Délmagyar logó

2017. 03. 25. szombat - Irén, Irisz 7°C | 14°C Még több cikk.

Szinte nem ember, kinek szelfije nincsen

10 éve nevezzük nevén a digitalizáció hozta népszerű hóbortot, a szelfizést. Önportrékat készít az egész világ, legyen szó egy szegedi sétáról, egy londoni vacsiról vagy akár az Oscar-gáláról. Fotót ˝lövünk˝, de illúziót gyártunk - akár térdig a virágágyásban is.
Lőjük reggel, lőjük délben és este, a nyaraláson, a suliban vagy helyette, az ebéd fölött, a monitor mögött, a haverral, a haverinával, a kutyával, de akár a papával is a szelfiket. Nem merengünk exponálás és grimaszolás közben sem da Vinci-portrékon, sem azon, hogy az ott hagyott vécépapír (vagy egyéb pikáns elem) belelóg-e a képbe, pedig a lényeg: azt mutassuk meg magunkról, amit mi szeretnénk, úgy, ahogy nekünk tetszik. Az se számít, ha közben kitapossuk a szegedi Széchenyi tér tulipánjait (már úgyis lefotóztuk és megosztottuk a közösségi oldalakon), vagy ha párunk épp belezúg a szökőkútba (majd kommenteljük a történetét). Az ördög a posztokban rejlik.

Szelfi egy Nobel-díjassal. Szent-Györgyi Albert szobrával pózolnak a szegediek is. FOTÓK: Schmidt Andrea
Szelfi egy Nobel-díjassal. Szent-Györgyi Albert szobrával pózolnak a szegediek is. FOTÓK: Schmidt Andrea

– Ma már úgy állunk, hogy nem vagy ember, ha nincs szelfid. A részvételi kultúra és annak terméke, a közösségi oldalakon történő megosztás hívta életre ezt a fotós műfajt – fogalmazott Dragon Zoltán, az SZTE Amerikanisztika Tanszékének oktatója, a Digitális Kultúra és Elméletek Kutatócsoportjának tagja. Utóbbi csapat egy kutatása rámutatott: Csongrád megyei 1062 fiatal válaszadójuk mindegyike használja zenehallgatásra mobileszközeit, 98 százalékuk fényképez, 88 százalékuk videózik is vele.

Turisták saját életünkben

 10 éves a szelfi

A festészetben is találkozhattunk önarcképekkel, Leonardo da Vincitől Vincent van Goghig, ezek mégsem hasonlíthatók össze a szelfikkel Dragon Zoltán kutató szerint. 1839-ben jelent meg az első szelfi, amelyet Robert Cornelius amerikai fotográfus „lőtt": ráért kényelmesen helyet foglalni saját, hosszan exponáló gépe előtt. Később – a gyorsuló felvételi technikával bíró, ám terebélyes fényképezőgépek miatt – jó darabig kivitelezhetetlen volt a műfajban alkotni. A szelfi a digitális, kompakt gépek megjelenésével tudott csak újjáéledni. A 2000-es években tér vissza, de magát a terminus technicust 2005-ben Jim Krause fotográfus vezette be, amikor elemezte a MySpace-re feltöltött képeket. A szefli, azaz selfie szó a self image-ből, azaz az önkép szóból ered.

Mintha turisták lennénk saját életünkben, a szelfi egyik célja dokumentálni az eseményeket. – Aki elmegy Rómába, nem csak a Colosseumot fényképezi le, a lényeg, hogy ő is rajta legyen a képen – utalt Dragon Zotán azokra a „turistafotókra", amelyeket szigorúan a képeslapokon látható szögekből, lehetőleg hasonló fényhatások közepette készítünk egy-egy nevezetességről.

– Bizonyítékként szolgálnak a szelfik arra, hogy tényleg ott voltunk. A közösségi hálónak köszönhetően pedig meg is tudjuk ezt mutatni – mondta. A képeslappéldát hallva utánanéztünk: egy nemzetközi felmérés szerint London a világ szelfifővárosa, megelőzve olyan metropoliszokat, mint New York, Amszterdam vagy Barcelona. A világ emblematikus látványosságai közül a római Colosseum a leggyakoribb szelfiháttér.

33 ezer forintos légycsapó

Ehhez úgy kell a pixel, azaz a minél jobb képminőség, valamint a felhasználó- (de nem feltétlenül környezet-) barát technika, mint egy falat kenyér. Ma már iparág épül a mobilfotós műfajra, gyártanak speciális szelfitelefont, -állványt és botot – utóbbiak 10-szer akkorák, mint maga a telefon, kísértetiesen hasonlítanak egy hagyományos légycsapóhoz, az áruk 3 és 23 ezer forint között mozog. Szelficipőt is piacra dobott egy New York-i gyártó: egy nyitott orrú lábbelit képzeljünk el, amelynek nyílásába kerül a telefon. (Nem csak karatebajnokoknak és balerináknak készült állítólag.)

Azért akad racionális magyarázat e digitális hóbortra. – Az új generációk egyre inkább individualista felfogása hozta magával, hogy az önábrázolás is megváltozik. Igényünk van arra, hogy mi alakítsuk a rólunk kialakuló képet, befolyásoljuk, mások mit gondolnak rólunk – beszélt arról a kutató, hogy a szelfi tökéletes bizonyítéka annak, hogy századunk nárcisztikus. De ne a telót átkozzuk, ha a szelfink ferde, társadalmunk önhitt és hiú, ám a szakember szerint nem feltétlenül patológiás, betegesen megnyilvánuló értelemben az. Persze nem tudta ezt az a pilóta, aki utasával tavaly Denvernél szelfizés miatt zuhant le egy Cessna-géppel, és az a három indiai diák sem, akik vesztükre közeledő vonattal próbáltak pózolni az év elején.

Idill a virágágyásban, avagy szelfire hív a szegedi tavasz.
Idill a virágágyásban, avagy szelfire hív a szegedi tavasz.

Betegszabi a tengerparton

A hétköznapokban azért kevésbé végzetes veszélyek fenyegetik a szelfizőket. – Akkor lehet baj, ha olyat próbálunk sulykolni a képeinkkel, amit magunk sem hiszünk el. (Meg persze akkor, ha betegszabadságunk alatt ausztráliai nyaralási szelfinket posztoljuk a neten, a főnök pedig meglátja, mert az ismerősünk.) Ez visszaüthet akár egy egyszerű társas közegben is. A többiek könnyen ráébrednek arra, hogy teljesen más világot tükröz az az online jelenlét, mint amilyen a szelfiző valójában. Fájdalmas azzal szembesülni, hogy rájöttek: illúzió, amit önmagáról közvetít – magyarázta Dragon Zoltán, hogyan fordulhat a szelfi készítője ellen.

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Lilu fél a napfénytől, az árnyékot választja

A műsorvezetőnőnek ugyanis annyira világos és érzékeny a bőre, hogy az UV sugarak miatt számtalan… Tovább olvasom