Délmagyar logó

2017. 11. 22. szerda - Cecília 5°C | 13°C Még több cikk.

Csapó Benő neveléstudományi professzor: Mit olvasunk ki a Pisa felmérésből?

A PISA felmérések nem azt vizsgálják, hogy mit tudnak a gyerekek, hanem, hogy miképpen tudják a tudást alkalmazni új környezetben.

Csapó Benő professzor, az SZTE BTK vezetője. (Fotó: Gémes Sándor)
Csapó Benő professzor, az SZTE BTK vezetője. (Fotó: Gémes Sándor)
A 2000 óta háromévente elvégzett PISA (Programme for International Student Assessment) filozófiája szerint a legfrissebb tudományos eredményeket felhasználva az oktatáspolitika számára is hasznos adatokat szeretne szolgáltatni. Korábban nem volt olyan adatbázis, amely alapján modellezni lehetett volna az oktatási rendszerek produktivitása és a gazdasági fejlődés összefüggéseit. Nem véletlen, hogy a világ legfejlettebb országait tömörítő gazdasági szervezet, az OECD indította el a PISA-felméréseket, melyek abból a szempontból jelentenek újdonságot, hogy új tudáskoncepcióra épülnek: nem azt vizsgálják, hogy mit tudnak a gyerekek, hanem, hogy miképpen tudják a tudást alkalmazni új környezetben – magyarázta Csapó Benő professzor, az SZTE BTK
Neveléstudományi Intézet vezetője, a PISA Governing Board (igazgatótanács) alelnöke.

A mérésekkel egy időben a háttéradatok gazdag rendszerét felveszik, és mindezt össze lehet kapcsolni az OECD egyéb területekről származó hatalmas statisztikai adatbázisaival. Így nagyon részletes elemzéseket lehet végezni arra vonatkozóan, hogyan működik az iskola, milyen irányú változtatásokkal lehet javítani az eredményeket.

PISA-sokk

– A kritikus észrevételek főleg a politikai szférából és a laikus közegből érkeztek – szögezte le a professzor. – Néhány országban, például Németországban valóságos sokkot váltott ki a várakozásokhoz képest gyengébb eredmény, de nálunk is nehéz volt feldolgozni, hogy a korábbi világelső pozíciónkból visszaestünk a középmezőnybe – vázolta Csapó Benő. - Időre volt szükség annak megértéséhez is, hogy a PISA nem közvetlenül azt méri, amit az iskolában tanítunk. A tudás átvitele, új környezetben való hasznosítása bonyolult folyamat, az alkalmazás készségeit csak újszerű feladatokkal lehet felmérni.

A professzor szerint sajnos még ma is tartja magát az a feltételezés, hogy most akkor majd azt kell tanítani, amit a PISA-tesztek mérnek. – Nem kell azt tanítani. Az olvasás, szövegértés készségeit kell hatékonyan fejleszteni. A matematika– és természettudomány–tananyagot gondolkodva, elmélyülten megértve kell megtanulni, és akkor hatékonyabban, szélesebb körben lehet a tanultakat alkalmazni – emelte ki Csapó Benő.

Különbségek

A PISA-ból kiolvasható legfontosabb üzenetek egyike a professzor szerint, hogy nálunk a legnagyobbak az iskolák közötti különbségek, és ez önmagában is rontja a rendszer hatékonyságát. Nálunk a legerősebb a tudás családi meghatározottsága, ami arra utal, hogy az iskola keveset tesz hozzá ahhoz, amit a tanulók otthonról hoznak. Alacsony a kiemelkedő szinten teljesítő tanulók aránya, ebben a tekintetbentekintetben még olyan országok is megelőznek bennünket, amelyek egyébként az átlagot tekintve mögöttünk vannak. Ha az adatokat tágabb összefüggésekbe helyezzük, ahogy az OECD is teszi, azt látjuk, hogy az oktatás minőségének legfontosabb tényezője a pedagógus, nálunk pedig nemzetközi összehasonlításban is súlyos gondok vannak a pedagógusok anyagi megbecsülésével, a pályára kerülők kiválasztásával, képzésével és továbbképzésével – így Csapó Benő.

