Délmagyar logó

2017. 03. 29. szerda - Auguszta 4°C | 21°C Még több cikk.

Jövőre szennyvíz melegével fűthetik a TIK-et

Százmilliókat spórolna évente megújuló energiával a szegedi egyetem és az önkormányzat. A rezsicsökkentést több milliárd forint értékű beruházásokkal kívánják elérni, de így is megéri.
Egyedülálló magyar szabadalmi megoldással, a Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ parkja alatt húzódó szennyvízcsatorna melegével fűtenék a József Attila Tanulmányi és Információs Központot Szegeden. A projekt közbeszerzési fázisban van, kivitelezőre várnak. Majó Zoltán, a Szegedi Tudományegyetem gazdasági és műszaki főigazgatója elmondta: az eljárás lényege, hogy a klinika parkja alatt futó szennyvízcsatorna hőjét átvezetnék a József Attila Tanulmányi és Információs Központba. A TIK éves rezsije 300 millió forint körüli, tetemes részét fűtésre költik, ezért fontos a megújuló energia használata.

7-9 év alatt megtérülne
A rendszer hűtésére is alkalmas, mert nyáron hidegebb levegőt tudnak elvonni a föld alatti csatornából. A szennyvízhőt hasznosító berendezést is tartalmazó beruházás mintegy 170-180 millió forintból 2015 októberére, a következő fűtési szezonra valósulhat meg. A fejlesztés – évente közel 20-22 millió forintot spórolva – 7-9 év alatt megtérülne.

Majó Zoltán a szennyvízhő jövőbeli útját mutatja. Fotó: Kuklis István
Majó Zoltán a szennyvízhő jövőbeli útját mutatja.
Fotó: Kuklis István

A TIK fűtését és hűtését jelenleg hőcserélő rendszerrel oldják meg: levegőt szívnak be a központba, ezt hűtik vagy melegítik. A tervezett fejlesztés azért jó, mert télen melegebb, nyáron hidegebb levegőt tud biztosítani.
200 milliót spórolna az SZTE

A Szegedi Tudományegyetemnek több megújuló energetikai fejlesztése is volt az elmúlt években. A napokban átadott geotermikus kaszkádrendszer szegedi és újszegedi termálköreinek kiépítésével 1,25 milliárd forintból 37 egyetemi és önkormányzati intézményt látnak el geotermikus hőenergiával.

A szegedi önkormányzattal és az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközponttal közös fejlesztés során kiépített rendszerre csatlakoztatták többek között a klinikai központot, a Somogyi-könyvtárat, a biológiai kutatóközpontot, a Városi Sportcsarnokot és Uszodát, az ÁNTSZ épületét, a Herman Ottó és a Móra Ferenc Kollégiumot. A beruházásnak köszönhetően 80-100 millió forint maradhat a kasszában, ami 10-15 éves megtérülést jelent.

Az egyetem éves rezsiköltsége 2 milliárd forint körül mozog, ennek legalább 10 százalékát szeretnék megtakarítani a fejlesztésekkel. Ezt szolgálják a napelemes beruházások is. Jelenleg 800 kilowattos összteljesítményű napelempark üzemel az egyetemi épületek tetején, kategóriáját tekintve a legnagyobb az országban. A 24 épületet érintő fejlesztéssel mintegy 30 millió forintot tudnak megtakarítani évente.

Fejleszt az önkormányzat is
Napkollektorokat és napelemeket telepített az önkormányzat is, ezek összesen 1400 négyzetméteren 94 kilowatt teljesítménnyel üzemelnek, többmilliós megtakarítást eredményezve. Iskolák, óvodák, bölcsődék és művelődési házak energetikai korszerűsítésére 300 millió forintnál is többet költöttek az elmúlt 8 évben. Összesen 560 millió forintból lett zöldebb a Szegedi Nemzeti Színház. A Szent-Györgyi Albert Agórában 144 millió forintból biztosítottak környezetbarát fűtést, hűtést, valamint világítást.

Energetikai koncepció
– Az önkormányzat több milliárd forintot költene a következő években megújuló energetikai beruházásokra – mondta Nagy Sándor városfejlesztési alpolgármester. Hozzátette: a fejlesztések forrását nagy arányban európai uniós pályázatokon keresztül hoznák Szegedre, de nem zárkóznak el a nemrég átadott szegedi és újszegedi termálkörhöz hasonló, piaci alapú beruházásoktól sem. – A távhőnél is szeretnénk termálhőt használni, ezért neveztük ki Kóbor Balázst a Szegedi Hőszolgáltató Kft. igazgatójának – közölte Nagy Sándor. Városi energetikai koncepciót készítenének, a tervezésbe az egyetem mellett bevonnák a kis- és nagyfogyasztókat is.
A fejlesztések hatékonyságát vizsgálva találunk 10 évesnél rövidebb, de ennél hosszabb várható megtérülési időt is. A Szegedi Nemzeti Színháznál például 17,3 millió költségcsökkenéssel számolnak, ami az önkormányzat 252 milliós önrészét figyelembe véve is csak 14 és fél év.

Az önkormányzat nem tett le további energetikai fejlesztésekről sem. A november 21-i közgyűlési jóváhagyás értelmében 150 millió forint értékben megkezdődhet a szegedi Egyesített Szociális Intézmény Idősek Otthonának épületenergetikai fejlesztése, míg a Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft.-nél a 2012-es 85 millió forintos villamos- és hőenergia-termelésre vonatkozó projektet folytathatják 25 millió forint értékben.
Energetikai koncepció készül

– Az önkormányzat több milliárd forintot költene a következő években megújuló energetikai beruházásokra – mondta Nagy Sándor városfejlesztési alpolgármester. Hozzátette: a fejlesztések forrását nagy arányban európai uniós pályázatokon keresztül hoznák Szegedre, de nem zárkóznak el a nemrég átadott szegedi és újszegedi termálkörhöz hasonló, piaci alapú beruházásoktól sem.

– A távhőnél is szeretnénk termálhőt használni, ezért neveztük ki Kóbor Balázst a Szegedi Hőszolgáltató Kft. igazgatójának – közölte Nagy Sándor. Városi energetikai koncepciót készítenének, a tervezésbe az egyetem mellett bevonnák a kis- és nagyfogyasztókat is.

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Hiányzik a hazai konyha az orosz lektornak

Pécsett még Erasmus-ösztöndíjjal tanult, a szegedi egyetemre viszont már tanítani jött Valentina Zatsepina orosz lektor. Énekkarba jár, tagja egy színjátszó körnek, a magyar ételekkel nehezen barátkozik. Tovább olvasom