Délmagyar logó

2017. 06. 27. kedd - László 17°C | 33°C Még több cikk.

Digitális bennszülöttek: valóban arctalan nemzedék a miénk?

Multitasking, hálózati társadalom, megfordult szerepeket, töredezett identitás és különbségek "z" és "x" generációk között – egyre digitalizálódó társadalmunk hívószavai ezek. De milyen változásokat hozhat maga után az egyre aktívabbá váló "online élet"? Vajon a közösségi oldalak térnyerésének kik a vesztesei? Mára igaznak tűnhet: "az vagy, amit kiposztolsz".
Bárki amatőr tartalomszolgáltatóvá válhat. (Fotó: Gémes Sándor)
Bárki amatőr tartalomszolgáltatóvá válhat. (Fotó: Gémes Sándor)
A mai fiatalok

"Sose növünk fel" – ezzel az állítással nyitotta meg Gyarmati Sándor a Szegedi Társadalomtudományi Szakkollégium tagja a csoport által rendezett konferenciát. A rendezvényre a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) munkatársain kívül az egész országból érkeztek kutatók, akik a hálózati társadalom és az internet kapcsolatát elemezték azt vizsgálva, milyen hatással lehet az egyre digitalizálódó világ a mai fiatalokra.

A XXI. században Jancsák Csaba, az SZTE JGYPK adjunktusa szerint ma együtt van jelen az új materiális értékek és a válságtársadalmak posztmaterializmusa. A globalizáció univerzális értékeket teremtett, ám a mai ifjak már maguk példaképei. Ezt a jelenséget Prónay Szabolcs, az SZTE ÁJTK tanársegéde fejtette ki, ugyanis elmondása alapján a fiatal életszakasz, amely identitásépítésre szolgálna, ma már egy bizonytalan korszak. Mátyus Imre, az SZTE BTK tanársegédje mindezt megerősítette, hiszen a digitális technika "domesztikálásával" megváltozott a viszonyunk a találmányokhoz: életünk részeivé váltak a kütyüink. A világot immár mediatizált tapasztalatok alapján értelmezzük, képernyők és monitorok beiktatásával dolgozzuk fel az élményeket, állítunk elő tartalmakat.

A mostani egyetemisták és tinédzserek "megfordult szerepben lévők", hiszen mára ők mutatják meg szüleiknek, mi hogyan működik, ők mondják meg, mi a trendi és a fiatalság kultuszának térnyerésével ők válnak ideállá. Azonban ezt a terhet az "y" és "z" generáció úgy kénytelen viselni, hogy a digitalizációnak és az internetnek köszönhetően kitáruló világban, a megnyíló chatablakok kereszttüzében bezáródnak, majd megoldás nélkül maradnak a konfliktusok – magányos utazókká lettünk a digitális univerzumban – fogalmazott Prónay Szabolcs.

Tanulás, zenehallgatás és facebookozás. Minden egyszerre? (Fotó: Gémes Sándor)
Tanulás, zenehallgatás és facebookozás. Minden egyszerre? (Fotó: Gémes Sándor)

Reprezentáció helyett önmediatizáció

Ugyan már a kilencvenes években is széles tömegek szörföltek az interneten, a web 2.0 hozta el az egyéni felhasználók térnyerését, a blogokkal, videómegosztókkal bárki amatőr tartalomszolgáltatóvá válhatott. Azonban 2012-ben a közösségi média korát éljük. A felhasználói tartalmak expanziójával egyúttal a médiagazdaság, mint rendszer erőforrásaivá váltunk, hiszen mi is tudunk médiatermékeket előállítani: a személyes blogok hírportálokhoz illeszkednek, az internetre feltöltött videók előtt reklámok jelennek meg, közösségi oldalainkon készült profilunkat ezrek is figyelemmel kísérhetik.

