozíciókat. Az ilyen és ehhez hasonló esetek egyre inkább arra ösztökélték a redmondi céget, hogy alkossa meg a maga táblagépét. A bejelentésre nemrégiben sor is került.

A lépés ékesen bizonyította, hogy komoly a súrlódás a Microsoft és a PC-gyártó partnerei között. A mostani az első alkalom a Microsoft majdí négy évtizedese történetében, hogy a cég saját hardvert fog árusítani, közvetlenül kelve versenyre azokkal a PC-gyártókkal, amelyek a Windows operációs rendszerek legnagyobb vevőinek számítanak.

Lou Mazzucchelli
Lou Mazzucchelli
Sem a Microsofttal, sem nélküle

A hardvergyártók régóta folytatták a maguk elkeseredett küzdelmét a PC-piacon: a Microsoft és a meghatározó processzorgyártó Intel ugyanis folyamatosan lefölözte a nyereséget, és csak nagyon csekély profitot engedélyezett azoknak a vállalatoknak, amelyek feladata a tényleges gyártás volt. Utóbbiaknak súlyos pénzeket kellett kifizetniük a Windows-licencekért, ezáltal is arra kényszerülve, hogy a lehető legolcsóbb előállítási lehetőségeket és alkatrészeket kutassák fel.

Ez értelemszerűen alaposan behatárolta a hardver innovációjával kapcsolatos kockázatvállalási lehetőségeiket, szélesre tárva a kapukat az iPad előtt. Mindemellett az iPaddel az Apple azt is bebizonyította, hogy jelentős haszonnal jár, ha együtt tervezik a hardvert és a szoftvert. Amikor az ilyen feladatokat különálló vállalatok végzik - és mindegyik a maga prioritásaira ügyel - igen nehézzé válik a hardver és a szoftver integrációja.

"Teljesen abnormális az a partneri kapcsolat, amelyben a résztvevőknek nincs terük az innovációra - fogalmazott a The New York Times című lapnak egy korábbi elemző, Lou Mazzucchelli, aki jelenleg egy Rhode Island-i kockázatitőke-alap kötelékében tevékenykedik. - A jelek szerint a Microsoftot sarokba szorították: ha nem képes gyorsan mozdulni, az Apple akkora előnyre tesz szert, amelyet már csaknem lehetetlen volna behozni."

Steven Guggenheimer
Steven Guggenheimer
Steven Guggenheimer, a Microsoft alelnöke mindazonáltal azt hangoztatta egy nyilatkozatában, hogy a vállalat hardverpartnereinek nem volt szerepük a saját táblagép megalkotása mellett szóló döntés meghozatalakor. "A Microsoft hatalmas tisztelettel tartozik hardverpartnereinek azért, hogy innovatív megoldásaikkal segítették a Windows-ökoszisztémát - udvarolt Guggenheimer -, és alig várjuk azokat a nagyszerű új eszközöket, amelyeket a Windows 8-hoz fognak szállítani."

Gates már tíz évvel korábban megmondta

Az új táblagép, a Surface megalkotásának motívumaira kiválóan rávilágít a redmondiak - olykor korántsem felhőtlen - kapcsolatának alakulása a világ legnagyobb PC-gyártójával, a Hewlett-Packarddal.

A microsoftos vezetők már az iPad 2010-es bejelentése előtt tisztában voltak vele, hogy a számítógépek elérkeztek arra a határra, ahol a billentyűzet és egér szerepét az érintés alapú vezérlés veszi át. Ráadásul egy évtizeddel korábban Bill Gates, a Microsoft elnöke már bejelentette az iPad - Tablet PC-nek nevezett - előfutárát, de a más hardvergyártók által elkészített termék ormótlanra sikeredett, és kudarcot is vallott a piacon.

Surface
Surface
2007-ben az iPhone ébresztette rá a technológiai ipar szereplőit az érintés alapú mobileszközökben rejlő lehetőségekre. A Microsoft be is épített néhány nyers érintőjellemzőt a 2009-ben kibocsátott Windows 7-be, bár csak kevés felhasználónak volt olyan számítógépe, amelyik képes lett volna kihasználni ezeket a képességeket.

Pletykák szerint amikor az Apple elkezdte ontani az iPadeket, a HP és a Microsoft kapkodva látott neki a maguk új táblagépének létrehozásába. A prototípust Steve Ballmer, a Microsoft vezérigazgatója be is mutatta 2010 elején a Las Vegas-i Consumer Electronics Show-n.

A véglegesítés felé közeledve azonban a - később HP Slate 500-nak elnevezett - HP-táblagép egyre több fogyatékosságára derült fény. Egy akkori Microsoft-vezető szerint míg a korai vizuális tervek sok embert lenyűgöztek a két cégen belül, "sikerült" teljesen tönkretenni az eszközt azoknak az elemeknek a beépítésével, amelyekről a HP gyártó szervezete úgy tartotta, hogy elengedhetetlenek az eszköz teljesítményének biztosításához.

Bumfordi és használhatatlan lett

Végül aztán a HP-tablet bumfordi lett. A benne használt Intel processzor felforrósította az eszközt, a szoftver és képernyőhardver képtelen volt jól együttműködni: késedelmes reakciók jelentkeztek, amikor a felhasználó megpróbált végrehajtani egy érintési műveletet a képernyőjén.

