Délmagyar logó

2016. 12. 07. szerda - Ambrus -5°C | 3°C

A neurológiai kórképekről

Szeged – Minden harmadik ember valamiféle idegrendszeri problémával küzd – állapította meg az Európai Agytanács évekkel ezelőtt végzett felmérése.
Magyarországon például migrénnel körülbelül 1 millió ember küszködik. Csak nálunk évente egy kisvárosnyian, körülbelül 40 ezer ember szenved szélütést, akik közül 17-18 ezer meghal. Figyelmet igényel hazánkban is a 80 ezer epilepsziás, a 18 ezer Parkinson-kóros, és akkor még nem beszéltünk a hangulati életzavaroktól vagy éppen a skizofréniától szenvedőkről – sorolta az adatokat Vécsei László akadémikus. Az SZTE Általános Orvostudományi Kar Neurológiai Klinikáját vezető egyetemi tanár szerint társadalmi elvárás: minél nagyobb erőket mozgósítsanak a tudósok és a munkájuk finanszírozására vállalkozók, hogy a betegeken segíteni képes, új terápiás eljárásokat dolgozzanak ki az agykutatók.

– A Nemzeti Agykutatási Program, a NAP jelentősége Magyarország határain messze túlnyúlik. A következő 4 évben 12 milliárd forintot szán agykutatásra a kormány – rögzítette Vécsei professzor.

– Új lehetőségek nyílnak az élettudományokkal foglalkozó szegedi kutatócsoportok számára is. A NAP egyik konzorciális partnereként az SZTE közel milliárdos nagyságrendű pénzeszközt használhat fel – mondta. A NAP elméleti idegkutatási alprogramjában meghatározó szerepe van Tamás Gábor akadémikusnak, az SZTE TTIK Élettani, Szervezettani és Idegtudományi Tanszék professzorának. Az SZTE ÁOK intézetei pedig a NAP klinikai idegtudományi programjában vesznek majd részt. A gyógyszerfejlesztést célzó munkába az SZTE GYTK kapcsolódhat be. Ugyanakkor az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont partnerségére lehet majd támaszkodni például a kórképek genetikai vizsgálatában. Mert ezer szállal fonódik össze az SZTE és az SZBK kutatói programja.

Az idegszövet pusztulása és ennek kivédhetősége áll pillanatnyilag Vécsei László akadémikus kutatásainak homlokterében. Fotó: Karnok Csaba
Az idegszövet pusztulása és ennek kivédhetősége áll pillanatnyilag Vécsei László akadémikus kutatásainak homlokterében. Fotó: Karnok Csaba

Idegszövetvédő vegyületek

A neurológiai kórképek – a Parkinson-kór, a Huntington-kór, a stroke, a migrén és a sclerosis multipex – közös alapjának számító idegszövet-károsodás folyamatának jobb megismerése az egyik célja annak a közel másfél évtizeddel ezelőtt elkezdett munkának, amelyet a szegedi egyetemen indított Vécsei László akadémikus Toldi Józseffel, az SZTE TTIK élettanprofesszorával közösen. Ehhez csatlakozott több mint egy évtizede Fülöp Ferenc gyógyszerkémikus akadémikus, majd néhány évvel ezelőtt Szalárdy Levente PhD- hallgató, így olyan vegyületeket is vizsgáltak, amelyek idegszövetvédő hatásúak lehetnek. „A kutatók feltételezik, hogy számos idegrendszeri kórkép kialakulásában a fehérjék építőköveinek számító aminosavak egyikének, a triptofánnak egy kevéssé ismert anyagcsereterméke, a kinurenin, illetve annak metabolitjai játszhatnak szerepet" – írta az mta.hu is.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Köszöntötték a Tandíjfelező program első nyerteseit

Az országban egyedülálló módon nyújt segítséget a kommunikáció tanszék a bölcsész karral a… Tovább olvasom