Délmagyar logó

2017. 07. 24. hétfő - Kinga, Kincső 21°C | 34°C Még több cikk.

Magyarországé lehet a világ legnagyobb antropológiai csontvázgyűjteménye

Európa egyik legjelentősebb embertani gyűjteménye jött létre a Szegedi Tudományegyetemen. A kialakuló egyetemi „csontraktárban" végzett szakszerű vizsgálatokkal – többek között – a járványok és a betegségek történetére derítenek fényt a kutatók. A szegedi, történeti embertannal és paleopatológiával foglalkozó tudósok is hozzájárultak ahhoz, hogy – többek között – kiderült: Szent László hermája valóban nagy királyunk koponyájának maradványait őrzi és a szifiliszt nem Kolumbusz matrózai hurcolták be Amerikából Európába.
A neolitikumtól a XVII–XVIII. századig terjedő korokba datált, különböző régészeti ásatásokból származó, a Szegedi Tudományegyetem Embertani Tanszékéhez tartozó mintegy 30 ezer humán csontvázmaradványt – a budapesti Magyar Természettudományi Múzeum mintegy 40 ezres anyaga után – hazai viszonylatban a második, Európában az ötödik helyre sorolhatjuk.

Régész és biológus barátsága

Több mint hetven éve született meg a szegedi egyetem embertani gyűjteménye. Két tudós barátságának hosszú távú hozadéka a felbecsülhetetlen értékű, több mint 30 ezer darabból álló leletanyag. Az első csontvázakat a régész és múzeum igazgató Móra Ferenc adta antropológus barátjának, a tanszékvezető Bartucz Lajosnak. Az oktatáshoz és kutatáshoz nélkülözhetetlen szegedi csontraktár kiegészült a Magyar Természettudományi Múzeum anyagának egy részével, mert a budapesti intézmény, helyhiány miatt, a Tisza-parti egyetemre küldött 1600 csontvázat „letéti gyűjteményként". Az együttműködés következő lépéseként 1965-ben megállapodtak, hogy az ásatásokon a Baja–Nyíregyháza vonal fölötti (és attól nyugatra eső) terület a fővárosi, alatta a szegedi kutatók embertani gyűjtőköréhez tartozik. Később a szegedi egyetem embertani tanszékének további vezetői folyamatosan gyarapították a gyűjteményt.

Magyarországé lehet a világ legnagyobb antropológiai csontvázgyűjteménye. Fotó: Pálfi György (galéria)

– Kiállították a tanszéki folyosókon a legértékesebb csontdarabokat. Ám a gyűjtemény 25 éve kinőtte az Ady téri egyetemi tanszéki raktárak méretét, a csontok zömét ide-oda kellett költöztetni. Az akkori megyei múzeumigazgató, Trogmayer Ottó és az embertani tanszékvezető Farkas Gyula barátságának köszönhetően került el Szegedről az egyetemi gyűjtemény közel negyede Makóra. 2007-re, Marcsik Antónia vezetése alatt érte el a gyűjtemény a mai, 30 ezres leletszámot. Akkorra Makón egy használaton kívüli malom klimatizálhatatlan padlásterében, a volt Kossuth laktanya három raktárában, és a bölcsész kari épület több nedves pincéjében zsúfolódott az értékes csontgyűjtemény – érzékeltette a 6–7 ezer éves csontokat is tartalmazó kutatási anyag hányattatásait Pálfi György. A Szegedi Tudományegyetem Embertani Tanszékét vezető egyetemi docens elmondta: idén június végén több mint hétezer csontvázmaradványt kellett visszaköltöztetniük Szegedre.

Pincéből, malomból egy helyre

Különlegesen régi, újkőkori, illetve bronzkori maradványokat, továbbá a legnagyobb avar kori temetők embertani anyagát – például a tiszafüredi, a szegvári csontvázakat – is elhozták a makói raktárból.

