Délmagyar logó

2017. 02. 20. hétfő - Aladár, Álmos -2°C | 7°C Még több cikk.

Interjú Bert Sakmannal, a Szegedre érkezett Nobel-díjas fiziológussal

A XXXI. Országos Tudományos Diákköri Konferencia egyik kiemelt díszvendége a német Bert Sakmann, aki a patch-clamp technika, egy úttörő elektrofiziológiai vizsgálati módszer kidolgozásáért kapott Nobel-díjat 1991-ben.
- Milyen volt az útja Szegedre?
- Kiváló volt. Megmutattam a feleségemnek a magyar pusztát. Németországban még mindig él egy romantikus kép a magyar pusztákról, habár rá kellett ébrednünk, hogy ez többé-kevésbé már a múlté. Azok a szép házak, tanyasi házak (vélhetőleg az archaikus, zsúptetős házakra gondolt – a ford.) azonban még mindig láthatóak. Nagyon szép. Viszont lovakat már nem láttam (nevet – tréfa).

- Már nem először jár Szegeden, tavaly is volt már a városban. Milyen nevezetességeket nézne meg idén?
- Nagyon szívesen megnézném az egyetemen a helyet, ahol az 56-os forradalom kezdődött. Valamint szívesen megnézném újra a magyar focistáknak állított emlékművet, amely a kórházhoz közel található.
Ám mindenképp meglátogatnám a felújított vidéki falvakat, hogy megtudjam hogyan éltek a magyar emberek 100 évvel ezelőtt.

Bert Sakmann szegedi diákok között. Fotó: Frank Yvete
Bert Sakmann szegedi diákok között.
Fotó: Frank Yvete

- Rengeteg program lesz a héten. Melyek azok, amelyeket érdekesnek talál?

- Ezen még nem igazán gondolkoztam, mert ma reggel tudtam meg, hogy péntek helyett holnap kell előadást tartanom. Emellett lesz egy másik előadásom is orvostanhallgatók számára is, valamint amennyire én tudom, több iskolát is meg fogunk látogatni. Pénteken pedig visszamegyünk Budapestre, ezt a várost szintén nagyon szeretem. Ha nem is sokszor, de jó néhányszor voltam már ott. És Budapesten mindig van valami új, amit felfedezhetsz.

- Mit gondol, az OTDK-hoz hasonló tanulmányi verseny miért jó módja a fiatal tehetségek motiválásának?
- A tudomány egy olyan vállalkozás, amely a fiatalokon és az új ötleteken alapszik. Ezek nélkül megáll a működése. De a tudomány mindenképp vonzza a kíváncsi embereket, nem kell őket motiválni.

- Az ön tudományterületén van-e még kiaknázatlan lehetőség a feltörekvő kutatók számára?
- Természetesen. Az agykutatásban több megválaszolatlan kérdés van, mint megválaszolt. Az új technológiák feltalálása pedig rengeteg lehetőséggel kecsegtet. Az új eszközöknek hála olyan felvetéseknek is utána lehet járni, amelyek jelenleg elérhetetlennek tűnnek.

- Az agykutatás miként tud hozzájárulni az emberek életének javításához?
- Ez egy igen nehéz kérdés. A „neurosience" azt kutatja, hogy milyen módon jön létre a viselkedés. Ahhoz, hogy ebből az emberiség profitáljon, előbb meg kell értenünk a viselkedés alapjait. Ennek legkorábbi hozadéka talán az lehet, hogy orvosolni tudjuk a viselkedési zavarokkal küzdők problémáját.

- Ha üzenhetne valamit a fiatal tudósoknak, akkor mi lenne az?
- A tudománnyal foglalkozni szórakoztató is lehet. (Doing science is a lot of fun)
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

A Nobel-díjas Bert Sakmann nem olvas fikciót

A történelem a kedvenc olvasmánya, megunta a molekuláris biológiát, imád teniszezni a szegedi OTDK díszvendége, a Nobel-díjas Bert Sakmann. Tovább olvasom