Délmagyar logó

2016. 12. 11. vasárnap - Árpád -2°C | 7°C

Szeretjük a káros és drágább ételeket

Egy friss, de egyoldalú kutatás alapján a világ második legegészségtelenebben táplálkozó népe a magyar. Drágábbak a káros ételek, mégis húst eszünk tésztával. Bezzeg az olaszok! Példa is lehetnének, de inkább a helyes elveket kövessük.
 Téves értelmezés

A The Lancet Global Health kutatásában kiemeltek bizonyos étrendi tényezőket, mint a rost-, a gyümölcs- vagy a sófogyasztás, amelyek egészségesnek, illetve egészségtelennek mondhatók, ezeket a fogyasztási mennyiségek alapján pontozták. – Nincs rangsor, sem szégyenlista. Ha a táplálkozási szokásokról globálisan beszélünk, akkor teljesen külön kell választanunk a gazdaságilag fejlett és a fejlődő országok mutatóit. Az említett kutatásban a fejlődő országok azért szerepelhetnek jól, mert egyszerűen nem jutnak hozzá másfajta élelmiszerekhez. Ha a kutatásban szerepeltek volna egyéb egészségi mutatók is, mint mondjuk a születéskor várható élettartam, akkor máris rosszul festenének ezek az országok – utalt a Nemzetközi Táplálkozáskutató Intézet igazgatója, Vági Zsolt a „listák" olyan különös szereplőire, mint a legegészségtelenebbül táplálkozó Örményország, Magyarország és Belgium, amelyekkel szemben egészségesen étkezőnek Csád, Sierra Leone és más afrikai országok bizonyultak.

– A magyar ember hűtője inkább hullaházra hasonlít, mintsem zöldségeskertre – fogalmazott a Nemzetközi Táplálkozáskutató Intézet ügyvezető igazgatója, Vági Zsolt, amikor megkértük: vessük össze a hazai szokásokat az egészségesebb(nek hitt) népek konyháival. Nagy figyelmet kapott ugyanis a minap egy kutatás, amely kijelenti: a magyarok a táplálkozási szégyenlista 2. helyét foglalják el. A beszámolók a The Lancet Global Health folyóirat felmérésére hivatkoznak, amely szerint az afrikai Csádban esznek a legegészségesebben. A szakértő szerint ennél jobb a helyzet, sokunk mégis rossz elveket követ, pedig az egészséges élelmiszer sok esetben olcsóbb, mint a káros.

Étrendtől függ

Vági Zsolt szerint elmondhatjuk, hogy a fejlett országok lakói – beleértve a magyarokat is – a még fennálló élelmiszerbőség miatt rengeteg feldolgozott, nagy zsír- és cukortartalmú, nátriumban gazdag élelmiszerhez könnyen jutnak hozzá. Eközben az emberek – egy szűk rétegének – motivációja változik, próbálnak egészségtudatosabban étkezni. Utóbbit igazolják az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2014-es adatai is, amelyből kiderül: a világ felnőtt lakosságának 39 százaléka túlsúlyos, 13 százaléka elhízott volt, egy évvel korábban mintegy 42 millió öt éven aluli gyermek küzdött túlsúllyal vagy elhízottsággal.

Hús tésztával

A magyar lakosság túl sok zsírt, finomított szénhidrátot, cukrot és sót fogyaszt, túl gyakran kerül a tányérra bő zsírban sült húsétel, pörkölt, tészta és sajnos ezek kombinációi a szakember szerint. – Mégsem feltétlenül szükséges más országokról példát venni, inkább az irányelveket kellene betartani. Legyen sok nyers zöldség és gyümölcs az étrendben, ne tartalmazzon feldolgozott, tartósított és finomított élelmiszereket, viszont legyen benne sok teljes értékű gabona, savanyított tejtermék, olajos mag és hüvelyes, valamint kevesebb hús, különös tekintettel a vörösökre. Ezeknek az elveknek leginkább a dél-itáliai régió szokásai feleltethetők meg, ami meg is látszik azon, hogy nagyon hosszú ideig élnek – mondta a szakértő.

Olcsón egészségeset

A felmérések azt mutatják, hiába lehet kevés pénzből is egészségesen táplálkozni, (vagy csak kis plusz anyagi ráfordítással), a szokásokat többek között a jövedelem és az iskolázottság határozza meg.

Egy kis nasi a hűtőből: a magyar lakosság döntő része túl sok cukrot fogyaszt. Fotó: Dreamstime
Egy kis nasi a hűtőből: a magyar lakosság döntő része túl sok cukrot fogyaszt. Fotó: Dreamstime

A Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján 2013-ban az évi gyümölcsfogyasztás a társadalom felső rétegében 7,1 kilogramm volt havonta fejenként, míg az alsóbb rétegben csupán 2,4 kilogramm. A zöldségfogyasztás is hasonlóan alakult: a felső rétegben havonta fejenként 4,4 kilogramm, míg az alsóban 2,5 kilogramm volt, míg a liszt- és cukorfogyasztás hasonló értékeket mutatott a különböző jövedelmű fogyasztóknál.

– Sokan, akik szerint nem megoldható költséghatékonyan az egészségtudatos étrend, olyan élelmiszerekből szeretnének nagyobb mennyiséget és jobb minőséget, amikből alapvetően túlfogyasztás figyelhető meg a magyar lakosság körében, mint a húsok, a húsipari és tejtermékek. Pedig ha a zsíros húsból vagy sajtból a drágábbat fogyasztjuk, az attól még ugyanúgy egészségtelen. Nézőpont- és életmódváltás kell az étrend javításához – mondta a szakember, aki felhívta a figyelmet: a finomítatlan szénhidrátok jellemzően a legolcsóbb élelmiszereink, ugyanakkor sok energiát, tápanyagot, rostot és vitamint tartalmaznak. A téli időszakban ilyen a burgonya, a káposzta, a répafélék, a cékla, a hüvelyesek és a gabonák, amelyek segítségével remek étrendet lehet pénztárcabarát módon összeállítani.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Ethan Hawke is szerepel A hét mesterlövész felújításában

A hét mesterlövész című klasszikus western felújítását amit Antoine Fuqua rendezi. Tovább olvasom