– Kilenc teherautót töltöttünk meg a dobozokba zárt csontokkal – érzékeltette a munka méreteit a tanszékvezető. – Igazi kalandnak számított, ahogy a sok ezer, csontokkal rakott dobozt, régi faládát lejuttattuk a malom tetőteréből. A feladatot nem tudtuk volna megoldani, ha nem kapunk segítséget a makói József Attila Gimnáziumtól. Az egyik biológiatanár, Telbisz Éva – aki néhány éve éppen a tanszékünk csontvázmaradványain folytatott kiváló kutatásai eredményeiből készítette diplomamunkáját – hadra fogta diákjait. A 70-80 fiatal, több váltásban, csatárláncban adogatta le a malompadlásról a régi csontokat rejtő ládákat.

Magyarországé lehet a világ legnagyobb antropológiai csontvázgyűjteménye. Fotó: Pálfi György (galéria)

A fuvarozásban segített a makói önkormányzat, és az egyetem bölcsész, illetve természettudományi kara. A TTIK fizette az újszegedi egyetemi kollégiumok közötti egykori menza átalakítását a leleteket befogadó csontraktárrá.

– A szegedi le- és bepakoló kampány köszönhető kiváló doktoranduszom, Pósa Annamária és a Radnóti Miklós Kísérleti Gimnázium biológia tanára, Bán Sándor lelkes közreműködésének, illetve a radnótis diákoknak, akik a makóihoz hasonló közösségi szolgálat formájában segítettek – összegzi 2007 óta folytatott küzdelem aktuális eredményeit Pálfi György, aki nagyon örül, hogy végre egy helyre és az újszegedi biológiai egyetemi épületek közelébe került az anyag, és a raktárrendezést követően az oktatói és kutatói munkát szolgálhatja Magyarország egyik legnagyobb csontgyűjteménye.

Lelet és maradvány

Közérdekű muzeális gyűjtemény szeretne lenni rövidtávon, ezért következő lépésnek a rendkívüli szakmai értékű leletegyüttesük jogi helyzetének rendezését tartja a tanszékvezető. Erre a szükséges múzeumi „segéderők" biztosításához is szükség van, hiszen az utóbbi huszonöt évben a tanszék dolgozóinak létszáma felére csökkent, miközben a hallgatók száma megtízszereződött, a gyűjtemény mérete megháromszorozódott. Ugyanakkor a tanszék, mint felsőoktatási intézményi egység nem számíthat támogatásra múzeumi feladatok ellátására. A gyűjtemény fenntartása, fejlesztése, a nemzetközi színvonalú kutatási körülmények biztosítása csak a hazai múzeumi rendszerbe becsatornázva képzelhető el. Ugyan a szegedi gyűjtemény néhány éve a magyarországi „stratégiai kutatási infrastruktúrák" hálózatának tagja, ez a kitüntető cím azonban nem elegendő a fennmaradáshoz.

A jogszabályok szerint régészeti lelet a cserép és a csontdarab is, ám a kettő közti különbség elnagyolt. Megoldatlan az 1711 utáni történelmi időkből – például az 1848–49-es forradalom és szabadságharc, vagy a világháborúk tájékáról – származó csontleletek „jogi státusa". A jogszabály két határvonalat szab: az 1711 előtti időszak leleteit tekinti régészeti anyagnak, illetve a 25 évnél nem régebbi csontokat nevezi igazságügyi maradványnak. A kettő közötti időszak embertani maradványainak minősítéséről nem rendelkezik pontosan a régészeti ügyeket szabályozó törvény – hozott példát az anomáliákra a járványtörténeti kutatásokkal foglalkozó Pálfi György.

Közös struktúra kialakítására törekszik az SZTE Embertani Tanszék vezetője a szegedi Móra Ferenc Múzeummal és a Magyar Természettudományi Múzeummal. Pálfi György szerint ugyanis virtuálisan megvalósítható lehet egy gigantikus „magyar humán-oszteológiai központ". A három hazai intézmény összefogásával létrehozható, a nemzetközi programok számára megnyithatóvá és finanszírozhatóvá válhat a világ legnagyobb, több mint 70 ezer leletből álló antropológiai csontvázgyűjteménye.

* * *

Járványok és egyéb betegségek történetéről árulkodnak a csontok

A tüdőbaj, vagyis a TBC nyomait már neolit-kori leleteken is kimutatták a Szegedi Egyetem Embertani Tanszékén dolgozó magyar, illetve skóciai doktorandusz hallgatók. Nemzetközileg elismert kutatóbázis az universitason belüli Szegedi Humán Oszteológiai Központ.

