Délmagyar logó

2017. 08. 22. kedd - Menyhért, Mirjam 14°C | 24°C Még több cikk.

Féled-e a halált? Mersz-e válaszolni?

Ingmar Bergmannal teszi fel ezeket a kérdéseket a Szegedi Egyetemi Színház új bemutatója szerdán.


Ingmar Bergman: Fafestmény
A Szegedi Egyetemi Színház előadása

Rendezte: Varga Norbert

A bemutató helyszíne: Zero Art Café (Szeged, Mikszáth Kálmán u. 20.)
A bemutató dőpontja: november 27.. (szerda), 20 óra
Következő előadás: november 28. (csütörtök), 20 óra

Szereposztás:
Fiatal lány: Csonka Dóra
Jöns: Hadzsy János
Lovag: Tichy-Rács Ádám
Boszorkány: Rácz Tamara
Mária: Péterffy Andrea
Kovács: Spitzer Jenő
Liza: Jeney Luca
Színész: Kosztolányi József
Karin: Vecsernyés Viktória

Díszlet: Horváth Gábor
jelmez: SZESZ- Délikert Színház
Fény:Birkás Tibor/ Nahóczky Viktor
Plakátdesign: Szögi Tamás
Rendezőasszisztens és súgó: Kondor Alexandra
Koreográfus: Rózsa Miklós

A Szegedi Egyetemi Színház tizenegy éves társulata kísérletező szándékaihoz híven Ingmar Bergman Fafestmény című színművét tűzte műsorára az őszi évadban.

Ingmar Bergman így ír a darabról: „Néhány évig tanítottam a malmői színházi stúdióban, vizsgaelőadásra készültünk, de nem tudtuk mit adjunk elő. Akkor eszembe jutottak gyermekkorom templomfalai a rengeteg képpel. Néhány délután alatt írtam egy kis darabot,melynek fafestmény lett a címe, és minden diáknak volt benne szerepe a legcsinosabb fiú volt sajnos a legkevésbé tehetséges, operettszínésznek készült: ő játszotta a Lovagot aki nem bírt beszélni mert a szaracénok kivágták a nyelvét. A fafestményből alakult ki lassanként A hetedik pecsét..."

A Fafestmény ötlete Bergman személyes élményeihez kapcsolható. Egyrészt a gyermekkori istentiszteletek alkalmával megfigyelt középkori festmények bibliai motívumainak hatásából született, másrészt, a modern ember léthelyzetére való reflexióból.

„Ha valaki egy pap otthonában születik és nevelkedik, korán alkalma nyílik arra, hogy bepillantson élet és halál kulisszái mögé. Apa temet, apa esket, apa keresztel, apa prédikál." – vallotta erről Bergman.

Egy keresztes hadjáratból hazatérő lovag, és fegyverhordozója, Jöns szembesül kora rettenetes valóságával: pestissel, boszorkányégetéssel, kétségbeeséssel.

A darab alapvető kérdése jellegzetesen huszonegyedik századi, a modern ember kételyeit fogalmazza meg, magányát, haláltól való félelmét. Ezért modern embernek az elemi, egzisztenciális szorongása allegorikus formában, a középkori moralitás és a haláltánc kereteiben fogalmazódik meg.

A darab alkotói együtt kérdeziük meg a nézővel, vagy éppen a nézőtől:
A kérdés ebben a helyzetben, hogyan élnénk addig, ameddig élhetünk? Milyen elv szab irányt tetteinknek? Vagy nincs, és nem is volt ilyen? Kinek lennénk fontosak? Mi is az igazán fontos? Fontos lenne egyáltalán valami?

Merünk-e válaszolni?

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

2014-es felsőoktatási rangsor: a szegedi egyetem az első háromban

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Corvinus mögött a Szegedi Tudományegyetem végzett a harmadik… Tovább olvasom