Délmagyar logó

2017. 09. 21. csütörtök - Máté, Mirella 11°C | 17°C Még több cikk.

˝A matematikus a lényeget látja˝

Szeged - Szegedi éveiről, a legeszköztelenebb tudománynak, a matematikának a munkamódszeréről is kérdeztük Lovász Lászlót. A matematikus az MTA elnökeként is fontosnak tartja a tudomány népszerűsítését.
„Fontos, termékeny és boldog időszak." Így nevezte Lovász László matematikus életének azt a szakaszát, amelyet a szegedi egyetemen töltött. Kiemelte: a Bolyai Intézetben „jó közösségben, kiváló kollégák között" végezte a munkáját, amely saját kutatásai szempontjából eredményes is volt.

„Ezt a szellemiséget megőrizte, és azt kívánom, hogy hosszú ideig őrizze meg a Szegedi Tudományegyetem" – fogalmazott Lovász László, mikor egykori munkahelyére úgy látogatott el, mint az MTA új vezetője.
Matematikus elnöke még nem volt a Magyar Tudományos Akadémiának. Amikor erről az új helyzetről kérdeztük Lovász Lászlót, elmondta: reméli, hogy matematikusként jobban megérti a tudomány két nagy ágának, a társadalomtudományoknak és a természettudományoknak a problémáit, kutatási módszereit. Hiszen a matematika bizonyos tekintetben a természettudományokhoz van közel. Ám ha az emberi gondolkodás, az egzakt gondolkodás alapjaként tekintünk a matematikára, akkor humán tudomány.

˝A matematika bizonyos tekintetben a természettudományokhoz van közel. Ám ha az emberi gondolkodás alapjaként tekintünk a matematikára, akkor humán tudomány˝ – véli Lovász László, a Magyar Tudományos
˝A matematika bizonyos tekintetben a természettudományokhoz van közel. Ám ha az emberi gondolkodás alapjaként tekintünk a matematikára, akkor humán tudomány˝ – véli Lovász László, a Magyar Tudományos

 Népszerűsíteni kell a tudományt

„Abszolút fontosnak tartom a tudomány népszerűsítését. Szükség van erre a politika anyagi és egyéb támogatásának a megnyerése érdekében, de a különböző áltudományok és babonák elleni harcban, a fiatal és az utánpótlás megnyerése szempontjából is. Önmaga és eredményei megmutatására a tudománynak a jelenleginél nagyobb figyelmet kell fordítania. Erre nevelni kell a tudósokat is, ösztönözni kell a sajtót" – válaszolt kérdésünkre Lovász László.

„Mikor a gyerekeket megkérdezik az iskolában, hogy mit és hogyan dolgoznak a szüleik, a matematikus gyereke azt mondja: az én apám bemegy a szobába, leoltja a villanyt, lefekszik a díványra, és senkinek sem szabad bemenni…" – idézte az anekdotát Lovász László, mikor a matematikusdinasztiává alakuló Lovász család mindennapjaiban is főszerepet játszó számokról faggattuk.

„A feleségemmel voltak közös kutatási témáink, közös dolgozatokat, könyvet írtunk" – mondta. Elárulta: a gyerekeit igyekezett elterelni erről a pályáról, mert szerinte nem könnyű matematikusként érvényesülni egy olyan családban, ahol a szülők is matematikusok. Ám a fiát mégsem sikerült eltántorítania erről az útról, mert ő is szenvedélyesen szereti a matematikát.

„Sokszor előfordul, hogy az éjjel közepén felébredek, és pár órán át gondolkodva jövők rá a megoldásra – avatott be a matematikus munkamódszerébe.

– Gyakran kell számolni, amihez papír és ceruza, vagy számítógép kell, vagy ki kell próbálni. Ifjú koromban napi két órát buszoztam a munkahely és az otthon között oda-vissza. Olyankor nagyon jól tudtam gondolkodni. Mert néha az az előny, ha nincs papír és ceruza se, mert a matematikus rákényszerül, hogy a lényeget lássa."

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Farsangi kalamajka - magyar premier

Pál Tamás vezényletével, Toronykőy Attila rendezésében kettős operapremiert tartanak ma este 7 órától a kisszínházban. Tovább olvasom