Délmagyar logó

2017. 08. 17. csütörtök - Jácint 17°C | 32°C Még több cikk.

Informatikatörténeti Kiállítás Neumann János lányával

Szeged - Édesapja kettős életet élt, és nem jósolt szép jövőt az emberiségnek – mondta Marina von Neumann Whitman, Neumann János matematikus lánya Szegeden az Agórában, ahol A jövő múltja című konferencia díszvendége volt.
A jövő múltja címmel rendeztek konferenciát tegnap a szegedi Agórában az Informatikatörténeti Kiállítás szakmai megnyitása alkalmából. Az eseményen díszvendégként és előadóként részt vett Neumann János 1935-ben született lánya, az USA-ban élő Marina von Neumann Whitman, akit férje és mások kíséretében fogadott Áder János köztársasági elnök hétfőn hivatalában.

– Szeretek magyarul beszélni, de nem tudok sokat – mentette ki magát Marina von Neumann Whitman közgazdász, a Michigani Egyetem professzora, majd angolul folytatta. – Biztosan tudják, az édesapám kettős életet élt, mint egy vezető a tudomány elefántcsont tornyában, és mint egy tanácsadó, aki sokat küzdött azért, hogy az Amerikai Egyesült Államok és szövetségesei a háború és a hidegháború alatt győzedelmeskedjenek fél évszázadon át 1939 és 1989 között – fogalmazott előadásában. Elárulta, édesapja mélységesen pesszimista volt az emberiség rövid távú jövőjét illetően. 1955-ben, amikor rákot diagnosztizáltak nála, a Fortune magazinnak adott interjúban azt mondta, kérdés, hogy túl tudjuk-e élni a technológiát. Azt jósolta, hogy a globális krízis nőni fog 1955 és 1980 között.

Informatikatörténeti Kiállítás Neumann János lányával. Fotó: Schmidt Andrea (galéria)

Neumann János élete

Neumann János világhírű matematikus 1903-ban született Budapesten. A fasori evangélikus főgimnáziumban tanult, a legendás Rátz László is oktatta. Később magyar és német egyetemek hallgatója volt. 1933 és 1955 között az USA-ban a princetoni Institute for Advanced Studies professzora. A második világháború idején bekapcsolódott a haditechnikai kutatásokba. 1944-ben a pennsylvaniai egyetemen meghatározó módon járult hozzá az első teljesen elektronikus digitális számítógép, az ENIAC megépítéséhez. 1945-ben írta meg azt a művét, amely a Neumann-elvekként ismert megállapításait tartalmazza. 1957-ben halt meg Washingtonban.

– Mivel egyetlen gyermeke vagyok édesapámnak, értem is aggódott. Rájött, hogy az összes „tojását" egy kosárba tette. Az egyetem befejezése után egy héttel megházasodtam. Attól tartott, hogy ha egy nő az 1950-es években férjhez megy, csökkenti az esélyeit arra, hogy szakmailag elismerést szerezzen. Ez esetben tévedett. Meglehetős sikereket értem el, mint közgazdász, elnöki tanácsadó és cégvezető – beszélt tudós apjához fűződő viszonyáról Marina von Neumann Whitman. A marslakó lánya című könyvét is dedikálta az érdeklődőknek. A Detroitból Budapestre tartó repülőgépen ünnepelték az 57. házassági évfordulójukat férjével. A konferencia díszvendége elmondta, 2003-ban, édesapja születésének 100. évfordulóján meghívták Magyarországra. Iskolákban is járt, mindenhol tudták, ki volt Neumann János, és milyen sikereket ért el.

Az Agóra dísztermében előadást tartott még Kroó Norbert, az MTA elnöki tanácsadója Genius loci címmel, Kutor László, az Óbudai Egyetem docense Az NJSZT Informatika-történeti adattárháza címmel. Az érintkezés hatalma: az informatika-történet tárgyi, szellemi és társadalmi metszéspontjai címmel Z. Karvalics László, az SZTE docense beszélt, őt követte Veres Zsolt, az IBM Magyarország igazgatója A tudás felszabadítása – IBM Innováció Magyarországon és a világban című előadása. Kerekasztal beszélgetést is tartottak arról, hogyan befolyásolta az IT eszközök fejlődése a világgazdaságot.

* * *

Jutalmak

Friedler Ferenc, a konferenciát szervező Neumann János Számítógép-tudományi Társaság (NJSZT) elnöke emléktáblával köszönte meg az Informatikatörténeti Kiállítás kezdeményezésében és megvalósításában végzett munkáját Kovács Győzőnek – nem érhette meg ezt az alkalmat –, Muszka Dánielnek és Alföldi Istvánnak.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Fiatal tehetségeket segítettek

Befejeződött a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) doktori iskoláinak és tehetséggondozó műhelyeinek komplex fejlesztését célzó, hároméves program. Tovább olvasom