– Nincs ellenérzés bennem, amikor emberi csontmaradványhoz nyúlok – mondja Molnár Erika. Az SZTE Embertani Tanszékének adjunktusa és gyűjteményvezetője orvosnak készült. Most biológusként „diagnosztizál" – többek között – betegségnyomokat a csontleleteken.

– Fiatal fiú volt – jelenti ki első ránézésre a tanszékvezető, Pálfi György szobájában álló csontvázról Molnár Erika. – „Jó megtartású", vagyis minden csontdarabja megvan, ezek felszíne is jó állapotú – folytatja a magyarázatot, majd kijelenti: a koponya árul el a legtöbbet az emberről, de a kar és a lábszárcsontot is „szépnek" találja a kutatónő.

Magyarországé lehet a világ legnagyobb antropológiai csontvázgyűjteménye. Fotó: Nagy Károly Zsolt (galéria)

A gepida időszakból származó torzított koponyákat, illetve a hitvilággal és gyógyítási módszerekkel összefüggő különféle koponyalékelések nyomait a hallgatók is érdeklődéssel figyelik, különösen ha azokról a téma legjobb ifjú szakértője, Bereczki Zsolt tanársegéd előadásaiban hallanak. A biológia szakosok, de a medikusok számára is meglepő, hogy a csontot deformáló ízületi betegségek, vagy a törések nyomain kívül például a rosszindulatú daganatos betegségek áttétei, a szifilisz pusztítása, vagy akár a lepra és a tüdőbaj kórokozói is kimutathatók a csontokban – mutatta Molnár Erika a jellegzetes elváltozásokat az újszegedi csontraktárba kerülő leleteken.

A régi csontanyagokból kivonható örökítő anyag töredékek, vagyis DNS-maradványok vizsgálatával foglalkozik Pósa Annamária. A doktorandusz – Pálfi Györggyel egyetemben – fertőző megbetegedések, köztük a tuberkulózis evolúcióját kutatja.

– A technika páratlan fejlődésének köszönhetően mára eljutottunk odáig, hogy például a tüdőbajt okozó különböző baktériumok DNS-maradványai kivonhatók a csontokból és tanulmányozhatók – magyarázza a szegedi doktorandusz, aki a híres jégbe fagyott múmia, Ötzi kutatására létrehozott a bolzanoi intézetben is elvégezhette vizsgálatait. Ennek köszönhetően 6–7 ezer éves emberi fogból sikerült kimutatnia a pusztító „baci" DNS-maradványait.

Magyarországé lehet a világ legnagyobb antropológiai csontvázgyűjteménye. Fotó: Nagy Károly Zsolt (galéria)

A szegedi kutatók és tanítványaik – például Kristóf Lilla Alida – bekapcsolódtak – többek között – Széchenyi Pál (1645–1710) érsek múmiájával kapcsolatos, illetve a Szent László király hermájához kötődő kutatásokba is. Erről számos publikáció született, a nagyszerű teljesítményről többek között a NatGeo is beszámolt.

A történeti embertannal, paleopatológiával foglalkozó tudósok eredményeikkel nagyon hasznos információkkal szolgálhatnak nemcsak a régészek, a történészek, hanem a modern orvosbiológiai kutatások számára is.

Olvasóink írták

  • 3. pog 2013. július 22. 08:43
    „jobb lenne ,hogy ha foglalkoztatás lenne a legnagyobb...ebből még nem tudunk megélni..”
  • 2. ugyanmé 2013. július 21. 14:27
    „"Magyarországé lehet a világ legnagyobb antropológiai csontvázgyűjteménye"

    És még mozognak is! Nemrég még állampolgároknak hívták őket!
    Magyarország jobban teljesít! :S”
  • 1. kormoska 2013. július 21. 10:03
    „Szerintem már most is mi vezetünk,ha beleszámoljuk a parlamentben ülő és a szekrényekből időnként kieső csontvázakat:-)”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Nyelvvizsga nélkül a diploma előtt

A Szegedi Tudományegyetemen (SZTE) záróvizsgázó hallgatók 20 százalékának nincs nyelvvizsgája, ezért nem kapnak diplomát. Tovább olvasom