Délmagyar logó

2017. 11. 22. szerda - Cecília 5°C | 13°C Még több cikk.

Videó, de nem játék: emberveszteség nélkül kipróbálni rossz helyzeteket

A Keleti 73 névre keresztelt ütközetet ma az amerikai taktikai manőverezés remekművének tekintik, és arra késztette a védelmi minisztériumot, hogy kiképzési célra elkészíttesse az akció digitális modelljét.
1991-ben, az Öbölháború vége felé egy amerikai páncélos felderítő egység belefutott egy jóval nagyobb iraki páncélos egységbe. Ahelyett, hogy visszavonult volna, a kilenc amerikai harckocsi és tizenkét Bradley harci jármű támadásba lendült. Az ütközet mindössze 25 percig tartott, és az amerikaiak anélkül, hogy veszteségük lett volna, szétromboltak huszonnyolc iraki tankot, tizenhat páncélozott járművet és harminckilenc teherautót. A hely térképkoordinátája alapján Keleti 73 névre keresztelt ütközetet ma az amerikai taktikai manőverezés remekművének tekintik, és arra késztette a védelmi minisztériumot, hogy kiképzési célra elkészíttesse az akció digitális modelljét.

Neale Cosby nyugalmazott ezredes, aki a virginiai Alexandriában működő Védelmi Elemzések Intézetében a munkálatot irányította, azt mondja, hogy a modell lehetővé teszi a parancsnokok számára, hogy panorámaernyőn nézzék az eseményeket, különböző nézőpontokat válasszanak, és fejlesztéseket hajtsanak végre a fegyverzetben és a taktikán. A szoftvert később továbbfejlesztették úgy, hogy videojátékként is lehessen kezelni, amelyben különböző körülményeket - például ködös időben vagy éjszaka vívott harc, fejlettebb ellenséges technika - lehet kipróbálni.

Fokozott izgalmi állapot

Az 1990-es években Washingtonban széles körben bemutatott modell hatására fellendült a harci szimulátorok gyártása, és olyan technológiai forradalom indult el, amely átalakította a kiképzés módszereit, és megváltoztatta a hadviselés módját.

A szimulációs technológia nem olcsó. Az amerikai hadiipari óriás, a Lockheed Martin a közelmúltban 24,5 millió dollárért adott el két F-16-os vadászgépet utánzó szimulátort. A valódi felszereléssel végzett kiképzés azonban balesetekhez vezethet, és általában még többe kerül, úgyhogy a védelmi minisztériumok lelkesen alkalmazzák a szimulátorokat. Az egyes rendszereket akár össze is lehet kapcsolni, lehetővé téve ezzel, hogy különböző országokban lévő emberek együtt gyakoroljanak.

A párizsi központú Antycip Simulation több mint 15 afrikai, európai és észak-amerikai kormánynak szállít szimulációs szoftvert és berendezést. A szimulációk laptopra méretezettől stúdióméretűig terjednek. Az Antycip egyik NATO-szövetségeseknek készített hálózata több mint négyszáz szimulációs állomást kapcsol össze. A kiképzés résztvevői saját nézőpontjukból - például egy fal mögül kipillantva, vagy helikopteren közeledve - látják és hallják a virtuális világot. Az Antycip forgalma meglehetősen élénk: eladásai2011-ben 15 százalékkal 11,5 millió dollárra nőttek.

"A kiképzés résztvevőinek izgalmi állapota fokozható azzal, hogy újabb és újabb problémákat építenek be a szimulációba" - mondta a The Economist című hetilapnak Robert Carpenter, az ausztrál hadsereg puckapunyali szimulációs csoportjának műszaki igazgatóhelyettese. Például a hang- és videokommunikációt ki lehet iktatni, de a virtuális ellenség fel is gyorsíthatja a támadását, vagy veszedelmesebb fegyvert használhat. Ez segíti a parancsnokokat annak meghatározásában, hogy egy bizonyos védelem mikor omolhat össze, vagy hogy milyen fegyvercserék a leghatékonyabbak.

Mentegetőzésnek helye nincs

A georgiai Mariettában székelő Motion Reality nevű cég, amely az Avatar, a King Kong és a Gyűrűk ura készítéséhez használt animációs technika egy részét szállította, az ugyancsak amerikai Raytheon vállalattal együtt elkészített egy "vegyes valóságú" harci szimulátort, a VIRTSIM-et, amelyet a Szövetségi Nyomozóiroda (FBI) januárban vett használatba a virginiai Quanticóban működő akadémiáján, és amelyből egy közel-keleti ország is vásárolt.

A lényege: egy kosárlabdapálya nagyságú területen tizenkét olyan látókészüléket viselő kommandós tartózkodik, amely háromdimenziós képeket vetít eléjük. A területen lévő valódi tárgyak összekeverednek a számítógép generálta épületekkel és ellenséggel. A kiképzésen részt vevők testére elektródákat erősítenek, amelyek fájdalmas ütést mérnek rájuk, ha virtuális lövés vagy bombarobbanás éri őket.

A VIRTSIM rögzíti a kommandósok mozgását, úgyhogy a gyakorlat később különböző nézőpontokból újranézhető. Rávetítet grafikák mutatják egy-egy résztvevő látószögét, következésképpen mindenki pontosan meg tudja állapítani, hova nézett vagy éppen nem nézett az illető az akció folyamán. Ha hibásan cselekedett, mentegetőzésnek helye nincs.

"De nem csak a technológia vált fejlettebbé. A legújabb szimulációk már pszichológiai tényezőket is figyelembe vesznek" - közölte Sébastien Saint-Luc a hadihajókat és tengeralattjárókat gyártó francia DCNS-től. A cég első számú szimulátora, a Solaris Battlelab olyan nem tárgyi összetevőket is képes modellezni, mint a rossz hírek (például egy védelmi minisztériumot ért bombatámadás) hatása egy hajó parancsnokának arra a képességére, hogy információcserét folytasson, és döntéseket hozzon harc közben.

Szimulált valódi harci események

Egy másik új trend a szimulátorok és a valódi harci események integrációja.

Chester Kennedy, a Lockheed Martin szimulációs technikáért felelős alelnöke a hetilapnak nyilatkozva a módszer illusztrálására egy 2007-es összecsapást hozott fel példaként, amelyben lázadók amerikai katonákat öltek meg az utóbbiak taktikai hibáját kihasználva. Annak idején a Lockheed Martin szakértői - alig 24 órával az ütközet lezajlása után - kikérdezték a túlélőket, aztán elkészítettek egy szimulátort, amely más katonákat ugyanolyan körülmények közé helyez, hogy gyakorolják társaik hibájának elkerülését. A cég ma már rendszeresen szimulál valódi harci eseményeket.

A szimulációs szoftvert még harc közben is használják - fedte fel Bruno de Roodenbeke nyugalmazott francia tábornok, a francia védelmi minisztérium által is használt, Kard nevű szimulátort gyártó MASA csoport tanácsadója.

Bizonyos harci körülmények között a magas beosztású parancsnokoknak van idejük arra, hogy szimulációs szoftvert használva kiszűrjék a vesztes stratégiákat, mielőtt parancsokat adnak a harcoló egységeknek.
A képesség, hogy emberveszteség nélkül ki lehessen próbálni rossz helyzeteket, komoly változást hoz a hadviselés módszereiben.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

John Cusack csillagot kapott Hollywoodban

John Cusacket ünnepelték kedden a Hollywood Boulevard-on: a filmszínész csillagot kapott a… Tovább olvasom