Remény

– Nem mondhatunk le a reményről, hogy jobbak lesznek az eredményeink, még akkor sem, ha számos ma látható folyamat inkább ennek ellenében hat – érvelt a professzor, aki szerint az óvoda általánossá tétele, az iskola első éveinek komolyan vétele, a hátrányos helyzetű családok gyermekeire fordított kiemelt fi gyelem javíthat a helyzeten. Számos olyan területet lehet említeni, ahol jelentősebb anyagi beavatkozás nélkül is érhetünk el eredményeket, ilyen például a pedagógusok ellátása olyan tudással és eszközökkel, amelyekkel hatékonyabban fejleszthetik a gyermekek alapvető készségeit az elsőiskolai években. A pedagógusképzés és -továbbképzés megerősítése, kutatóegyetemekre koncentrálása szintén nem igényelne jelentősebb többletforrásokat. Megkerülhetetlen anyagi többletet igényel azonban a pedagógusok fizetésének rendezése – öszszegzett.

Fejlődő felmérés A módszerek látványos fejlődését jelenti a számítógépalapú mérés. Olvasásértésnél például különböző forrásokat tudnak szimulálni, internettel a szöveg bármely szavához szótárbejegyzés, grafikon linkelhető be. Kiegészítő információkat is nyerhetnek a jövőben, mint például az olvasási sebesség vagy hogy melyik oldalakat tekinti meg a tanuló – tudtuk meg a „Szeged Workshop on Educational Evaluation – SWEE 2012" műhelyen Eckhard Klieme professzortól, aki Németország legnagyobb oktatási kutatóintézetében, a DIPFben (Deutsches Institut für Internationale Pädagogische Forschung) az oktatásminőség és értékelés részleg igazgatójaként dolgozik.

Dinamikusan

Nézze meg a Szegedi Egyetem Magazin 2012. májusi számát!
Nézze meg a Szegedi Egyetem Magazin 2012. májusi számát!
2012-ben első alkalommal a PISA-ban a diákoknak különböző készülékekkel kell problémamegoldó képességeiket bizonyítaniuk. Egy konkrét példa: a tanulók egy mp3-lejátszót látnak a képernyőn, és ki kell találniuk, hogy miként működnek a gombok. Ezután meg kell adniuk például, hogyan lehet a lehető legkevesebb gombnyomással XY zeneszámot megadott hangerővel lejátszatni – magyarázta lapunknak a másik PISA-szakértő, Joachim Funke általános pszichológus, aki a felmérés problémamegoldással foglalkozó nemzetközi szakmai csoportját vezeti. Azt is megtudtuk, a PISA 2012-ben világszerte több mint 500 ezer tanuló vesz részt több mint 70 országból. – A PISA dinamikus, és képes tanulni – így Joachim Funke. Hozzátette: az oktatással foglalkozó politikusok kemény tényeket kapnak, ezekből lehet levonni azokat a következtetéseket, hogy milyen nagynak kell lennie egy iskolai osztálynak, vagy hogyan alakítsák a tanárképzést.

Visszhangok

– Túlértékeltük a tesztek visszajelzéseinek hatását az oktatásra. Azt hittük, csupán ezzel fejlődést érhetünk el, de nem bizonyult elegendőnek. A tanárok nem tudnak dolgozni a visszajelzésekkel, segítségre van szükségük, útmutatást kell adnunk – beszélt a németországi tapasztalatokról Petra Stanat, a German Institute for Educational Quality Improvement (IQB) igazgatója, a Berlini Humboldt Egyetem professzora.

A PISA szigorú rendben és szabály szerint zajlik, Szegeden többek között a Radnóti Miklós Kísérleti Gimnáziumban végeztek felmérést. Nagy Anett iskolai koordinátortól megtudtuk, a diákoknak a számítógépes tesztek nem okoztak gondot, és általánosságban sem különösebben nehéznek, inkább szokatlannak tartották a feladatokat.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Digitális bennszülöttek: valóban arctalan nemzedék a miénk?

Milyen változásokat hozhat maga után az egyre aktívabbá váló "online élet"? A közösségi oldalak térnyerésének kik a vesztesei? Tovább olvasom