Délmagyar logó

2017. 09. 23. szombat - Tekla 11°C | 19°C Még több cikk.

Diplomamunkák, doktorik az egyetemen: kinek a pornó, kinek a pogó

Szeged – Szakdolgozat-írási szezon van a felsőoktatásban. A Szegedi Tudományegyetemen tavaly 4661 szakdolgozatot adtak le a hallgatók, amelyek nem nyilvános dokumentumok. A diplomamunkákba csak engedéllyel lehet bepillantani, nem lehet lemásolni, kikölcsönözni. A papíralapú dolgozatokat a tanszékek tárolják, de folyik a művek digitalizálása.

A Szegedi Tudományegyetemen tavaly 4661 szakdolgozat készült, mert ennyi hallgató tett záróvizsgát – tudtuk meg Varga Zsuzsannától, az SZTE oktatási igazgatójától.

Igény szerint digitalizálják

A szakdolgozat formai és egyéb követelményeit karonként különbözőképpen írja le a tanulmányi és vizsgaszabályzat. A legtöbb karon papíralapon és elektronikus formában is be lehet nyújtani a dolgozatot, amit ott őriznek, ahol készült.

– Nálunk egyetlen szakdolgozat sem landol. A szakdolgozatokat a tanszékek gyűjtik és tárolják. Egy kivétel volt: sok évtizedes szokásjog alapján korábban a könyvtárban gyűltek a jogi szakdolgozatok. Néhány évvel ezelőtt, amikor a Contenta repozitóriumrendszer felállt, javasoltuk a jogi kar akkori dékánjának, hogy a továbbiakban hozzánk csak elektronikus formában küldjék be a szakdolgozatokat – mondta Keveházi Katalin.

Az SZTE Klebelsberg Könyvtár főigazgatójának elmondása szerint a Contenta repozitórium elektronikus archívum létrehozása óta a tanszékek, karok igényei szerint digitalizálják a meglévő szakdolgozat-állományokat. A diplomamunka-repozitóriumban jelenleg a következő egységek szakdolgozatai vannak feltöltve: Informatikai Tanszékcsoport szakdolgozatai (1960–2012), Állam- és Jogtudományi Kar szakdolgozatai (1969–2008), Gazdaságtudományi Kar szakdolgozatai (2000–2009), Zeneművészeti Kar szakdolgozatai (2002–2005), Könyvtár- és Humán Információtudományi Tanszék szakdolgozatai (1999–2012), valamint a Budapest Média Intézet szakdolgozatai (1997–2011).

– Eddig összesen 48 ezer 473 szakdolgozatot digitalizáltunk. Most éppen az SZTE BTK különböző intézeteinek anyagát dolgozzuk fel. Ezek a dolgozatok a repozitóriumban teljes szövegükben elérhetők, és bibliográfiai adataikkal együtt indexeltük őket. Ez azt jelenti, hogy minden szavukra lehet keresni – mondta Keveházi Katalin.

Klasszikus forma: bekötött szakdolgozat. A digitalizálás nem a hallgató feladata. Fotó: Schmidt Andrea
Klasszikus forma: bekötött szakdolgozat. A digitalizálás nem a hallgató feladata. Fotó: Schmidt Andrea

Csak helyben lehet olvasni

Megtudtuk, a bibliográfiai adatok kívülről is elérhetők, de a dolgozatok szövegét csak meghatározott számítógépekről lehet olvasni. Ilyen gép van a könyvtárban, illetve az érintett egységekben. Ezeken csak olvasni lehet, másolni, szöveget tárolni, küldeni nem.