A közösségi média megjelenése kommunikációs kényszert hozott magával. A folyamatos információáramlással és áramoltatással az önreprezentáció igénye helyett az önmediatizáció jelensége uralkodott el: az általunk publikált tartalmak segítségével tesszük magunkat értelmezendővé. Ugyanolyan szabályrendszerhez kapcsolódunk, mint a társadalom, s ugyanolyan komplex digitális lényként próbálunk megjelenni, mint amilyenek az "offline" világban vagyunk. Ám magunk internetes leképezésének, profiljaink irányított kialakításának veszélyei is vannak. Nem kell a függőségig elmennünk ahhoz, hogy káros hatással legyen a technikához való ragaszkodás életünkre. A folyamatos fejlesztéseknek köszönhetően - Mátyus Imre szerint – életbe lép a "szűrőbuborék" elmélet: mivel a rendszer válogatott, profilunkhoz idomított tartalmakat és ismerősöket közelít felénk, gondoljunk csak a keresők működésére, vagy a közösségi oldalakon "kikopó" elhanyagolt barátainkra, kevesebb lehetőségünk marad kritikákkal szembesülni, veszélybe kerül az egészséges önreflexió megléte, s könnyen igazzá válhat: "az vagy, amit kiposztolsz".

Multitasking mindenkor

Székely Levente, az Excenter Kutatóközpont kutatási igazgatója. (Foró: Gémes Sándor)
Székely Levente, az Excenter Kutatóközpont kutatási igazgatója. (Foró: Gémes Sándor)
Egyes elméletek a technikához való viszonyuk szerint három csoportra osztják a társadalmat: az "x" generáció, azaz a harminc éven felüliek korlátozott módon élnek a fejlesztések előnyeivel; míg az egyetemista korúak, a 20 és 30 év közöttiek már "digitális bennszülöttnek" nevezhetőek. Az "y" generációból a hálózati társadalmak "polgárai" kerülnek ki, a náluk fiatalabbak azonban szinte okostelefonnal a kezükben tették és teszik meg az első lépéseiket, ők alkotják a "z" generációt.

Székely Levente, az Excenter Kutatóközpont kutatási igazgatója szerint az internet könnyű elérése és mindenhol, mindenkor jelenléte a multitasking jelenségét is magával hozta. Azzal, hogy egyszerre több ablak van nyitva minden böngészőben, szól a zene tanulás közben, két lapozás között még „lájkolunk" gyorsan egyet, vagy TV nézés közben elolvassuk az RSS-en keresztül érkező híreket, hatalmas mennyiségű információ áramlik folyamatosan felénk. Egyes felmérések szerint a fiatalok napjához 7-7,5 órát ad hozzá digitális tevékenységük, amelyhez nagyban hozzájárul, hogy a XXI. században már minden elérhető egy kijelzőről. Azonban a most egyetemista korúak már beleszülettek az információs társadalomba: a médiahasználat mára elérte csúcsát, ám általa a felhasználók kiszolgáltatottsága is növekedett.

Nézze meg a Szegedi Egyetem Magazin 2012. májusi számát!
Nézze meg a Szegedi Egyetem Magazin 2012. májusi számát!
A World Internet Program kutatásai szerint egy felhasználó minél fiatalabb, annál több tevékenységet végez egyszerre, a folyamatos háttérkommunikációval az azonnali üzenetváltó programokkal még a komolyabb tevékenységek, mint tanulás vagy munka sem megy már az internet kizárásával. Azonban az ember egyszerre csak két dologra tud odafigyelni, a multitasking ezért megterheli a kognitív rendszert, ráadásul a digitális eszközök ezen felhasználóinak már az agyszerkezetük is más az "x" generációéhoz képest. Ellenben azt a mai napig nem tudjuk biztosan, milyen hatással lehet a gyermekekre és szocializációjukra ez a jelenség, hogyan fog a "z" generáció – ilyen koncentrációs nehézségekkel – helytállni majdan a munkaerő-piacon, s milyen szociális hálót lesz képes – az online felületektől függetlenül – magáénak tudni.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Idegeink védelmében - Vécsei László neurológus professzor Széchenyi-díjas 2012-ben

A Parkinson-kór az egyik legismertebb neurodegeneratív betegség, melyben hazánkban mintegy 16-17… Tovább olvasom