Délmagyar logó

2017. 07. 24. hétfő - Kinga, Kincső 21°C | 34°C Még több cikk.

Célkeresztben a XXI. század

Szeged - ˝Vigyázz, ha jön a jövő!˝ – idézhetjük a Neurománc íróját, Gibsont. A sci-fi-szerzők helyett miért nem a társadalomtudósok jelölik ki a jövőről alkotott képzeteink mérföldköveit? Erről is kérdeztük Mészáros Rezső akadémikust.
 Tudomány és fantasztikum

A jelenből a jövőre következtető tudós élvezi a jó science fiction irodalmat, hallottuk Mészáros Rezsőtől. Az akadémikus a Neurománcot William Gibsontól ugyanúgy olvasta, mint legutóbb Friedman És mégis lapos a Föld című művét. Gibson kitalálta a kiberteret. Thomas L. Friedman, a The New York
Times Pulitzer-díjas publicistája pedig – a moly.hu szerint – „izgalmas, mégis intelligens módon" és közérthető nyelven mutatja be és elemzi „a globalizációnak hívott, sokrétű, néha kecsegtető, máskor inkább ijesztő jelenséget". De Diamond Jarednek, a Kalifoniai Egyetem (UCLA) földrajzprofesszorának az Összeomlás című könyve is nagyon elgondolkodtató sorokat tartalmaz a geográfusok számára is. Mészáros professzor szerint a társadalomföldrajz tudáskészletének minél szélesebb alapjának kell lennie.

Tudósként a 72 éves Mészáros Rezső máig azzal foglalkozik, ami a társadalomföldrajz aktualitásának számít, a tudáskészletet gyarapítja, és a XXI. század felé mutat. Így jutott el a faluföldrajztól kezdve a regionalizmus és a globalizáció problémakörén át egészen a kibertérig.

„Minden korszak történelmében lezajlott tudományos- technikai forradalom. Ennek számít például a tűz használata ugyanúgy, mint a XX. század közepén a kommunikációs forradalom" – magyarázza. „A társadalomföldrajz mindennek a térbeli hatásait, a fejlettségbeli különbségeket vizsgálja."

Virtuális és nem fizikai tér a kibertér, amely számítógéprendszerek összekapcsolásával született.

„Negyedszázada az amerikaiak hozták létre a katonai szempontú számítógéprendszert, aztán létrejött a világméretű internet, aminek társadalom-földrajzi vonatkozásai is lettek. Ilyenek a hozzáférés kérdései, az információ gazdagság és az információszegénység" – mondja az akadémikus. Konkrét példaként pedig hozzáteszi: „az 1980-as években világosan kirajzolódott a különbség a számítógéppel ellátott és prosperáló fővárosi környék és a leszakadó dél-alföldi között, ahol nem volt még elegendő komputer. Ez még a nemzetközi kapcsolatokat is befolyásolta."

A 70-es évektől a számítógép segítette a világméretű átalakulást az oktatásban, a gazdasági szerkezetben, a pénzfolyamatok átalakulásában. Az információ adás-vételtől izzó kibertér lett a 90-es évektől a gazdaság hordozója.

Az emberiség útja és tudományága jövője egyaránt érdekli a 72 éves akadémikust, Mészáros Rezsőt. Fotó: Újszászi Ilona
Az emberiség útja és tudományága jövője egyaránt érdekli a 72 éves akadémikust, Mészáros Rezsőt. Fotó: Újszászi Ilona

„A digitális forradalom a tudományunkra is hat: dinamizálja például a földrajzi kommunikációt" – mondja a geográfus. Az időföldrajzi megközelítést először alkalmazó Mészáros Rezső ugyanis fájlalja és problémának látja, hogy a mostani biotechnológiai és nanotechnológiai forradalom hatásaival még nem foglalkozik a társadalomföldrajz.
A geográfusoknak előre kell jelezniük a várható problémákat. Ez nem a tudományos fantasztikum, nem sci-fi-írók feladata. Mészáros Rezső szerint a tudomány módszereivel előre gondolkodva a geográfusoknak kell felkészülniük és figyelmeztetniük: „Vigyázz, ha jön a jövő!".

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Letoha Tamás: A természet bölcsebb nálunk

Miért a növényi hatóanyagok felől, és miért nem a szintetikusan előállított gyógyszermolekulák felől közelít a betegségekhez? Tovább olvasom