Plágiumvadászat

A hazai egyetemeken is használják a tanárok az online plágiumkereső programot, a KOPI plágiumvadászt, amelynek segítségével kiszűrhetők a diplomamunkákba forrásmegjelölés nélkül átemelt szövegek. A szolgáltatást az MTA Számítástechnikai Automatizálási Kutatóintézete (SZTAKI) indította még 2004-ben. – A más szerzőktől átemelt, saját gondolatokként feltüntetett szövegek felismerése és szűrése már régóta megoldandó probléma, de nem csak az egyetemek számára – mondta egy szegedi egyetemi oktató, aki neve elhallgatását kérte, mert nem akarja, hogy diákjai előtt világossá váljon, hogy használja a programot. – Feltöltöm az adott dokumentum szöveges részét, amit a rendszer feldarabol kisebb, néhány szavas egységekre, ezeket a rendszer rögzíti. Amikor pedig egy újabb dokumentumot töltök fel, a rendszer megnézi, hogy vannak-e olyan részek, amelyek egybevágnak a korábban feltöltött szövegekkel. Lényegtelen, hogy szövegeken belül hol található az egyezés, a rendszer ugyanis hasonlóságokat kutat, nem szó szerinti egybeesést – mondta az oktató, aki már több hallgatót buktatott le a program segítségével.

Varga Zsuzsanna elmondása szerint a csak papíralapon korábban benyújtott szakdolgozatokba többnyire a dékán vagy az adott intézet, tanszék vezetőjének engedélyével lehet bepillantani. Ezeket azonban a digitális formátumú dolgozatokhoz hasonlóan nem lehet lemásolni, lefényképezni, kikölcsönözni. Az egyetem oktatási igazgatója elmondta, egy éve önkéntes alapon a szakdolgozó feltöltheti dolgozatát a Modulo rendszerbe. Ezeket az SZTE Klebelsberg Könyvtár a közeli jövőben elkezdi betölteni a Contenta rendszerbe.

A hallgató bebizonyítja

Varga Zsuzsanna elmondása szerint tudományterülettől függ, de nem szokás idézni valaki más szakdolgozatából, vagy hivatkozni arra. Ennek az az oka, hogy a szakdolgozat nem tudományos igényű vagy új tudományos eredmény felmutatására szolgáló mű. Célja, hogy az alap-, mester- vagy osztatlan képzést záró hallgató bebizonyítsa: képes egy szűkebb tudományos téma szakirodalmának az áttekintésére és egy tudományos természetű kérdés, probléma önálló feldolgozására.

* * *

Társas gyakorlatok

Szőnyi Vivien néprajz szakos egyetemi hallgató a szegedi egyetemisták szórakozási szokásairól, alkoholfogyasztásukról és a pogóról írta szakdolgozatát.


– Jártas vagyok a rockzenei szubkultúrában. Tíz éve járok koncertekre, ahol a vizsgált társas gyakorlatokat – alkoholfogyasztás és táncolás – folytatom, de csak egy-két alkalommal álltam be pogózni, szakdolgozati témavezetőm ajánlására, a résztvevő megfigyelés teljességéért. Egyáltalán „nem áll rá a lábam" a pogóra. Jobban szeretem a páros táncokat, a rock'n'rollt vagy az egy helyben ugrálást, fejrázást, léggitározást – mondta Szőnyi Vivien. A Szegedi Tudományegyetem néprajz szakos hallgatója Rockkoncerteken megfigyelhető szórakozási szokások funkcionalista szempontú vizsgálata a szegedi egyetemisták körében címmel írt szakdolgozatában hallgatókat is meginterjúvolt.

A dolgozatból kiderül, az egyetemisták a megnőtt szabadság miatt főként első- és másodéves korukban viszik túlzásba az ivást. Vivien azt írja, a mindennapokban más céljaik, motivációik vannak egyetemistáknak, de szórakozás közben ugyanúgy „látják a világot", amiről megpróbálnak megfeledkezni. „Szoktam táncolni idegen emberekkel, de utálom, ha taperolnak, arra érzékeny vagyok" – mondta egy 22 éves lány a szerzőnek, hozzátéve: „Szeretem, ha meghívnak a fiúk egy italra, azért akár táncolni is hajlandó vagyok velük."

Szőnyi Vivien: Az erősebb ütközésekkor a táncolók szemkontaktussal jelzik egymásnak, hogy minden rendben. Ha ez elmarad, az durvább pogóra való kihívást jelent
Szőnyi Vivien: Az erősebb ütközésekkor a táncolók szemkontaktussal jelzik egymásnak, hogy minden rendben. Ha ez elmarad, az durvább pogóra való kihívást jelent

A megkérdezettek számára a pogó egy tánc, „pattogás", játék. A pogónak nincsenek tánclépései, a fiatalok ugrálnak, lökdösődnek a koncerten. Egy 20 éves fiú azt mondta, ő már kinőtt a pogóból, „nem látok sok hangulatfokozást a ritmikus verekedésben". Szőnyi Vivien szerint a pogózók észreveszik, ha valaki kezdő, aki még „nem vesztette el a pogószüzességét".

