Délmagyar logó

2017. 09. 22. péntek - Móric 11°C | 18°C Még több cikk.

Több mint 200 millió ember egészségét veszélyezteti a környezetszennyezés

Százmilliók egészségét veszélyeztetik az ember okozta környezetszennyezés különböző formái - közölték kedden környezetvédők, akik közzétették a világ tíz legszennyezettebb helyének listáját is.
"Becsléseink szerint több mint 200 millió ember egészsége van veszélyben a fejlődő országokban" - mondta Richard Fuller, a fejlődő országokban tapasztalt szennyeződések ellen küzdő Blacksmith Institute igazgatója. Az intézet szerint a világon minden ötödik rákmegbetegedést a környezetbe kerülő mérgek, illetve egyéb környezetszennyezések okoznak.
Különösen drámai a helyzet a fejlődő országokban, ahol a halálesetek csaknem egynegyede és a megbetegedések több mint négyötöde vezethető vissza környezeti hatásokra.

Az amerikai civil szervezet, valamint a genfi székhelyű Green Cross 2007 óta először ismét összeállította a világ tíz legszennyezettebb helyének listáját. A 49 országban készült tanulmányokat felhasználó szakértők szerint a tíz toplistás hely nyolc országban található, három közülük Afrikában.
Ghánában a főváros, Accra Agbogbloshie nevű peremvárosában egy óriási elektronikushulladék-lerakó miatt 40 ezer embert fenyeget ólom-, higany és kadmiummérgezés. A szervezetek felhívták a figyelmet a nigériai Niger-delta talajának kőolaj-szennyezettségére, valamint a Zambia második legnagyobb városában, Kabwéban lévő, bezárt bányák ólommaradványaira.

A szakértők feketelistáját szerepel két indonéziai helyszín is. Több mint 500 ezer ember közvetlenül - ötmillió pedig közvetetten - van kitéve a Jakarta közelében a Citarum folyóba engedett vegyszereknek (ólom, kadmium, króm, növényvédőszerek). A borneói Kalimatan tartomány aranybányáiból kivont higany pedig legalább 225 ezer ember egészségét fenyegeti.

Bangladesben 270 cserzőműhely okozta krómszennyezés 160 ezer ember egészségét veszélyezteti, a legsúlyosabb a helyzet Hazáribágban.

A listán két oroszországi helyszín szerepel: Dzserzsinszk vegyipari központ, ahol 1930 és 1998 között 300 ezer tonna vegyi hulladékot helyeztek el szakszerűtlenül, aminek következtében 190-féle mérgező anyag nyomai kerültek a talajvízbe, veszélyeztetve a város negyedmilliós lakosságának egészségét. Még ma is kimutathatók olyan veszélyes vegyi hulladékok, mint a szarin ideggáz, az ólom vagy a fenol. A környezeti ártalmak tíz évvel rövidítik meg a dzerzsinszkiek életét az oroszországi átlaghoz képest. A szibériai Norilszkban pedig a Norilsk Nickel vállalat bányái okozta légszennyezés 135 ezer ember egészségét teszi ki komoly veszélynek. A Green Cross szerint Norilszk annyira szennyezett nehézfémekkel, hogy ott még a hó is fekete.

A listán szerepel a 2000-ben végleg bezárt ukrajnai csernobili atomerőmű is, amelynek 1986-ban felrobbant 4. reaktora a történelem eddigi legsúlyosabb atomerőmű-balesetét okozta (itt több mint 10 millió ember egészsége van továbbra is veszélyben), valamint az argentínai Matenza-Riachuelo folyó medencéje, amelybe mintegy 5000 ipari létesítmény üríti hulladékát Buenos Aires és a Rio de la Plata között, károsítva 20 ezer ember egészségét.

A jelentést bemutatva a zöldaktivisták dicsérték Indiát, amely jelentős anyagi ráfordítással sokat változtatott a helyzeten; a 2006-os és 2007-es jelentéstől eltérően a szubkontinensnek ma már egyetlen vidéke sem szerepel a világ tíz legszennyezettebb helyének listáján.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Marilyn Monroe hangfelvételével reklámozzák a Chanelt

A több mint ötven éve elhunyt Marilyn Monroe egy eddig ismeretlen hangfelvétele lesz hallható a… Tovább olvasom