"Ez olyan, mint amikor egy autó nem hajlandó bekanyarodni, hiába fordítja el a vezető a kormánykereket" - emlékezett vissza a kudarcra egy korábbi HP-vezető.

Ez különösen akkor vált kínossá, amikor a HP-s eszköz bemutatása után alig három héttel Steve Jobs, az Apple azóta elhunyt vezérigazgatója hatalmas visszhangot keltve leleplezte az első iPadet.

A Microsoft más hardvergyártó partnerekkel is dolgozott azon, hogy megalkossák az iPaddel versenyezni képes alternatívát, de ezek a kísérletek a tervezési nézetkülönbségek és az árak miatt meghiúsultak. A microsoftos vezetőknek - köztük Steven Sinofskynak, a Windows-divízió nagyhatalmú elnökének - a hite "elfogyott" hardverpartnereiben.

A HP pedig megorrolt a Microsoftra, mivel az nem tett többet egy olyan Windows-szoftver megalkotásáért, amelyik képes volna jobban alkalmazkodni az érintésvezérelt képernyők jelentette igényekhez. A HP-s vezetők felvetették, hogy a Windows 7 billentyűzetvezérlő szoftvere nem működik jól, és a képernyőn lévő ikonok túl kicsik ahhoz, hogy ujjal meg lehessen érinteni őket.

A Microsoft azonban nem volt hajlandó jelentős erőforrásokat átcsoportosítani a HP-nek nyújtandó segítség érdekében, részben azért, mert hatalmas energiát összpontosított az érintésvezérléshez optimalizált Windows 8 kifejlesztésére.

Egy korábbi HP-alkalmazott szerint velük együtt a többi gyártó is hathatósabb innovációt várt volna el a Microsofttól. A Windowsért kifizetett licencdíjra ugyanis úgy tekintettek, hogy az a Microsoft kutatási és fejlesztési tevékenységének támogatása: egy olyan befektetés, amelyik képessé teszi őket versenyképes termékek előállítására.

Egy semmire sem jó, elkeseredett húzás a HP-től

2010 áprilisában a HP merész lépésre szánta el magát, hogy nagyobb befolyást szerezzen a termékeit meghajtó szoftver fölött: 1,2 milliárd dollárt fizetett ki a Palmnak, a mobileszközökhöz szánt WebOS rendszer gyártójának a megszerzéséért.

A döntés meghozatalakor fontos tényezőnek bizonyult, hogy a Microsoft ismételten késlekedett az okostelefonokhoz való új operációs rendszer szállításával, ami gyakorlatilag megbénította a HP-hez hasonló gyártó partnereket. De a WebOS-es táblagépek és okostelefonok szerény értékesítési mutatói halálra ítélték a próbálkozást. (És ezen az sem segített, hogy hasonló okok miatt a HP két vezérigazgatót is menesztett ebben az időszakban.) A vállalat nyílt forrásúvá tette a WebOS-t, eszközöket azonban már nem gyárt erre a platformra. Tavaly a HP már azt fontolgatta, hogy leválasztja PC-s üzletágát.

Mindeközben a Microsoft kezdett mind többet befektetni saját táblagépének kifejlesztésébe, bár még mindig nem döntötte el, hogy saját maga értékesíti-e majd, vagy 2010 végéig módot ad arra, hogy mások is licencelhessék.

Michael A. Cusumano
Michael A. Cusumano
A szokásos módon nyílhat meg a Microsoft pénzcsapja

Néhányan, akik figyelik a technológiai ipart, úgy gondolják, hogy a Microsoft abban a pillanatban el fog tűnni a táblagép-értékesítési üzletágból, amint sikerül rábeszélnie más hardveres cégeket arra, hogy építsék meg a maguk eszközeit.

"Azt gondolom, ha egyszer elindulnak ezen az úton, ugyanúgy fognak belőle pénzt csinálni, ahogy mindig is tették: a szoftverlicencek révén" - állítja Michael A. Cusumano, a Massachusettsi Műszaki Egyetem (MIT) menedzsmentprofesszora.

Egyetértésben az Apple alumíniummal kapcsolatos törekvéseivel, a Microsoft elkezdett közelről tanulmányozni olyan anyagokat, amelyekre a leendő táblagép jellegzetes háza épülhet. Az alumíniumhoz hasonlóan könnyű magnéziumra esett a választásuk, és a tesztelők is kedvezően nyilatkoztak róla: jólesett kézben tartaniuk a készüléket.

A Surface júniusi bemutatásakor a Microsoft vezetői prezentációikban jelentős részt szenteltek a magnéziumház méltatásának, mondván, hogy az rendkívül erős, és ellenáll a karcolásoknak. "Ez a ház páratlan a maga nemében" - lelkendezett a szürke színű eszközzel a kezében Steven Sinofsky, a Windows-divízió mindenható elnöke is.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Fegyvernek hitték a reptéren a péniszrekorder szerszámát

Kellemetlen incidensbe keveredett Los Angeles repülőterén Jonah Falcon, a világ legnagyobb péniszű… Tovább olvasom