A kezdők agresszívebben pogóznak, olyan, mintha az életüket mentenék. „Műpogósoknak" azokat hívják, akik nem táncolják végig a koncertet, csak néhány dal erejéig állnak be lökdösődni. Az íratlan szabályok szerint pogózáskor a gyengékre tekintettel kell lenni, az elesetteket fel kell segíteni. Ha valaki elesik, körülötte azonnal védelmi kör alakul ki, hogy ne történhessen baleset.

– Az erősebb ütközésekkor a táncolók szemkontaktussal jelzik egymásnak, hogy minden rendben. Ha ez elmarad, az durvább pogóra való kihívást jelent – mondta Szőnyi Vivien, aki elmesélte, voltak, akik megmosolyogták, komolytalannak tartották a kutatási témáját. – A szubkulturális és generációs különbségek miatt eleinte nem sokan tudták, mi is az a pogó. Például egy nagyon kedves, idős tanárom a popózás terén elért eredményeimhez gratulált – mondta Szőnyi Vivien.

* * *

Bárki bármikor bármit

Három nagy korszakot különített el a pornófilmek történetében Tóth Zoltán János, a Szegedi Tudományegyetem Vizuális Kultúra és Irodalomelméleti Tanszékének oktatója, aki 187 oldalas doktori disszertációt írt a témáról.

– Nem tudom megszámolni, hány pornófilmet láttam, rendkívül hosszú kutatás előzte meg a témaválasztásom. Egy OTDK-dolgozatnak indult, először szakdolgozat, végül pedig doktori disszertáció lett belőle – mondja Tóth Zoltán János, a Szegedi Tudományegyetem Vizuális Kultúra és Irodalomelméleti Tanszékének oktatója. A fiatalember tavaly készült el 187 oldalas tudományos dolgozatával, amelynek címe: A mozgóképes pornográfia műfajkritikai kérdései a hálózati kultúra korában.

Ez is szakdolgozati téma
Ez is szakdolgozati téma

Szakdolgozat 150, doktori disszertáció 300 ezer forint

A bérírás ugyan etikátlan, ám jogilag legális, hiszen a szakdolgozatíró hivatalosan megbízásra ír tanulmányt. Hogy azzal később mi lesz, az már nem az ő, hanem annak a felelőssége, akinek a szakdolgozatot írta.

Mindössze néhány kattintás az interneten, rövid levélváltás, és máris készül a szakdolgozat helyettünk. E-mailben kerestünk meg két szakdolgozat-készítést vállaló bérírót. Egyikük még aznap válaszolt – a levelezés alább olvasható –, a másik címzettől a mai napig nem érkezett válasz.

A szellemírók személyes ajánlásokon keresztül és az interneten hirdetik szolgáltatásaikat. Egy szakdolgozat 150 ezer, egy doktori disszertáció 300 ezer forint, angol nyelvű szakdolgozat 1000 eurótól kapható.
A bérírók között akadnak nyugdíjas, pluszjövedelemre vágyó pedagógusok, szöveg- és újságírók, kismamák, és jó tollú egyetemisták is. A szolgáltatás legális, ugyanis a szakdolgozatírók hivatalosan, megbízásra írnak. Legfeljebb az adóhivatal vizsgálhatná a szakdolgozatért kapott pénz adózását. Tehát a bértollnokoskodás etikátlan, de jogilag legális.

Az interneten az egyik szakdolgozatíró csapat így hirdeti magát: „csapatunk nyújtja hazánk legnagyobb múltra visszatekintő, a szakmai körökben legnagyobb elismertségre szert tett minőségi szolgáltatását, a legkedvezőbb feltételekkel. Olyan diplomás szakemberekkel dolgozunk, akik a szakterületükön túl ismerik a legtöbb hazai egyetem követelményrendszerét, többségük oktatási tapasztalattal is rendelkező tudományos fokozattal rendelkező kollégák. Nagy hangsúlyt fektetünk a kölcsönös információcserére, háttérmunkára, konzultációkra".

