Délmagyar logó

2017. 06. 22. csütörtök - Paulina 18°C | 33°C Még több cikk.

Felfedező kutatások Szegeden - feszegetjük a határokat

Szeged - Egy éve nyerte el az Akadémia támogatását a szegedi egyetem kutatója. Martinek Tamás csoportja máris világszínvonalú sikerekkel büszkélkedhet: olyan mesterséges „fonalat" hoztak létre, amely az Alzheimer-kór leküzdésében segíthet.
A Lendület programban tavaly támogatást nyert 16 kutatócsoport vezetője számolt be nemrég az Akadémián kutatási eredményeiről. Előadást tartott a köztük egyetlen szegedi, Martinek Tamás (39). A szegedi egyetem gyógyszerkémiai intézetének docense a 210 millió forint támogatást öt évre kapta, hogy csoportot és infrastruktúrát hozzon létre, nem utolsósorban: bizonyítson.

– Felfedező kutatással foglalkozunk, amint Pálinkás József elnök úr fogalmazott. Vagyis olyan, a kutatási folyamat elején lévő alapkutatásokat végzünk, amelyeket a kutatói kíváncsiság hajt. Ezekben a projektekben az ipari kísérleti fejlesztés, amiből eladható termék lesz, kevésbé játszik szerepet. Elveket próbálunk megérteni, a tudomány olyan területei felé nyitunk, ahol előttünk még nem járt senki. Feszegetjük a határokat, de mindig tekintettel vagyunk az alkalmazásokra is, ahol ez lehetséges – írta körül a tevékenységüket a kutató. – Olyan anyagokkal foglalkozunk, amelyek utánozzák a biomolekulák szerkezetét. A fehérjéket úgy kell elképzelni, mintha egy gombolyagnyi széttekeredett fonalat vízbe tennénk, és reggelre kész lenne belőle a pulóver. Ráadásul a fehérjék programozható módon képesek megkötni saját magukból a pulóvert, a DNS-kód szerint alakul ki a mintája. Olyan rendszereket vizsgálunk, ahol ennek a fonalnak a kémiai szerkezete más, mint a természetes. Mintha a gyapjúszálat műanyaggal akarnánk helyettesíteni. A fő kérdés, hogy ezek az új anyagok tudják-e utánozni a fehérjék feltekeredési sajátosságait, és van-e valami új, a természetes anyagokon túlmutató tulajdonságuk, ami hasznos lehet. Mert ha igen, akkor az a gyógyszerkutatásban alkalmazható.

Martinek Tamás. Fotó: Frank Yvette
Martinek Tamás: a pályázati támogatás a független munka örömét adja. Fotó: Frank Yvette

A fehérjeutánzásnak ezt a fajta megközelítési elvét a kilencvenes évektől kutatják a világban; a szegedi gyógyszerkémiai intézet korán bekapcsolódott a fehérje „láncszemek" vizsgálatába, sőt néhány szabályszerűséget ők mutattak ki először. A mostani pályázatban Martinek Tamás azt irányozta elő, hogy azokat az elveket derítsék fel, amelyek közelebb visznek egy gyógyszerkémiai alkalmazáshoz. A pályázati támogatás ahhoz kell, hogy a fiatal vegyésznek és csoportjának ne kelljen külföldön folytatnia a munkát; az elnyert támogatás, úgy látja, összemérhető a hasonló szinten dolgozó külföldi kollégáival. A pénz kutatói szabadságot, a független munka örömét adja.

Eredményekről is beszámolhat már a szegedi csoport: csúcstartók, mert ők állították elő a kategóriájában legnagyobb átmérőjű feltekeredett mesterséges „fonalat". Másik sikerük, hogy olyan anyagot alkottak, amelyek felismerik azokat a fehérje-alkotóelemeket, amelyeknek óriási szerepük van az Alzheimer-kór kialakulásában, ráadásul sikerült ezeknek a részecskéknek a memóriagátló funkcióját kivédeni. Fontos eredménynek tekintik a megtalálás egyedülálló módszerét is. A munka a következő évben a szerkezetkutatásokkal és biológiai kísérletek sokaságával folytatódik. Egy másik fehérjét is vizsgálni kezdtek, egy úgynevezett tumordajkát. Ennek a működését próbálják gátolni egy új mesterséges anyaggal.

Olvasóink írták

  • 1. SP 2012. december 23. 23:19
    „Fotó:
    Arctorzítás.”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Bejglivel lepték meg a hallgatók Balog minisztert Szegeden

A MiértHallgatók csoportja mákos bejglivel fogadta az emberi erőforrások miniszterét.
Tovább olvasom