Délmagyar logó

2017. 02. 27. hétfő - Ákos, Bátor 1°C | 13°C Még több cikk.

Elmevírusok a világhálón: mémekkel mindenki találkozik!

Hogyan lesz egy grizzlimedvéből világsztár, vagy egy hagymát pörgető kislányból YouTube-szenzáció? Nap, mint nap találkozunk mémekkel: hétköznapi beszédünkben felbukkan egy-egy idézet Szalacsi bácsitól, a televízióban pedig furcsán táncoló „hírességet" mutatnak. Da vajon hogyan támadnak az elmevírusok?
Az egyik első mém: „Ez Spárta!
Az egyik első mém: „Ez Spárta!"
Osztottunk már meg vicces videókat furcsa figurákról? Lájkoltunk már átszerkesztett fotókat egy-egy sztárról? A közösségi média felhasználóiként nap, mint nap találkozhatunk a webkorszak és a reklámvilág különös teremtményeivel, amelyeket valaki egy kicsit másképp látott: hozzákerekítette egy híres fotóhoz a maga gondolatát, vagy éppen új környezetbe ültetett valamely híres figurát.

Ezek az interneten terjedő "elmevírusok" a szakembereket is foglalkoztatják amellett, hogy a web 2.0 felhasználóit ideig-óráig elszórakoztatják. "A mémek a legkisebb gondolati egységek, amelyek minden kultúrában másolódni képesek" – így hangzik Sas István e jelenségről alkotott meghatározása. A Kommunikációs Akadémián oktató reklámpszichológus a Loituma példáján át jellemezte az interneten terjedő mémeket.
 
 A mémek és az evolúció

A Szegedi Tudományegyetem tartott előadást Mérő László matematikus, publicista és pszichológus. Az ELTE tanára szerint a gondolkodás fejlődése is a darwini evolúció mintáját követi, így ami a biológiai elméletben a gén, az mentális tartalmainkban a mém. Fontos jellemzője, hogy replikátorként működik, azaz "tartós továbbítóként" "gondolat-lényeket" hoz létre, ugyanakkor önmagában is értelmes, egységes komplexum.
Az SZTE-n megrendezett XI. Forum Humanumon, azaz a Szegedi Pszichológiai Napokon kiderült: a hagymát pörgető mesefigura hírnevét egy finn ódának köszönheti, amelyet egy kórus adott elő a televízióban. Azóta 45 millióan töltötték le a dalt, s 214 videó-változatban dolgozták fel. De sikerét vajon minek köszönheti?

Egy-egy rendkívüli vagy szokatlan jelenséggel találkozva az internetes felhasználók megdöbbenésüket gyakran az adott tartalom átalakításával kompenzálják: fotószerkesztő programokkal módosítják azt, vagy egy-egy videóba beillesztve új kontextusba helyezik. A XXI. század bárki számára elérhető technikai vívmányai is elősegítik ezt, hiszen a számítógépek és az internet bárki számára elérhető. Ráadásul e felszerelésekkel a digitális tartalmak, azaz a képek, hangfájlok és szöveges dokumentumok tetszőleges variálhatóak, átalakíthatóak és remixelhetőek Lev Manovich, az "új média" teoretikusa szerint, így bárki előállíthat belőlük új tartalmakat.

Elegancia és brutalitás a jégen.
Elegancia és brutalitás a jégen.
Azonban a mémesedésre alkalmas jelenségek másik, fontos jellemzője a parodizálhatóság is, hiszen enélkül alkalmatlanok lennének a „remake"-ként való újjászületésre. Ezzel szintén együtt jár az utánozhatóság kritériuma, vegyük csak a joghurtreklámból ismerős zoknifigurát, Pocakot, akit a közösségi oldalakon a gyomorrontástól a másnaposságig már mindenért "felelőssé" tettek.

Azzal, hogy az interneten megjelenő információk azonnal hozzáférhetővé válnak, az aktualitás szintén fontos szerepet kap. A friss hírekre az egyszerű olvasók is hamar rákapnak, így lett a Sandy-hurrikánból a magyar énekesnőt, Szandit kifigurázó geg, vagy Barack Obama amerikai elnökből a demotivalo.hu és a 9gag.com állandó sztárja. Magyar „nemzeti" mémekben sem szűkölködünk azonban. Szalacsi bácsi egy tévériportnak hála’ híressé tette Kocsor falut „a vízbül veszi ki az oxigént" és hasonló bölcsességeivel, míg Fluor, a hip-hop-énekes Mizu? című dala is számtalan „feldolgozást" élt meg.

Nézze meg a Szegedi Egyetem Magazin 2012. novemberi számát!
Nézze meg a Szegedi Egyetem Magazin 2012. novemberi számát!
E példákból is jól látszik, hogy az "elmevírusok" a kollektív tudás mellett legalább annyira építenek a humorra és kreativitásra, mindemellett e mindenki által ismert motívumok befogadásához a nyitottság elengedhetetlen. Azonban a Balatonból kihalászott terepjárók képeit nézegetve felmerül a kérdés: ki lehet az ötletgazda, honnan indul vajon az országos, sőt, gyakran világra szóló nevetéshullám?

Sas István szerint mindig akad a tömegmédia hírei között vagy a közösségi oldalakon egy jel, amely elég provokatívnak bizonyul az átformáláshoz. Így aki először látja meg a felhasználókra zúduló információrengetegben a „rendkívülit", s él a web 2.0 lehetőségeivel, az lesz előállítója – feltéve, ha elér mondanivalója a hozzá hasonlóan gondolkodó – kritikus tömeghez.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Szegedi diák az orvoshallgatói világszervezet élén

Az Orvostanhallgatók Világszervezetének (IFMSA) igazgatójává választották Horváth Kittit, a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) orvostanhallgatóját. Tovább olvasom