Tóth Zoltán János kezdetben az írott pornográfiával foglalkozott, főleg a XVIII. századi francia irodalomból merített. Egy idő után kevésnek találta, nem kapott választ minden kérdésére, ezért áttért a filmek tanulmányozására.

– A disszertációm egyszerre elméleti és történeti is. A 20. század elejétől vizsgáltam a pornófilmeket. Három nagy szakaszra bontottam: az első az 1970-es évekig tart, a második 2004-ig. A harmadik szakasz már a netes pornó időszaka, az értekezés jelentős része erről szól – részletezi az oktató.

A tanulmányból kiderül, hogy a 70-es évekig a legtöbb mozgókép ebben a műfajban 1-2 tekercses némafilm volt. Tóth Zoltán János kifejtette, hogy a pornófilm gyakorlatilag egyidős a mozgóképpel – amint az emberek rögzíteni tudták a látottakat, a szexualitást is megörökítették. Erről régi fényképek is árulkodnak.

– Érdekesség, hogy a korai, 1910-es évekbeli 16 perces filmek egyáltalán nem voltak visszafogottabbak a mostaniaknál. Csak a technikai háttér volt elmaradottabb, és nem mutatták a végső ejakulációt – mondja az oktató, akitől megtudjuk, hogy az 1970-es, 1980-as évek a klasszikus pornófilmek világa, ezután egy átmeneti, úgynevezett videós időszak következett, 2004 óta pedig a netes pornó idejét éljük.

Tóth Zoltán szerint minden korszakot meghatároz a technika, 2004 óta, a Web 2.0 időszakától már interakciókra épülő honlapok működnek. A netes pornóban gyakran a felhasználó hozza létre a tartalmat, ő tölt fel, ő tölt le. Bárki bármikor bármit megnézhet. Az emberek kapcsolatba léphetnek egymással, direkt vagy indirekt módon is. Szerinte semmilyen más műfajt nem határoz meg ennyire a technika. Az egyetemi oktató szerint a pornófilmre hatványozottan nem igaz, hogy ha egyet láttál, akkor az összest láttad.

* * *

A fekete beszédű orkok nyelvtana

Az orkok és tündék képzeletbeli nyelvéről írta szakdolgozatát Lantay Gyula magyar szakos egyetemi hallgató.

– Amikor először olvastam A Gyűrűk Urát, nem álltam meg a történet végén, hanem végigrágtam magam a függelékeken is. Ennek jelentős része Középfölde nyelveiről szól. Szomorúan konstatáltam, hogy nem értem ezeket a szakszavakkal bőségesen tarkított leírásokat. Így aztán elkezdtem utánaolvasni a témának, hogy megértsem Tolkient – magyarázta Lantay Gyula. A magyar szakos egyetemi hallgató rajongása odáig fajult, hogy nyelvésznek kezdett el tanulni. – A szakdolgozatom témája – J. R. R. Tolkien mesterséges nyelveinek elemzése – magától értetődő volt, egyedül amiatt izgultam, hogy vissza ne dobják. Szerencsére azonban a tanszéknek is elnyerte a tetszését. Az opponensem egyenesen azt állította, az utóbbi évek legjobb szakdolgozatát írtam – mondta.

A Szegedi Tudományegyetem hallgatója kérdésünkre elmondta, egyáltalán nem volt nehéz a kutatás. – Annyira sokat foglalkoztam korábban a témával, hogy kis túlzással pusztán a magánkönyvtáramat használva meg tudtam volna írni. Tolkien precízen kidolgozta a tünde nyelvet, itt csupán az ő jegyzetei alapján fordítottam és értelmeztem a Namárië című versét, illetve annak nyelvtanát. Az orkok fekete beszédét pedig a csekély nyelvi korpusz és azok angol fordítása alapján elemeztem. Ez sokkal izgalmasabb feladat volt, hiszen itt a nyelvtanra magamtól kellett rájönnöm – mondta Lantay Gyula.

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Magyarság, európaiság - írd ki magadból versben!

Verseket vár a Szegedi Tudományegyetem Médiacentruma és a Tiszatáj Online irodalmi folyóirat Sík Sándor emlékére. Tovább olvasom