Délmagyar logó

2017. 02. 22. szerda - Gerzson 2°C | 13°C Még több cikk.

A Novecento után világgá ment Szegedről Ilyés Lénárd

A Szegedi Egyetemi Színház (SZESZ) egykori tagja, Ilyés Lénárd a mozivászonról és sikerkönyvekből ismerős történeket állított színpadra. A Virágot Algernonnak és Az óceánjáró zongorista legendája most szegedi színpadon is megelevenedik.
Algernon effektus
Kísérleti patkánynevelde 80 percben, avagy egy orvosi látlelet balladája
Írta és játssza: Ilyés Lénárd. Rendezte: Bicskey Lukács
Április 23, kedd, 19.00, Rongy Kocsma (Szeged, Kossuth Lajos u. 72.)

Novecento 77. előadás, vaksötét változat
Játssza: Ilyés Lénárd
Zenéjét szerezte: Nagy Enikő
Rendezte: Czene Zoltán
Április 24, szerda, 19.00, Rongy Kocsma
A mozikedvelők körében is népszerű könyvsikereket állított színpadra Ilyés Lénárd. A Szegedi Egyetemi Színház (SZESZ) egykori tagja monodrámában dolgozta fel az óceánjáró zongorista, Novecento történetét, és állította színpadra Charlie Gordon sorsát az Algernon-effektus című produkcióban.

- A színházban számomra a legfontosabb a kollektív képzelet, amit egyetlen mozi sem tud utánozni. Az embereknek nagyobb a képzelőtehetségük, mint gondolnák – fogalmazott Ilyés Lénárd. A szabadúszó színész azt is elárulta: - A monodráma a néző és a színész legközvetlenebb kommunikációja, ez a műfaj alakítja ki a legintimebb kapcsolatot a nézőkkel, de alkalmat is teremt egy-egy karakter mélyebb megismerésére.

Kölcsönpénzből, az egyetem elvégzése után "ment világgá" Szegedről Ilyés Lénárd. De mielőtt elindult volna, s maga mögött hagyta volna a Tisza-parti színházi helyeket, a Novecento című előadással búcsúzott a várostól. - Voltak félelmeim az indulás előtt, miközben tartottak még picit a gyökerek. Kellett valaki, aki elindít. Czene Zoltán, a SZESZ alapító művészeti vezetője volt, aki, mint egy búcsúszeánszot megrendezte a monodrámát – emlékezett vissza a színész.

Így állították színpadra az olasz író, Alessandro Baricco Novecento című regényét, amelyet már a mozivásznon is láthattunk - Az óceánjáró zongorista legendája Ennio Morricone dallamaival kísérve hódított 1998-ban, Tornatore rendezésében.


Ilyés Lénárd számára a Novecentónak azonban szimbolikus értéke van, hiszen a zenéről, azaz a művészetekről is szól. S ahogy a főszereplő zongorista, ő is utazik az előadással. Eddig hetvenhat alkalommal adta elő a monodrámát az ország különböző pontjain, de járt már vele Szlovákiában és Németországban.

Szegedi színpadon legközelebb április 24-én lesz látható 19 órakor a Rongy Kocsmában, ahol az óceánjáró zenész története vaksötétben elevenedik meg Nagy Enikő zenéivel. A Novencento azonban a személyes sorsokon és emberi kapcsolatokon túl a döntéshelyzetekről is szól. - Egy barátság története. A zongorista soha nem száll le a hajóról, de bajtársának döntenie kell, és partra kell szállnia, hogy élhesse az életét. Ugyan Novecento csak jelenésként létezik, de valójában ő látja az emberek szemében az élet igazi arcát és mesél erről zongoradallamokban úgy, hogy az mindenki szívét kicsavarja – tudtuk meg az előadásról Ilyés Lénárdtól.

Ilyés Lénárd a Szegedi Tudományegyetemen magyar tanárként végzett. A Szegedi Nemzeti Színház Stúdiójának növendékeként a Tisza-parti teátrumban láthattuk már Solt szerepében az István, a királyból, Lysanderként pedig a Szent Iván-éji Popfesztiválban, de állt a Korzó színpadán is a Ponyvaregényben. Később a fővárosban olyan társulatokkal dolgozott együtt, mint az Andaxínház, a GoBe Társulat vagy a Radikális Szabadidő Színház. A Szegeden is látható monodrámák mellett kétszereplős darabokat is készített a színész, így Pinter Ételliftjét és a Book of the Dead-et még ma is játssza Formanek Csabával.

Egy fogyatékos fiú története

A külföldi mozifilmekből is ismerős, szegedi származású színész, Bicskey Lukács rendezésében elevenedik meg a fogyatékos Charlie Gordon története. Az Algernon-effektust április 24-én 19 órakor játssza Ilyés Lénárd a Rongy Kocsmában. A monodráma előadója színészként kereste meg az újabb produkcióhoz „mesterét". - Utam Szegedről a fővárosba vezetett, ahol az évek alatt rengeteg társulattal dolgoztam. Ezalatt mestereket keresve jártam külföldön is, de rájöttem, hogy magamnak kell megtalálnom az életemben a megoldásokat. Majd jött Bicskey Lukács, és megtanított játszani abban a világban, amit én teremtettem. Így született meg Daniel Keyes regénye alapján az Algernon-effektus – beszélt a színész a színpadi adaptációról.


- Egy fogyatékos fiú története ez, amelyet egy Oscar-díjas mozi és egy tévéfilm is feldolgozott. Az eredeti szöveg szerint Charlie Gordon egyre intelligensebbé válik, öntudatra ébred és saját gondolatokat képvisel a világban – derült ki az előadásról, amely az „egy orvosi látlelet balladája" alcímet viseli.

A monodráma alkotói számára ezúttal a filmes élmény is hangsúlyos volt, így a Keyes-regény monológgá lett, ahol a kihagyásos vágástechnikának köszönhetően egy filmszerűen pörgő előadás jött létre.

Az Algernon-effektus rendezője, Bicskey Lukács számára a filmekkel való dialógus folyamatos létélmény, hiszen főszerepet játszott Christopher Lambert mellett a Harag napjában, druidot alakított a Sas című hollywoodi szupermoziban. De a magyar Argóban is játszott: Psycho híres-hírhedt szerepében láthattuk.

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Hamuval borította be a szegedieket az Etna

Geológus, geográfus és környezettan szakos hallgatókkal indult olaszországi vulkanológiai túrájára Pál-Molnár Elemér geológus, szegedi egyetemi oktató. Tovább olvasom